![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
A feltett kérdésekre a válasza tömör és egyszerű: „szorgalom, kitartás, odafigyelés meg egy kis alázat”. Tudatosan figyel arra, hogy mindig, nehéz körülmények között is nyitott maradjon, és objektíven tekintsen az adott helyzetre, a sajátjára is.
Dániel a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán végzett, nemzetközi gazdálkodás szakon. (Fotó: Siemens)
Dániel a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán végzett, nemzetközi gazdálkodás szakon. A Siemens Zrt.-nél 2017 márciusa óta dolgozik, akkor menedzsmentgyakornokként csatlakozott a csapathoz – még egyetemista volt. Két évvel később junior projektvezető lett a létesítménygazdálkodási részlegen (Siemens Real Estate), rá egy évre projektvezető ugyanott, majd 2022 novemberében került át a Smart Infrastructure (SI) területére, ahol már volumenében és komplexitásában is nagyobb projekteket visz. A korábbi irodák kialakítását, költözések lebonyolítását, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonkezelési feladatokat nagy ipari munkák váltották.
[kiemelt]Jelenleg az egyik legnagyobb magyarországi gyár bővítéséhez kapcsolódó munkákban vesz részt a projektcsapatával, villamosenergia-elosztási rendszerek kialakításán dolgoznak. Ezen belül a középfeszültségű és a súlyponti állomások telepítése tartozik hozzájuk, a tervezéstől a kulcsrakész átadásig.[/kiemelt]
Ezek a nagy autóipari beruházások még a kívülállók, nem szakmabeliek érdeklődését is felkeltik, szerepelnek a hírekben, nemzetgazdasági jelentőségű projektek. A barátai is érdeklődve kérdezik Dánielt arról, hogy néz ez ki, mivel foglalkoznak, hogyan oldják meg, milyen érzés ott lenni.
Kívülről úgy tűnik, Dániel játszi könnyedséggel veszi az akadályokat, ám szerinte ez inkább odaadás. Vonzza az, hogy megoldást találjon a problémákra, illetve az – és ezt külön ki is hangsúlyozza –, hogy az eredményeket csapatszinten érjék el, egy projektvezető ugyanis nem önállóan ér el sikereket.
„Amikor az SI üzletághoz kerültem, a szerepemre egy analógiát is megfogalmaztak, miszerint a projektvezető egy karmesterhez hasonlítható. Minden kolléga kiváló szakértője a saját területének, és tapasztalt a mérnöki feladatkörökben. Szükség van ugyanakkor valakire, aki áttekinti a teljes képet, ügyel a szerződéses feltételekre, határidőkre, és összehangolja a cél eléréséhez tett erőfeszítéseket. Ennek során kapcsolatot tart az ügyfelekkel, adott esetben tompítja az akadályok ütéseit, segít közös nevezőre hozni az álláspontokat. Nem feltétlenül villamosipariak ugyanis a megrendelők, vagy nem mindig olyan berendezésspecifikus szemüvegen keresztül nézik a projektet, mint mi, akik dolgoznak azokon” – magyarázza.
Ez a kapocsszerep komfortos Dániel számára, hiszen pontosan tisztában van azzal, hogy a jó eredmények csapatmunkán alapulnak – házon belül és kívül egyaránt. A generálkivitelezőkkel való együttműködés szintén ezen az elven alapszik, amelyhez szilárd alapot teremtett korábbi ingatlanpiaci tapasztalata.
Dániel elsősorban a kollégáitól tanul: a sokat látott mérnöktervezőktől és értékesítőktől, építésvezetőktől és nem utolsósorban a csoportvezetőjétől. A Siemensnél a vállalati kultúra szerves része a nyitottság, így szívesen beszélnek a munkájukról, a projektjeikről, a termékekről, nem sajnálják az időt arra, hogy segítsenek.
[kiemelt]Továbbá jól strukturált képzések is támogatják a fejlődést a vállalatnál. „Óriási az a tudásanyag, amit az anyaház összegyűjtött és elérhetővé tett minden kolléga számára” – emeli ki Dániel, aki él is az ezekben rejlő lehetőségekkel. Tavaly már szerzett projektvezetői minősítést egy ilyen programon, amit az idén egy másik követ minőségmenedzsment témában[/kiemelt]
Sokat lehet továbbá tanulni mindezek mellett Dániel szerint a partnereiktől is. Területváltásakor mély vízbe került, de nagyon nagy lendületet adott a számára, hogy a gyártóművi ellenőrzéseken, gyárlátogatásokon megfigyelhette, hogyan zajlik a szerelés, milyen elemekből állnak össze a termékek, berendezések.
Amikor csatlakozott a céghez, lenyűgözték a méretek (több mint 300 ezer főt foglalkoztatott akkor a társaság világszerte), az a professzionalitás, amivel a kollégák dolgoznak, valamint a folyamatok szervezettsége is. Korábban ilyet nem látott. Amikor pedig még a gyakornoki ideje alatt az egyetemen a szaktársaival beszélgetett, arra is rá kellett jönnie, hogy ez egyáltalán nem természetes. Nem minden helyen van így, sőt, a Siemens Zrt. egy nagyon pozitív példa Magyarországon arra, hogy így is működhet egy vállalat.
Nem csak az első idők hoztak azonban „wow” pillanatokat Dániel számára – a szakmai, projektmenedzseri fejlődésének szinte minden új lépcsőfoka ilyen élmény. Részprojektvezetőként az egyes munkafázisokért felelt, aztán projektvezetőként már maga fogta össze a folyamatokat. Amikor pedig már több projektje volt, a portfóliót kellett kezelni: az erőforrás-tervezést, az ütemezést mind műszakilag, mind pénzügyileg összhangba kellett hozni a divíziószintű tervekkel.
Az üzleti előrelátás szükségességét és fontosságát is a Siemensnél tanulta meg a gyakorlatban: „nemcsak egy, hanem három-öt évre kell tervezni vagy még tovább”. Az alapító Werner von Siemens gondolatai is inspirálók a számára, aki „évszázados távlatokban gondolkodott az 1800-as években, és most itt vagyunk Magyarországon is egy több mint 135 éves vállalat részeként” – mondja.
Dániel szavai alapján azt lehetne gondolni, hogy a Siemens általa felsorolt értékei vonzották, amikor a céghez jelentkezett, de nem így történt. Egészen más területen keresett diákmunkát. Egy barátja dolgozott a Siemensnél, aki tudta, hogy erős idegennyelvi és informatikai készségekkel is rendelkezik. Az ő javaslatára adta be végül az önéletrajzát a vállalathoz. A belépés után tapasztalta meg a siemenses kultúrát.
Dániel szerint az alapító hagyatéka sok ponton még ma is visszaköszön a vállalat működésében. Érezhető ez a cég robusztusságában, jövőorientáltságában, a jófajta hagyománytiszteleten, és persze a vezetők gondolkodásában is. „A rövid távú profitért a jövő nem eladó” – idézte az alapítót, hozzátéve – „ez a mai napig megmaradt. Stratégiai együttműködések kialakítására törekszünk, és kölcsönösen előremutató partnerkapcsolatokra. Nagy a kontraszt a csak néhány éve működő cégekhez képest.”
Egy ilyen környezetben mindig van új információ, új terület, új készség, amin lehet dolgozni. Ennek tere is van, sőt, számos eszközzel motiválja is a dolgozóit a vállalat. Mindenkinek van például évi közel 30 órája, amit majdnemhogy kötelező önképzéssel tölteni, és ezt a My Learning felület – ahol a tananyagok is megtalálhatóak – rögzíti is. Ez egy tervezhető, kalkulálható munkaidő, amivel gazdálkodni lehet, de a tudás, amit így meg lehet szerezni, mindenkinek a sajátja marad.
[kiemelt]A személyes fejlődés menetét a vállalati juttatási csomagok is követik, amelyeket mindig az elért eredményhez igazítanak. „Méltányos, sokrétű és személyre szabható” – mondja Dániel. Ez magában foglal nyelvoktatást, cafeteriakeretet, egészségbiztosítást, autóhasználatot is, továbbá céges kedvezményeket számos szolgáltatásra (például kultúra, sport, étkezés területén).[/kiemelt]
Dániel jövőbeli terveiről tömören annyit mond: „a célom az, hogy mindig fejlődésben legyek, és ezt közben élvezzem is. Minden egyéb kapcsolódó tevékenység ennek a járulékos következménye.” Az elmúlt egy évben megtanult például olyan szinten németül, hogy gond nélkül használja azt a mindennapi kommunikációjában. Ugyanis amikor beült az első, osztrák kollégák által vezetett építési kooperációra, látta, hogy a jó kapcsolathoz nincs más választási lehetősége a megbízó anyanyelvén kívül, az angolt csak a legszükségesebb esetben használják. Ezen a téren egy nagyon tapasztalt projektkoordinátorral dolgozott együtt, aki támogatta a különböző nyelvjárások megértésében, a kommunikáció kulturális értelmezésében is.
A fejlődése szerinte egy magasabb cél eszköze. Hisz abban, hogy jótékony hatással tudunk lenni a környezetünkre. „Sőt, leginkább a saját környezetünkre tudunk hatással lenni” – pontosít gyorsan, azzal folytatva, hogy – „amit a Siemensnél meg tudok tanulni, azt előbb vagy utóbb nekem is felelősségem továbbadni a jövő generációinak, hasonló, vagy amennyire lehet, még jobb színvonalon” – teszi hozzá.
Arra a kérdésre, hogy kiknek ajánlaná azt, hogy jelentkezzen a Siemens Zrt.-hez, úgy válaszol: „sablonosnak tűnhet, mert ez szerepel a plakátokon is, de nyitott, érdeklődő embereknek, akikben erős a tenni akarás”. Ez utóbbit főleg azért emeli ki, mert a projektmenedzsment csoport kollégáiban belülről fakad az igény arra, hogy kifogástalan teljesítésre törekedjenek. Minden nap igyekeznek a lehető legtöbbet megtenni, hogy a vevők elégedettek legyenek, és a munkájukat precíznek, igényesnek értékeljék a piacon. Ez a kollégák között is presztízskérdés, ezt várjuk az új belépőktől is, valamint, hogy legyenek jókedvűek.
A csapatban ugyanis nagyszerű a hangulat. A Siemens-kultúra sok olyan programot is tartalmaz, ami összehozza a kollégákat nem csak csapaton, hanem üzletágakon és a teljes cégen belül is, és ezekre szívesen el is jár.
Szabadidejében Dániel néptáncol és vőfélyként segíti megházasodó rokonait, barátait. A népi hagyományokat kevéssé ismerőknek talán érdemes elmondani, hogy az esküvők fontos szereplője, vezénylője, mai szóval ceremóniamestere a vőfély, aki azért is „felel”, hogy jó legyen a hangulat.
A Siemens Zrt. által szponzorált sorozat eddigi cikkeit megtaláljátok itt, itt és itt.
