Párbeszéd és példamutatás – ilyen volt az első Szülők napja

2025-ben először rendezték meg a Szülők napját, az Edisonplatform és a Connect közösség szervezésében. Az Akvárium Klubban 4 programhelyszínen, 52 előadóval várták a résztvevőket június 1-jén, a szülők világnapján.

A Szülők napján olyan szülőkkel találkoztunk, akik szeretnék jobban megérteni gyermekeik mindennapjait, gondolkodását és azt a világot, amelyben felnőnek. Kiállítóként és aktív résztvevőként vettünk részt az eseményen, ahol szó esett digitális biztonságról, szülői mintákról, példaképekről és a kamaszkori határfeszegetésről is.

Témák, amelyekről nemcsak beszélni kell – hanem beszélgetni is

A rendezvény különlegessége abban rejlett, hogy a gyakorlati tudás átadása mellett valódi tapasztalatcserére is lehetőséget kínált. A neves előadók – köztük Al Ghaoui Hesna, Kádár Annamária, Gyurkó Szilvia és Steigervald Krisztián – a mai szülői lét komplexitását járták körbe: hogyan változik a nevelési minta generációról generációra, mit jelent a szülői jelenlét a digitális világban, és miért van szükség érzelmi intelligenciára, nemcsak a gyerekek, hanem a szülők részéről is.

„Mi is voltunk kamaszok!”

Azurák Csaba Steigervald Krisztián generációkutatóval beszélgetett, ahol a szakember nemcsak kutatói szemmel, hanem személyes élmények mentén is boncolgatta a szülőség generációs lenyomatait. Rámutatott, hogy gyakran elfelejtjük, milyen volt kamasznak lenni. A szülők saját gyerekkori élményei segíthetnek abban, hogy megértsék a mostani fiatalok látszólag indokolatlan elutasításait vagy érzelmi kilengéseit.

A beszélgetés egyik kulcsgondolata az volt, hogy amit ma sok szülő hiányként él meg – az érzelmek kifejezése, az ölelés, a „szeretlek” szó kimondása –, az gyakran nem a szeretet hiányából, hanem a minták hiányából ered.

Steigervald Krisztián véleménye szerint nem az a kérdés, hogy szerettek-e minket a szüleink – lehet, hogy csak nem tudták kimutatni. És mi most próbáljuk újraértelmezni a szülőséget, a szeretet kifejezését, a kapcsolódást. Ez egy tanulási folyamat, amelyben sokszor mi vagyunk az elsők a családunkban.

Fotó: Szülők napja

Offline túlélőcsomag a digitális dzsungelhez

A digitális térben való eligazodás szülőként is komoly kihívás. Azurák Csaba moderálásával Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, Tatár Csilla szerkesztő-producer, influenszer és Sonjic László az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója arról beszélgettek, hogyan taníthatjuk meg gyerekeinket biztonságosan és tudatosan jelen lenni online.

A válasz nem az elszigetelés, hanem a kapcsolódás. A beszélgetés egyértelmű üzenete az volt, hogy a szülői jelenlét nem technológiai tudás, hanem érdeklődés és párbeszéd kérdése.

Fotó: Szülők napja

Jocó bácsi: kamaszkorban is lehet kapcsolódni

Jocó bácsival is találkoztunk a rendezvényen, aki tanárként és influenszerként több mint százezer követővel igyekszik hidat építeni a kamaszok és a felnőttek között.

A pedagógus szerint az egyik legnagyobb szülői hiba az, ha elfelejtjük, mi magunk milyen kamaszok voltunk: „Mi is szembementünk a szüleinkkel, lázadtunk mi is, bosszúból nem tanultunk egy dolgozatra, hogy jól megbüntessük a pedagógust ezzel. Azt gondoltuk, hogy ez így működik. Ugyanolyan érzelmi hullámaink voltak, ugyanúgy szerelmesek voltunk, összevesztünk a barátainkkal…”

Kiemelte azt is, hogy az őszinte, direkt kommunikáció az egyik legnagyobb ajándék, amit a szülő adhat: Merjük kimondani, ha nem ízlik valami, ha fáradtak vagyunk, ha ma nem megy. Ezáltal tanulja meg a gyerek is, hogyan lehet egészséges határokat húzni.

„Azt gondolom, hogy a kamasz és a szülő együtt tanulja egymást és önmagát. Egy szülő tudja, hogy milyen kamasznak lenni, tudja, hogy milyen újszülöttes szülőnek lenni, tudja, hogy milyen kisgyerekes szülőnek lenni, de most meg kell tanulnia, hogy milyen egy kamasz szülőjének lenni, ami szerintem egy közös tanulási folyamat, tele buktatókkal, tele konfliktusokkal, tele fájdalommal, sírással, tele röhögéssel és fantasztikus pillanatokkal” – véli Jocó bácsi.

Fotó: Szülők napja

Mit jelent a példamutatás a követők korában?

Az Influenszer hatás – Mit jelent a példamutatás, ha a gyerek Insta-bálványokat imád? című beszélgetés az influenszerkultúra gyereknevelési vonatkozásait járta körül. Birta Brigitta (ÉVA magazin) moderálásával Kovalcsik Krisztina (Lusta lány), Szatmáry Betty (Hello Szülő) és Trunk Tamás (Dablty) osztották meg személyes és szakmai tapasztalataikat.

A kerekasztal fő üzenete az volt: ne a tiltásban, hanem a kíváncsiságban és a beszélgetésben bízzunk. Trunk Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a paraszociális kapcsolatok – vagyis amikor egyoldalúan kötődünk egy tartalomgyártóhoz – veszélyt is rejthetnek, ha a gyerekek nem tanulnak meg különbséget tenni az inspiráció és az utánzás között.

Kovalcsik Krisztina egyik missziója a valóságot mutassa meg: „Fontos, hogy a fiatalok is kövessenek olyanokat, aki a valóságot mutatják meg, ami nem mindig annyira szép, mint gondoljuk. Én is inkább ezt szeretem megmutatni, hogy igen, van stria, meg narancsbőr, meg néha az uzsonnás dobozban fagyasztott kis pizza van, és szerintem ez is egyfajta példamutatás tud lenni, hogy leveszed az emberekről ezt a terhet, hogy én miért nem vagyok olyan, mint ő…”

Fotó: Szülők napja

Az első Szülők napja rámutatott: nem vagyunk egyedül – sem kérdéseinkkel, sem bizonytalanságainkkal. És bár tökéletes válasz nincs mindenre, a közös gondolkodás, a megosztott élmények és a kimondott szavak – „szeretlek”, „beszélgessünk”, „érdekel, mit gondolsz” – már önmagukban formálják a jövő generációit.