„A tudásmegosztás, az innováció és a társadalmi jóllét egyeteme az SZTE” – interjú Fendler Judittal

„Egyre több végzettünk marad a régióban” – Így formálja az SZTE a régió és a fiatalok jövőjét.

„A Bálint Sándor Jólléti Program lényege, hogy munkatársaink és hallgatóink önkéntesen adják át mindazt a tudást és kompetenciát, amivel rendelkeznek. A kezdeményezés minden területre kiterjed, a felnőttoktatástól a tánctanításig, a prevenciótól, szűréstől a gyermekprogramokig.” Fendler Judittal, a Szegedi Tudományegyetem kancellárjával többek közt egészségmegőrzésről, a BYD-val kötött együttműködéseikről, nemzetközi rangsorokról és a térség bővülő lehetőségeiről is beszélgettünk.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Karikó Katalin után nem sokkal Krasznahorkai László személyében ismét olyan magyar kiválóság kapott Nobel-díjat, aki köthető a Szegedi Tudományegyetemhez. Mit jelentenek ezek az elismerések az egyetemnek, és hogyan értékelik ezeket a kapcsolódásokat?

Krasznahorkai László Békés megyéből származik, és bár eredetileg feltehetően jogi pályára készült, az olvasók szempontjából jól tette, hogy végül az irodalom felé fordult. Három évig tanult jogot Szegeden, majd az ELTE-n folytatta már bölcsészként, így van kötődése az egyetemhez, ha nem is olyan erős és folyamatos, mint Karikó Kataliné, aki mindig hangsúlyozza, hogy a szegedi évek és a Biológiai Kutatóközpontban eltöltött időszak alapvetően határozták meg a szakmai életét.

Nemrégiben rendezték meg az SZTE-n a JATE-díj első átadóünnepségét. Hogyan értékeli ezt a kitüntetést? Évente adják majd át ezeket a díjakat?

Igen, minden évben, a minden egyetemi polgár számára nyitott jelölést követően a Karikó professzor asszony által felkért testület választja ki a díjazottakat. Az elismerés azért is egyedülálló, hiszen Karikó Katalin a Nobel-díja összegét ajánlotta fel arra a célra, hogy Szegeden, az allma materében, megvalósulhasson ez az abszolút kiválóságot elismerő kezdeményezés. A JATE-díjjal azokat jutalmazzuk, akik kiemelkedő tudományos teljesítményt érnek el és a közvetlen környezetükre is jelentős hatással vannak.

A Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi rangsorokban is egyre előkelőbb helyeket ér el. Milyen stratégiai szemléletnek vagy fejlesztéseknek köszönhető ez a tendencia?

Nem vagyok nagy híve a rangsoroknak, mert sok bennük a szubjektív elem és az eltérően értelmezhető, sok esetben önbevallásokon alapuló adat. A publikációs teljesítmény terén például nagyon különböző pályán mozognak az egyetemek, attól függően, hogy miként épül fel az oktatási struktúrájuk, ezt pedig gyakran nem veszik figyelembe. Mindazonáltal a rangsorokban, elsősorban a shanghaji rangsorban elért helyezésünkre büszke vagyok, ez utóbbi a valós tudományos teljesítményt méri objektív, visszakövethető mutatókkal. Mi az ilyen, objektívabb rangsorokra helyezzük a hangsúlyt.

A magyar HVG-rangsor kapcsán, ahol szintén minden kategóriában előkelő helyet foglalunk el, meg kell jegyzenem, hogy míg az oktatói kiválóságban elsők vagyunk, a hallgatói alapján kevésbé. Ez például éppen azt tükrözi, hogy hozzánk nem vagy nemcsak elit budapesti versenyistállókból jönnek diákok, de a képzéssel olyan tudást adunk nekik, hogy az elhelyezkedésük mind Magyarországon, mind külföldön biztosított.

Sokszor szólal meg az egészségmegőrzés fontossága kapcsán. Van olyan programjuk, amely kifejezetten az egészségtudatos életmódot támogatja?

Igen, több ilyen kezdeményezésünk van a társadalmi felelősségvállalás keretében. A Bálint Sándor Jólléti Programunk Ruzsán, az egyetem testvérközségén indult. Ennek a lényege, hogy munkatársaink és hallgatóink önkéntesen adják át mindazt a tudást és kompetenciát, amit megszereznek. Szociológiai felméréssel kezdtünk, célzott lakossági megszólítással, szűrési programmal, és nagyon jó eredményeket értünk el. Ezt a szűrési és egészségfejlesztési programot szeretnénk profeszszionálisabb alapokra helyezni és kiterjeszteni.

Szegeden a BYD-beruházást nem lehet nem észrevenni. Hogy látja az egyetemnek és ennek a vállalatóriásnak az együttműködését?

A BYD megjelenése valódi paradigmaváltást jelent a térségben technológiai, munkaerőpiaci és kulturális értelemben egyaránt. Már most is több fronton érezzük a vállalat hatását, és ez a következő években várhatóan tovább erősödik.

A kapcsolatépítés több területen is elindult. Az egyik első konkrét együttműködésünk az egészségügyi ellátás biztosítása a jelenleg az építkezésen dolgozó kínai szakemberek számára. Ez már most komoly szervezési és szakmai feladatot jelent, ugyanakkor nagyon fontos alapja a hosszú távú partnerségnek.

A másik stratégiai jelentőségű irány a képzési együttműködés. A Szegedi Tudományegyetemnek erős mérnöki, természettudományi és informatikai kara van, ezért természetes, hogy ezek a területek kulcsszerepet kapnak a BYD-vel való kooperációban. Ennek része az is, hogy egy járműipari kompetencia-központot építünk modern tesztlaborokkal és informatikai háttérrel, ahol a hallgatók korszerű gyakorlati tudást szerezhetnek. A már a vállalatnál dolgozó munkatársak pedig az új létesítmény révén speciális továbbképzéseket is kaphatnak. Olyan szakmai programokat is indíthatunk itt, amelyek közvetlenül illeszkednek a BYD igényeihez.

A kínai fél részéről eddig jellemzően a HR- és az európai jogi ismeretekkel kapcsolatos képzések iránt volt erős igény, de itt a műszaki és informatikai területek lesznek igazán meghatározók. Mivel az alap- és mesterképzések többéves ciklusban működnek, már most elkezdtük felmérni és beépíteni a várható vállalati igényeket, hogy a képzési kínálatunk valóban időben reagálhasson.

Ezen túl az egyetem akkreditált környezetvédelmi méréseket is végez a BYD számára, ami már most egy működő, konkrét szolgáltatási együttműködés. A jövő egyik kulcsa, amely még értékesebbé és gördülékenyebbé teszi majd az együttműködést, az az infrastruktúra szoros közelsége: a Science Park területén épül a kompetencia-központ, így az szinte közvetlen szomszédságban lesz a BYD-gyárral. Ez jelentősen megkönnyíti majd a közös gyakorlati helyek, kutatási projektek és vállalati képzések működését.

Összességében az együttműködés már most több területre kiterjed, de a valódi kiteljesedés akkor várható, amikor a gyártás felpörög, márpedig ez is a közeljövőben, a jövő év közepétől várható. Onnantól a vállalat jelenléte és szakmai igényei még közvetlenebbül formálják az egyetemi oktatást, kutatást és a városban elérhető szolgáltatásokat.

Ennek a beruházásnak köszönhetően biztosan egyre többen maradnak majd Szeged környékén, vagy akarnak idejönni dolgozni. Mik az eddigi tapasztalatok: mennyire jellemző, hogy a diákok a diploma után a régióban maradnak?

Úgy látom, mostanában pozitív irányba mozdul a trend: egyre inkább opció a régióban maradás. Csongrád-Csanád és Békés vármegye korábban, Trianon óta nem számított ipari központnak, így hiába volt kiváló az egyetem, ha a környék nem tudott elég vonzó álláslehetőséget nyújtani. Sok hallgatónkat elvitték neves magyar vagy külföldi munkáltatók, Budapestre vagy külföldre. Persze ez pozitív visszacsatolásként is értelmezhető, az egyetemen folyó munka minőségének az elismeréseként.

Napjainkban az ipar betelepülése – például a BYD, a Rheinmetall vagy a Békés vármegyében gyárat építő szingapúri Vulcan Shield – komoly változásokat hoz a régióban. Indítunk kihelyezett képzéseket is Békésben, mert ott helyben is egyre nagyobb az igény erre. A régió mind magasabb életminőséget kínál, erősödik a gazdaság, az egyetem pedig világszintű infrastruktúrákkal és nemzetközi kutatócsoportokkal bővül. Ez egy organikus építkezés eredménye, és ez a jövőben is egyre inkább vonz további fejlesztéseket, beruházásokat.

Milyen elvek mentén dolgozták ki a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó egyetemi irányelveket?

Ez rendkívül összetett terület. Szeptembertől minden hallgatónk számára kötelező MI-képzés indul, és a dolgozóknak is készül egy rájuk szabott tananyag. Az oktatóknak közben azt kell átgondolniuk, hogy a saját területükön miként tudják használni a mesterséges intelligenciát.

Számunkra előnyt jelent, hogy az egyetemünkön az ország egyik legjelentősebb informatikai képzése működik. Nem véletlen, hogy a nyáron mi avattuk fel a közép-európai régió egyik legmodernebb szuperszámítógépét. A funkcionális területeken – például ingatlanok nyilvántartása, kezelése, eszközkezelés, szabályzatok egységesítése – már elkezdtük alkalmazni az MI-t. Ez egy olyan terület, amely napról napra fejlődik, nekünk pedig lépést kell tartanunk vele.

Fendler Judit

• Pécsett született, a Budapesti Corvinus Egyetemen (a volt Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen) tanult közgazdásznak, nemzetközi tanulmányok és pénzügy szakon végzett.
• Pályáját auditorként kezdte az Arthur Andersen könyvvizsgáló cégnél, több nemzetközi auditor-képzésben vett részt.
• Mintegy nyolc évet dolgozott a Budapest Banknál különböző vezető pozíciókban, emellett tapasztalatot szerzett akvizíciókban és egyéb pénzügyi területen is.
• 2007-től dolgozik az egészségügy és a felsőoktatás területén tanácsadóként és vezetőként. Vezetett európai uniós projektet a Pécsi Tudományegyetemen. A Szegedi Tudományegyetemen a 2011-ben kezdődő klinikai konszolidációs programban vett részt.
• 2016 augusztusa óta irányítja kancellárként a Szegedi Tudományegyetemet.
• Angolul folyékonyan, németül és spanyolul közepes szinten beszél.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!