Követendő példa az egészségügyből: innovatív környezet és megbecsülés – interjú Csernavölgyi Istvánnal

A Budai Egészségközpont az egyik legmeghatározóbb magánegészségügyi szereplő Magyarországon, ahol az ifjú, fejlődni akaró, elhivatott tehetségekhez is támogató attitűddel viszonyulnak – mondja Csernavölgyi István vezérigazgató. Mint fogalmaz: az egyik mellettük szóló érv a szakmai fejlődési lehetőség.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mik azok a sajátosságok, amelyek megkülönböztetik önöket a versenytársaktól?

A magánegészségügyi piac egyik legátfogóbb járóbeteg-szakellátási portfólióját kínáljuk, amelynek a zászlóshajói a mozgásszervi szakterületek. Büszkék vagyunk arra is, hogy intézményünk részeként működik az Országos Gerincgyógyászati Központ.

Kiemelkedő a privát fekvőbetegrészlegünk, a vállalat-egészségügyi szolgáltatáspalettánk, illetve a szűrőprogram-kínálatunk is. A magánintézmények között egyedülállónak számít az intenzív osztályos hátterünk, a revíziós protetikai centrumunk, valamint az urológiai lézeres eszközparkunk. Az utóbbi évben különösen nagy hangsúlyt kaptak a robotsebészeti fejlesztések, és elindult az a nagy ívű kórházfejlesztési projektünk, ahol egyedülálló ellátást tudunk majd biztosítani a gerinc- és mozgásszervi problémákkal küzdők számára.

Megkülönböztet minket a piacon a tulajdonosi hátterünk is, aminek köszönhetően nem a rövid távú profitkényszer, hanem a hosszú távú, generációkon átívelő fejlesztés- és betegközpontú szemlélet érvényesül a Budai Egészségközpontban.

A magánegészségügyi szolgáltatók évtizedeken át nem szenvedtek a munkaerőhiánytól, hiszen jóval magasabb bért tudtak fizetni, mint az állami, önkormányzati intézmények. Az orvosi fizetések rendezésével változott-e ez a helyzet? Vagy nem csupán a bérezés az, ami miatt egy orvos számára vonzó munkahely egy privát intézmény?

Úgy gondolom, hogy a vonzerő főként a munkavállaló- és páciensközpontú szemléletünkben rejlik. A puszta anyagi juttatásokon túlmutat az általunk kínált stabil jövőkép, a technológiai innovációknak, szakmai fejlődésnek teret adó tulajdonosi szemlélet, a minőségi ellátásra lehetőséget biztosító munkakörnyezet.

A magánintézményeket sokan a jobb munkakörülmények miatt választják, illetve mert itt a fiatal orvosokra ugyanolyan felelősségteljes feladatokat bíznak. Ez önökre mennyire igaz?

Bár a gyógyító munkát végző orvosainknak magas szakmai elvárásoknak kell megfelelniük, az ifjú, fejlődni akaró, elhivatott tehetségekhez is támogató attitűddel viszonyulunk. A szakmai fejlődési lehetőség valóban az egyik mellettünk szóló érv. Az Országos Gerincgyógyászati Központban rezidensprogram is működik a gerincsebészeti, a gerincgyógyászati, az ortopédiai és a radiológiai szakterületen. Évente heten vesznek részt ebben, és reményeink szerint ezt a számot növelni tudjuk.

Az egészségügyi szakdolgozók bérezése a közszférában messze nincs azon a szinten, mint az orvosoké. Számukra milyen lehetőségeket kínál a Budai Egészségközpont?

Az összetartó, támogató, pozitív légkör, a fejlődést biztosító, továbbképzésekre nagy hangsúlyt fektető munkahelyi miliő miatt kivételesen jó és stabilnak mondható az egészségügyi szakdolgozógárdánk. A tisztességes bérezésen túl az elégedettséghez minden bizonnyal hozzájárul a vezetőségtől kapott megbecsülés és a kiemelkedő munkakörülmények. Mindemellett kiszámítható egzisztenciális hátteret biztosítunk, illetve – az emberközpontú vállalati kultúra jegyében – odafigyelünk a munka és a magánélet egyensúlyára is.

A toborzás mennyire megszokott gyakorlat önöknél?

Mindenképpen az, hiszen folyamatosan bővül a szervezetünk, az ellátási, szolgáltatási portfóliónk. Ráadásul a kórházfejlesztés extra erőforrásokat igényel, és ez toborzás nélkül nem lehetséges.

Ha ma egy orvosnak választania kell a külföldi munkavállalás, a hazai magánegészségügy vagy az állami egészségügyi intézmény közül, melyik mellett milyen érvek szólnak?

Ez nagy dilemma, különösen a béremelések és a jogi-etikai környezet radikális változása óta. A külföldi munkavállalás továbbra is igen magas, kiszámítható fizetéseket és jó munkakörülményeket ígér, de jelentős áldozatokat követel: messze a család, a barátok és a magyar kulturális közeg. A hazai magánegészségügy azonban vonzó alternatíva a versenyképes fizetések, a kitűnő munkakörülmények és a modern technológiák lehetősége, például a robotasszisztált sebészet miatt. Az állami rendszer ugyanakkor lehetőséget nyújt a teljes spektrumú életmentő klinikai tapasztalat megszerzésére (ezt egyébként szakmai palettánk, valamint az intenzív terápiás hátterünk miatt részben mi is biztosítani tudjuk), viszont komoly túlterheltséggel és szakdolgozói hiánnyal küzd, ami nagy kihívást jelent a munkavállalók számára. A végső döntés így az egyéni prioritások függvénye: a kérdés az, hogy a szakmai fejlődés, a magas jövedelem vagy a munka–magánélet egyensúlya milyen mértékben fontos az orvos számára.

Mások itt a munkavállalókkal szembeni elvárások, mint az állami egészségügyben? Vannak olyan készségek, amelyek kifejezetten előnyt jelentenek a magánszférában?

Nem tennék különbséget. A magas színvonalú szakmai tudás és a gyógyító gyakorlat alapvető. A legfontosabb kiemelendő speciális készség a páciensközpontú szemlélet. Kiváló kommunikációs készség szükségeltetik az egészségügyben végzett munkához. Mindezek mellett nem árt a hatékony és rugalmas munkavégzésre való képesség és a csúcstechnológia, a legújabb módszerek, beavatkozási technikák ismerete.

Mennyire mások a mostani fiatal orvosok, ápolók elvárásai a munkáltatókkal szemben a magánegészségügyben vagy általánosságban az egészségügyben, mint 10-20 éve?

Nagyon fontos számukra a bűvös munka–magánélet egyensúly. A Z nemzedéknek ez rendszerint többet nyom a latban, mint a magas fizetés. Ez a hozzáállás gyökeresen eltér a korábbi generációkétól, amelyek az „első a munka” szemlélet mentén szocializálódtak. A fiatalok a munkahelyi stressz csökkentésére és a kiégés megelőzésére fókuszálnak, emellett fontosabb manapság a transzparencia, a hitelesség, a kiemelkedő munkakörülmények és természetesen a megbecsülés.

Csernavölgyi István

• A Budai Egészségközpont Zrt. vezérigazgatója, belgyógyász, kardiológus főorvos.
• 2000-től a móri Városi Kórházban osztályvezető főorvos, majd orvosigazgató.
• 2010-től 2020-ig a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója. Főigazgatói feladatai mellett 2014–2020 között a Fejér Megyei Egészségügyi Fórum elnöki tisztségét is betöltötte.
• 2020-tól az OTP Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.
• 2022-től a Vállalkozók Országos Szövetsége Egészségügyi tagozat fekvőbetegszekció elnöke.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!