Az első munkahelyi nehézségek vagy az alulfoglalkoztatottság hatása sokáig visszaköszön a karrier során.
Előrelépési lehetőségek korlátozottsága: Az amerikai kutatások azt mutatják, hogy azok, akik alulfoglalkoztatottan kezdik pályájukat, későbbi előrelépési lehetőségeik – mind pozíció, mind fizetés tekintetében – gyakran elmaradnak attól, amit hasonló képzettségű társaik elérnek, akiknek első állása jobban hasznosította képzettségüket.
Karrierpálya eltolódása: Ha a pályakezdő huzamosabb ideig olyan pozícióban dolgozik, amely nem illeszkedik a végzettségéhez, könnyen beragadhat az munkakörbe.
Önéletrajzi kihívások: A későbbi munkáltatók számára kevésbé lesz meggyőző, hogy a jelölt szakirányú tapasztalat nélkül jelentkezik magasabb pozíciókra.
Pszichológiai hatások: A tartós alulfoglalkoztatás csökkentheti az önértékelést, kialakíthatja az – én nem vagyok elég jó- érzést, ami hosszabb távon önbeteljesítő jóslattá is válhat.
Tudatos karriertervezés: Fontos, hogy már az első években legyen világos elképzelés a célokról, és az aktuális munkát eszközként lássa, ne végállomásként.
Készségfejlesztés munka mellett: Online kurzusok, önkéntes szakmai projektek vagy szakmai közösségek segíthetnek a tudás naprakészen tartásában.
Proaktív munkavállalás: Érdemes nyitottan kommunikálni a felettessel a szakmai ambíciókról, és vállalni az új feladatokat, amelyek közelebb visznek a szakmai célokhoz.
Megfelelő munkakör kialakítása: Érdemes a pályakezdők tudását a szervezet hasznára fordítani, kihívást jelentő, de tanulható feladatokkal.
Mentorálás és visszajelzés: A szakmai fejlődés támogatása nemcsak a fiatalnak, hanem a szervezet hosszú távú utánpótlásának is érdeke.
Karrierút tervezése: Ha a pályakezdő látja maga előtt a lehetséges előrelépést, nagyobb eséllyel marad motivált és elkötelezett.
Az alulfoglalkoztatás nemcsak egyéni probléma, hanem munkaerőpiaci kihívás is. Egy pályakezdő első munkahelye erős iránytű a karrierben: ha rosszul illeszkedik a képzettséghez és az ambíciókhoz, az hosszú évekre meghatározhatja a szakmai pályát. Ezért mind a fiatal munkavállalók, mind a munkáltatók felelőssége, hogy az első munkahely valódi szakmai ugródeszkát jelentsen, ne zsákutcát.