Társas kapcsolatok, oxitocin és krónikus fájdalom: új nemzetközi kutatás az ELTE közreműködésével

Lehet, hogy a barátaink is segítenek enyhíteni a fájdalmunkat? Egy hároméves, nemzetközi kutatási projekt erre keresi a választ, az ELTE szakértőjének közreműködésével. A cél: jobban megérteni, hogyan befolyásolják társas és érzelmi kapcsolataink a krónikus fájdalmat – és milyen szerepet játszik ebben az oxitocin nevű „kapcsolathormon”.

A krónikus fájdalom mögött több állhat, mint gondolnánk

A hosszú távú fájdalom nemcsak testi tünet, hanem pszichés és szociális tényezők is befolyásolják. A tudomány régóta foglalkozik a témával, ám hatékony kezelési lehetőségből még mindig kevés van. Az új kutatás ezt a hiányt szeretné csökkenteni azáltal, hogy feltárja a szocio-emocionális állapotok és a krónikus fájdalom közötti kapcsolatokat.

Oxitocin: a kulcs az érzelmek és a fájdalom között?

A projekt egyik központi eleme az oxitocin szerepének vizsgálata. Ez a neuropeptid a hipotalamuszban termelődik, és a különböző viselkedéseket és érzelmeket szabályozza, beleértve a szociális emlékezetet, a szorongást és a fájdalomérzetet. Korábbi kutatások szerint az oxitocin képes csillapítani az akut fájdalmat, de pontos hatásmechanizmusa – különösen társas helyzetekben – még nem ismert.

Az agy úgynevezett „fájdalom mátrixának” – különösen az amygdalának és a prefrontális kéregnek – kulcsszerepe van a fájdalomérzékelés szabályozásában. Ezeket az érzelmi központokat erőteljesen befolyásolják a társas interakciók, ezért kiemelten fontos, hogy jobban megértsük azokat a neurobiológiai mechanizmusokat, amelyek a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekapcsolják – emberekben és állatokban egyaránt.

Fontos minél jobban megismernünk a szociális viselkedést és a fájdalomérzékelést összekötő neurobiológiai mechanizmust mind az emberekben, mind az állatokban. (Kép: ELTE)

Nemzetközi összefogás a tudomány határán

Az ELTE TTK biológusa, Vitéz-Cservenák Melinda egy hat országot összefogó konzorcium tagjaként dolgozik a projekten. A francia, izraeli, német, norvég és lengyel partnerekkel közösen végzett munka az ERA-NET NEURON pályázaton nyert el 1,6 millió eurós támogatást. A kutatók fejlett idegtudományi módszerekkel – például optogenetikával és elektrofiziológiával – vizsgálják majd az agy „fájdalom mátrixát”, különös tekintettel az amygdalára és a prefrontális kéregre.

A kutatási teljesítményben az élen jár az ELTE

Az UNI in&out 2024-es nyári számában írtunk róla, hogy az ELTE élen jár a bölcsészettudományi kutatásokban is: az UNI in&out rangsora szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, valamint Bölcsészettudományi Kara vezeti a képzési területi listát, különösen a kutatási teljesítményt tekintve. Az ELTE oktatóinak tudományos fokozattal való ellátottsága kiemelkedő, a jelentkezők pontátlaga pedig magas, különösen a pszichológia, az anglisztika és a keleti nyelvek és kultúrák szakokon. Az ELTE nemcsak népszerű a felvételizők körében, de a képzési színvonal, az oktatók kutatási eredményei és a hallgatók tudományos felkészültsége is erőteljesen meghatározza az intézmény vezető szerepét a hazai felsőoktatásban.

A kutatási teljesítményben elsősorban az ELTE jár az élen

A jövő reménye: személyre szabott fájdalomcsillapítás

A kutatás hosszú távú célja olyan új terápiás lehetőségek kidolgozása, amelyek az oxitocin hatására épülnek. Ezek a módszerek nemcsak a krónikus fájdalom enyhítésére, hanem az ahhoz kapcsolódó pszichés tünetek kezelésére is alkalmasak lehetnek. Az eredmények áttörést hozhatnak a fájdalomkezelésben – a tudomány és az emberi kapcsolatok találkozásánál.