![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2024 Innováció kiadványában jelent meg.
„A természettudományos alapokat elsősorban nem a fizika szempontjából tartom fontosnak, hanem általában. Ha valaki olyan szakmát akar választani, amiben a munkája eredménye megváltoztatja körülötte a világot, erre van szüksége” – mondta az UNIside-nak adott interjújában Szabó Gábor, az ELI-ALPS lézeres kutatóintézet ügyvezetője, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az innovációs szövetségben végzett munka időben biztos, hogy a legkevesebb ráfordítást igényli. Az ELI Központ ügyvezető igazgatói beosztása a főállásom, emellett van egy hivatásom, hogy professzor vagyok, most már professor emeritus. Az oktatást továbbra is nagyon komolyan veszem: a tavalyi félévben csupán három olyan órám volt, amit nem én tartottam meg. Valószínűleg van némi adottságom, hogy tanítsak, másrészt pedig igazán frissen tartja az embert, ha fiatalok között van. A fizika szakos első éveseknek az első félévében tartom a klasszikus mechanika kurzust, ez tulajdonképpen a fő kurzus fizikából. Azt is szoktam mondani, hogy ha valaki fizikát tanul Szegeden, akkor mindjárt az én karmaim közé kerül.
Kiegészítésképpen nyilván lehet bizonyos dolgokat online is csinálni, de én nem látom azt, hogy annyira mélyen megváltozott volna a világ. Úgy emlékszem vissza az egyetemi éveimre, hogy tudom, kinél hallgattam a tárgyakat. Valamiféle színház is egy jó előadás. Ott vannak a szereplők, meg ott vannak a nézők. Itt körülbelül arról van szó, hogy a színház attól színház, hogy ott emberi közösség van, különböző szerepekkel. A szerepet itt nem csak a színész játssza, mivel egy előadónak figyelnie kell, hogy mennyire követik a hallgatók. Ha látszik a szemeken, hogy elvesztették a fonalat, akkor azt meg kell próbálni valahogy visszahozni. Ezeket a spontán reakciókat nem lehet megtervezni, ahogy az interakciókat sem. A másik fontos dolog, hogy kellenek a szóbeli vizsgák. Ez annyira kimaradt a képzésből, hogy ettől néha nagyon tartanak is a diákok, mert nem szoktak hozzá. Pedig amikor elmennek dolgozni, akkor sem teszteket fognak kitölteni. Ha nem tudják elmondani a főnöküknek, hogy mit gondolnak, akkor hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon, így én továbbra is a szóbeli vizsgák híve vagyok.
A nagy változás az, hogy tavaly októberben lényegében lezártuk a beruházás és az üzembe helyezés megvalósítását, tehát formálisan azt a projektet, ami több fázisból állt. Az utolsó, amiről másfél éve beszéltünk, egy nagyjából 49 milliárdos része volt a projektnek, ami alapvetően a berendezések installálásáról és beüzemeléséről szólt. Ez azért önmagában négy évig tartott.
A központban a tervezett hét nagy lézerrendszer mindegyike működik, a fejlesztési szakasz lezárultával időközben elindult az a fajta működés, ami tulajdonképpen a hosszú távú modellje az ELI-nek. Lényegében a létesítményünk egyfajta felhasználói központ. Az ELI, vagyis az Extreme Light Infrastructure (extrém fényimpulzusforrás) lényege, hogy a lézertechnológia eszköztárát más tudományterületek is használhassák, és tudományos ötletek megvalósításában vegyünk részt. Az egyedülálló lézerberendezéseinknek és a másodlagos forrásainknak köszönhetően élvonalbeli kutatások, valamint áttörő technológiai innovációk valósulhatnak itt meg.
Ha most hirtelen kikapcsolnánk minden lézert, akkor nagyon más világban találnánk magunkat. Mondjuk az internet megszűnne abban a pillanatban, a boltokban a vonalkód-leolvasók nem működnének, az autógyárak leállnának, mert nem tudnának karosszériát hegeszteni, nem tudnák a fémtárgyakat megmunkálni, a repülőgépek leállnának, mert a lézeres giroszkópok hirtelen nem működnének. A operációk egy részét és néhány egyéb orvosi beavatkozást, az endoszkópos műtétek nagy részét abban a pillanatban le kellene állítani. Nyilvánvaló, hogy a lézerek már most annyira beépültek a mindennapi gyakorlatba, hogy el is feledkezünk róla, hogy ott vannak háttérben. Hasonló ez ahhoz, ahogy egy távoli tudományterület használja itt nálunk a lézertechnológiát.
Ha már innovációról beszélünk: a lézertudomány, vagy inkább nevezzük fotonikának, egy olyasmi eszköz és eszköztár, mint az elektronika, csak az elektront a foton helyettesíti. Szinte mindenhez kell, és a háttérben észrevétlenül, nélkülözhetetlenül működik és működtet.
A mérnökhiány tőlünk nyugatabbra is elég komolyan jelen van. A modern képzési programok kialakításánál az a dilemma, hogy nem lehet tudni, mit csinál mondjuk 10 év múlva a mérnök. Ezért a természettudományos alapismereteket el kell sajátítania, amelyekre építve egész életében hatékonyan tud tanulni, és így követni a szakmája újdonságait. A természettudományos alapokat elsősorban nem a fizika szempontjából tartom fontosnak, hanem általában. Ha valaki olyan szakmát akar választani, amiben a munkája eredménye megváltoztatja körülötte a világot, erre van szüksége. Az egy másik kérdés, hogy nincs olyan nagyon éles határ az alkalmazott tudomány és a mérnökség között.
A teljes interjú ide kattintva olvasható el.
Érdekel, idén milyen újítások, fejlesztések kerültek napirendre? Mi a helyzet a munkaerőpiacon? Mikor segít és mikor árt a ChatGPT? Melyek a legnépszerűbb szakok idén az informatika képzési területen? Mindez, és még sok más értékes tartalom vár az UNI Innováció 2025-ös rangsorkiadványában.
Várható megjelenés: szeptember 11.
