![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.
Egy mai egyetemistának elsősorban nyitott szemmel kell járnia a világban: tájékozódnia a különféle diszciplínák között és megtalálnia azokat a fontos jogi belépési pontokat, ahol a szakismereteket konkrét élethelyzetekre, üzleti szituációkra vagy éppen projektek megvalósítására konvertálhatják” – hangsúlyozza a jog egyik speciális, az adatvédelem, adatbiztonság területén dolgozó Barabás Tamás, a Cataphractos Compliance Auditors Kft. tulajdonosügyvezetője,
Üzleti tanácsadó cégként mi elsősorban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk szakembereket adatvédelmi, információbiztonsági, munkavédelmi, ISO-auditori és egyéb szakterülethez kapcsolódó tanácsadási területen. Mivel kis cég vagyunk, ezért egyelőre gyakornoki programot nem működtetünk, nem is veszünk részt duális képzésben, azonban ezt nem zárjuk ki, sőt tudatosan keressük a kapcsolatot a különféle egyetemekkel és jogi karokkal.
Tizenöt éven át nemzetközi compliance területen dolgoztam, ahol közös, határokon átívelő projektekben működtünk együtt nemzetközi ügyvédi irodákkal, civil szervezetekkel, nagyvállalatokkal. Sok képzést is tartottunk elsősorban joghallgatók számára az ország legjelentősebb jogi egyetemein. A nemzetközi ügyvédi irodák részéről az általános visszajelzés az volt, hogy a lexikális ismeretek mellett az ügyfélkapcsolati kompetenciák, az időmenedzsment, a projektmenedzsment és a kommunikációs készségek hiányoznak a mai diákok kompetenciái közül. Természetesen elsődleges a jogi vagy egyéb szaknyelv ismerete, de ennél is fontosabb, hogy társalgási szinten tudjunk beszélgetni a külföldi ügyfelekkel, tájékozottak legyünk a világ dolgaiban, ismerjük különféle országok kulturális sajátosságait, azaz tudjunk kapcsolódni azokkal, akik az ügyfeleink lesznek.
Az interperszonális készségek, a „jó beszélőke” nagyon fontos, de nem elégséges feltétele egy jó szakember sikerének. Elsődleges, hogy rendszerezett ismereteket szerezzenek az egyetemi évek alatt különféle területeken, és manapság elengedhetetlen, hogy egy jogásznak ne csak jogi ismeretei legyenek, hanem akár informatikai, egészségügyi, műszaki vagy agrárgazdasági, ingatlanforgalmi vonatkozású is, amelyeket aztán össze tud kapcsolni a bővülő jogászi szakértelmével. Magyarországon például a pécsi jogi egyetemen működik jogklinika, amely ezeket a készségeit igyekszik megerősíteni a hallgatóknak: vagyis hogy jól tájékozódjanak a különféle diszciplínák között, és megtalálják azokat a fontos jogi belépési pontokat, ahol a szakismereteket konkrét élethelyzetekre, üzleti szituációkra vagy éppen projektek megvalósítására konvertálhatják. Változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy a jogi képzési területen tanulók általában egész idő alatt magolnak és kevés valós esettel találkoznak, nem beszélnek igazi ügyféllel az egyetemi tanulmányaik alatt.
A jogi szakma sok tekintetben konvergálódik: a posztgraduális képzésben is nagy hangsúllyal jelenik meg a szakjogászképzés, hiszen a nemzetközi adó- és munkajog, az adatvédelem, az adatbiztonság, az informatika vagy éppen a mesterséges intelligencia jogi vonatkozású kérdései teljesen új dimenziókat nyitnak meg, amelyek egyenként is egy teljes tanácsadói, vállalati jogászi, ügyvédi praxist is ki tudnak tölteni. A legizgalmasabb talán az úgy nevezett compliance terület, amely tapasztalataim szerint felszippantja nemcsak a közgazdászokat, hanem a jogászokat is. Egy nagyvállalati működésben nem léteznek tisztán jogi problémák, vagyis a jog szorosan kapcsolódik a közgazdaságtanhoz vagy a szervezetfejlesztéshez. Holisztikus szemlélettel kell felvérteződnie egy jövőbeli compliance szakembernek és képesnek kell lennie otthonosan mozogni a különféle, teljesen eltérő diszciplínák között, mint a műszaki, a természettudományok, a vállalati gazdaságtan, a pszichológia vagy szervezetszociológia.
A legértékesebb munkavállalók azok, akik mernek önállóan gondolkodni és önálló következtetéseket levonni. A szenior munkatárs tud segíteni abban, hogy a fiatalabb munkavállaló által nem ismert szempontokat is mérlegelés tárgyává tegye. Gyakran előfordul, hogy nemcsak a főbb európai nyelvek tartalmait kell legalább nagy vonalakban megértenünk, de a regionálisakat is. Ebben a mesterséges intelligencia, a jogi chatbotok tudnak segíteni, amit kellő kritikával kell fogadnunk, de érdemes nyitnunk a régiónkban is létező eltérő jogi, gazdasági, adózási megoldások megértése felé. A külföldi nemzetközi ösztöndíjak kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy akár Közép-, Kelet-, akár Nyugat- Európában tájékozódjunk a gazdasági, társadalmi kihívásokról.
Másfél évtizedig dolgoztam gyakornokokkal a világ legkülönbözőbb országaiból. Tulajdonképpen semmi különbség nem volt közöttük abban az esetben, ha az illető őszintén vágyott arra, hogy tanuljon, szakmailag előrelépjen, minél inkább megismerjen egy szakterületet. Az átlagfizetéseket illetően ezért jól látható, hogy az angolszász országokban, illetve Nyugat-Európában jelentősen magasabb béreket kapnak a fiatalok, míg Kelet-Európában ezen öszszegek töredékéért is lelkesen dolgoznak. Ez a különbség azt gondolom, az elkövetkezendő években jelentősen csökken. A megtartásuk eszköze lehet az ESG, a környezeti kérdésekben tanúsított vállalati tudatosság, a munkavállalói jólét megteremtése és a vállalat transzparens működtetése. Jó néhány tanácsadó cég és ügyvédi iroda jelezte, hogy a mai fiatalok legelső kérdései között szerepel, hogy mit tesz a vállalat vagy éppen az ügyvédi iroda a környezetvédelemért, vagy éppen mennyire szolidáris a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok irányába. Nobless oblige (A nemesség kötelez) – mondták a régiek. A jó az, hogy az új generációk ezt számon is kérik rajtunk.
Ma sok HR-es szerint a legnagyobb kihívás, hogy munkavállalói élményt adjanak a cégek a munkavállalóiknak. A tapasztalatai szerint mi a fontos a fiatalok számára jelenleg a munkaerőpiacon?
A fiatalok várakozásai megalapozottak lehetnek akár a magasabb fizetésekre is, ha az általuk képviselt szemlélet, nyitottság, kreativitás, munkabírás értékként jelenik meg a cég számára. Azt is látjuk, hogy nem igazán szeretnek elköteleződni egy cég vagy vállalat iránt, hanem a főállás mellett önálló vállalkozás indításában gondolkodnak, és mindenféle értékteremtő zenei, művészeti, sport- és egyéb tevékenységekben vesznek részt. Az Y és a Z generáció rendkívül értékes munkaerővé válik, ha be tudjuk őket vonni a munkahelyi értékteremtésbe. Az előbb említett ESG-szemlélet például kiváló lehetőség arra, hogy az új nemzedékek a nagyvállalatra, a cégre, az ügyvédi irodára ne csak profittermelő mechanizmusként tekintsenek, hanem értékteremtő közegként is felismerjék egy felelős vállalkozás kedvező társadalmi hatását is.
