A legkorszerűbb eszközökkel és technológiákkal dolgozunk – interjú Harsányi Endrével, a Debreceni Egyetem rektorhelyettesével

„A magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és növelni versenyképességét, ha alkalmazza a digitális technológiákat. Ehhez viszont olyan szakemberekre van szükség, akik az új technológiákat is kellő szaktudással kezelik, a begyűjtött adatok feldolgozása mellett képesek a digitális információkat a gyakorlatban hasznosítani” – fogalmazott Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszer-tudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese az UNIside-nak adott interjújában.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Melyek a Debreceni Egyetem agrárképzéseinek legfontosabb jellemzői?

A Debreceni Egyetem nagy múltú agrárképzése mindig is stratégiai terület volt, és a jövőben is az lesz. Jogelődje, a Debreceni Agrártudományi Egyetem 2000-től a Debreceni Egyetem része. Azóta tovább bővült egy szolnoki, egy nyíregyházi és egy siófoki campusszal, kutatóintézetekkel és tangazdasággal. A volt agrártudományi egyetem jogutódjai a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK), az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) és a Gazdaság tudományi Kar (GTK), amelyeken szintén elérhetők agrártudományi képzések. A debreceni agrárkar a világ agrár-felsőoktatási intézményeinek rangsorában mindig kiemelkedő helyen szerepel, jelenleg is a legjobb 150–200 között van. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar napjaink tudományos kihívásaihoz igazodva indította el a mezőgazdasági-, az élelmiszer-, a kertész-, a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai, a lótenyésztő, a lovassportszervező agrármérnöki, a természetvédelmi és a vadgazda, valamint az osztatlan ötéves agrármérnöki szak mellé az elmúlt években a precíziós mezőgazdasági mérnöki szakot.

A nyolc alapképzés mellett nyolc mesterszak is szerepel a kínálatban, amelyek olyan sokrétű tudás és kompetenciák megszerzését biztosítják, amelyekre szükség van az egyre inkább specializálódó modern mezőgazdaságban. A Gazdaságtudományi Kar agrártudományi képzései között agrár- és üzleti digitalizáció, valamint gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakot is indítottunk. A mesterdiplomára jogosító képzések között szerepel az agrárközgazdász, illetve a vidékfejlesztési agrármérnök szak is. Ez is mutatja, milyen sokrétű a DE agrárképzési rendszere, amelyet egy egyedülálló kísérleti és technikai háttér is támogat.

Hogyan tartják szem előtt a fenntarthatóságot, a gyakorlatorientáltságot és az innovatív megközelítéseket?

Az agrártudomány – igazodva napjaink tudományos kihívásaihoz – mind képzési, mind kutatási tevékenységét a biológiai újrahasznosításon, az előállított termék hozzáadott érté kének növelésén alapuló, szolgáltatásközpontú és okos megoldásokat alkalmazó körforgásos gazdálkodási modellnek megfelelően fogalmazta meg. A modern mezőgazdaság hagyomány és innováció egyszerre, ennek megfelelően állítottuk össze képzési anyagainkat és fogalmaztuk meg elvárásainkat a hozzánk érkező fiatalokkal szemben. Nagy sikerrel indítottuk el a Dél-dakotai Állami Egyetemmel közösen a legújabb technológiákat és okoseszközöket alkalmazó precíziós mezőgazdasági mérnöki alapképzésünket, kettős diploma (double degree) megszerzésének lehetőségével.

A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az agrárkarokon?

A mezőgazdaság számára létfontosságú a digitalizáció, a legújabb, mesterséges intelligenciát is alkalmazó, okostechnológiák használata, amely az üzemi termelés és az energiahatékonyság növekedését eredményezi. A magyar agrárium csak akkor tudja megőrizni és növelni versenyképességét, ha alkalmazza a digitális technológiákat. Ehhez viszont olyan szakemberekre van szükség, akik az új technológiákat is kellő szaktudással kezelik, a begyűjtött adatok feldolgozása mellett képesek a digitális információkat a gyakorlatban hasznosítani. Ezzel összhangban a Debreceni Egyetem agrárképzéseiben a legkorszerűbb eszközökkel és technológiákkal találkozhatnak a hallgatók. Számos olyan eszköz beszerzést és fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években, amelyeknek köszönhetően egyebek mellett a mai agrártechnológia csúcsát jelentő, mesterséges intelligenciát alkalmazó autonóm mezőgazdasági robotok, okoseszközök használatát is elsajátítják a nálunk diplomát szerző fiatalok.

Milyen fejlesztések valósultak meg a közelmúltban?

A felsőoktatás megújulása egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Debreceni Egyetemen, és nagyon szükségszerű is volt. Ennek köszönhetően számos, az agráriumhoz kapcsolódó nagy horderejű fejlesztés valósulhatott meg az elmúlt években: több mint kilencezer tonna alma tárolására alkalmas hűtőház épült fel Újfehértón, így a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósult fejlesztés révén Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb hűtőkomplexuma jött létre. Világszínvonalú precíziós felvételező és beavatkozó rendszer, valamint az ültetés és vetés automatizálásának jövőjét képviselő terepi robot is üzembe állt a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén. Új, modern almaültetvénnyel, napelemparkkal és csúcskategóriás termeléstámogató eszközökkel gazdagodott a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?

A Debreceni Egyetem agrárképzést nyújtó karaira jelentkező fiatalok egy nyolcezer fős aktív, összetartó hallgatói közösség tagjai lehetnek, képzésük alatt megismerkedhetnek többek között a sárgulás és a korsó avatás egyedülálló hagyományával, életre szóló élményével. A GTK-nak és a MÉK-nek otthont adó és megújuló Böszörményi úti campus számtalan sportolási lehetőséget is nyújt az itt tanulóknak, legyen az a tenisz, az atlétika vagy éppen a labdarúgás.

Mennyiben és hogyan veszik figyelembe a munkaerőpiaci igényeket?

A Debreceni Egyetem Gazdaság tudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar márciusban hozta létre a Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubját azzal a céllal, hogy teret biztosítson az információ- és tudásátadás mellett a szakmai egyeztetéseknek, vitáknak és a szakemberek találkozójának. A klub rendezvényein agrár- és élelmiszeripari szereplők, az egyetem stratégiai partnerei, vállalatvezetők és ágazati szakemberek vitatják meg az agrárium aktuális folyamatait. A DE GTK-nak a duális képzés területén több mint kilencven, míg a kooperatív képzés területén több mint huszonöt hazai, illetve nemzet közi vállalati partnere van. Képzési modellünk a vállalati szakmai gyakorlat mellett pluszelőnyöket nyújt, hiszen a partnereknél végezhető munka egyrészről garancia a szakmai fejlődésre, másrészről a munkatapasztalat versenyelőny a munkavállalásnál. A DE MÉK széles körű szakmai és gazdasági kapcsolatrendszerrel büszkélkedhet, amely egyrészt biztosítja a gyakorlati képzés feltételeit, másrészt segíti az egyetemen keletkezett tudományos eredmények hasznosulását. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar márciusban tartott partnertalálkozója keretében harminchét vállalkozással újította meg vagy létesített partneri kapcsolatot, valamint kihelyezett tan széki megállapodást kötött és újított meg húsz vállalkozással.

Harsányi Endre

• 49 éves, házas, 2 gyermek édesapja.
• Gazdasági agrármérnökként végzett, növénytermesztésből és kertészeti tudományokból doktorált.
• Egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság főigazgatója, a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának és a Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet Agrár Műszaki és Robotika Tanszékének megbízott tanszékvezetője.
• A Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszer-tudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!