Új korszak a Műegyetemen: stratégiai partner lett a MOL

Stratégiai befektetőként kapcsolódik be a MOL a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) működésébe. A 50 milliárd forintos befektetéssel új, magánfenntartású modell jön létre, amely hosszú távon biztosítja az intézmény versenyképességét és a hazai mérnökképzés jövőjét.

50 milliárdos befektetéssel új modellre vált a BME

A MOL-csoport és a Magyar Állam közötti megállapodás értelmében a MOL megvásárolja a BME Fenntartó Zrt. részvényeit, és stratégiai befektetőként kapcsolódik be az ország egyik legmeghatározóbb felsőoktatási intézményének irányításába. Az új fenntartói struktúra három szereplő – a MOL, az állam és az egyetem – együttműködésén alapul: a vállalat törzsrészvényei révén döntéshozóként, az állam B típusú elsőbbségi részvény révén stratégiai felügyelőként, az egyetem pedig C típusú részvényesei jogával képviseli érdekeit.

„A MOL és a BME együtt adnak új jövőképet, lendületet az egyetemnek annak érdekében, hogy az egyetem beteljesítse a küldetését és így az elkövetkező években Európa legjobb 100 egyetemének egyike, és világ egyik meghatározó műszaki egyeteme legyen!” – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Cél: nemzetközi szintű innovációs központ létrehozása

A megújulás célja egy fenntartható, versenyképes működési modell kialakítása, amely megerősíti a hazai mérnöki, informatikai és természettudományi képzést, és kiszolgálja a nemzetközi innovációs kihívásokat is. A MOL a jövőben nemcsak finanszírozóként, hanem kutatás-fejlesztési partnerként is szerepet vállal, ezzel segítve a BME-t abban, hogy Európa élvonalbeli műszaki egyetemei közé kerüljön. Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: „A MOL hosszú távú stratégiájának része, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést a felsőoktatással, különösen a mérnökképzés területén. (…) Ez a lépés nemcsak a MOL jövője szempontjából kulcsfontosságú, hanem más ipari szereplők számára is új távlatokat nyithat.”

A magyar gazdaság motorja lehet a Műegyetem

Az UNI in&out Innováció 2024 című kiadványunkban megjelent interjúnkban Charaf Hassan, a BME rektora hangsúlyozta, hogy a Műegyetem komplex tudásbázisa, multidiszciplináris megközelítése és egyre tudatosabb ipari nyitottsága teszi alkalmassá arra, hogy kulcsszerepet vállaljon a magyar gazdaság innovációs motorjaként. A rektor külön kiemelte, hogy a BME már korábban is reagált az ipari partnerek igényeire, de most új alapokra helyezné ezt a kommunikációt, hogy átláthatóbb, reszponzívabb és cégszerűbb együttműködés valósuljon meg.

Lendületben a megújuló Műegyetem – interjú Charaf Hassannal, a BME rektorával

Akadémiai autonómia és ipari tudás kéz a kézben

Az új működési modell az egyetem szakmai autonómiáját is garantálja: az oktatási és kutatási kérdésekben továbbra is a Szenátus és az egyetemi közösség dönt. Ugyanakkor a MOL által delegált szakemberek révén az üzleti és ipari szempontok is közvetlenül érvényesülnek az irányításban. A cél egy olyan kutatási és innovációs platform létrehozása, amely képes hazai alapon, európai színvonalon stratégiai ipari projekteket indítani.

Charaf Hassan, a BME rektora így fogalmazott: „A nemzetközi felsőoktatásban is egyedülálló, kifejezetten a BME kivételes lehetőségeire szabott konstrukció született annak köszönhetően, hogy a kormányzat és a MOL is partner volt egyetemünk fejlesztésének új alapokra helyezésében, úgy, hogy az az Európai Unió szempontrendszerének is megfeleljen. Most rajtunk, a BME polgárain múlik, milyen egyetemet építünk, hogyan élünk ezzel a rendkívüli lehetőséggel.”

Az új modellt a BME Szenátusa kétharmados többséggel támogatta, megerősítve ezzel, hogy az intézmény polgársága is az átalakulás mellett áll.

Kiemelt kép forrása: BME