Mozgás és fittség

A mozgás – minden élőlényre jellemző – életjelenség.

A különböző differenciáltságú élő szervezetek mozgásszükséglete igen nagy eltéréseket mutat. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához/megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/testedzésre van szükség. Ha az életvitelünk során mozgás/edzés lehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, vagy megszűnik, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkció zavarok (pl. terheléstűrés, konfliktuskezelés, problémamegoldó-képesség) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek (pl.: magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, elhízás stb.) kialakulását.

A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk.

A fittségigen gyakran félreértett szó. Egyeseknek mindössze izmosságot, csinosságot jelent, a teljes fittség ennél lényegesen több. A fittség egy olyan pszichés-fizikai állapot, amely magában foglalja az egészséget, a minőségi életet, a jó közérzet stabil megtartását, és a megnövekedett mindennapi teljesítőképességet. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége hatékony és tartós, testi-lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd.Minél stabilabb az egyensúly – testi, lelki és szociális értelemben egyaránt – annál hosszantartóbb az ember egészséges létezése. A rendszeres „se több, se kevesebb” optimális idejű és intenzitású testedzéssel nagymértékben hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ez az egyensúly tartósan szilárd legyen. A fitt egyén nehezebben betegszik meg, külső és belső traumák ellen jobb védettséggel rendelkezik. A fittség jelentése és tartalma nem szükségszerűen ugyanaz mindenki számára. A nehéz fizikai munka, tartós elvégzéshez, a versenyszerű sportoláshoz, a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez más-más fittség szükséges, ami a különböző életstílussal magyarázható. Mindenkinek „csak” arra kell törekedni, hogy a mindennapi tevékenysége maradéktalan elvégzéséhez „szükséges”, ideális fizikai állapot megszerezésével, stabil megtartásával minimálisra csökkentse a betegségek kialakulásának veszélyét.

A jólét, a fittség egyúttal életerőt folyamatosan, szabályosan áramló energiát is jelez. Ahhoz, hogy az ember igazán erős karakterrel és gerincnek nevezhető tetterővel rendelkezzen, remek izomzatra, erős idegrendszerre és jó agyra van szüksége. Ezek a sajátságok az egészséges aktivitásból származnak. Az erős ember vasakarattal, szenvedélyes lendülettel végzi feladatait, és minden tevékenységében megmutatkozik karakterének ereje. Minél kiválóbb az egészsége, a külső megfigyelő számára annál szembetűnőbben nyilvánul meg a testi kondíciója, fizikai teherbírása.

A rendszeres testedzés hatására bekövetkezett alább felsorolt pozitív élettani hatások már a mozgásprogram kezdetét követő 4-8. héten kimutathatók:

• szív-érrendszer működésének javulása<;/li>
• anyagcsere felgyorsul;
• hatékonyabbá válik a szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere;
• HDL koleszterinszint emelkedése (jó koleszterin);
• vérzsír szint csökkenése;
• javul az ideg-izom koordináció;
• nő a csontsűrűség;
• megváltoznak a hormonszintek;
• nő a légzésmélység;
• gazdaságosabbá válik a légcsere;
• javul az oxigénfelvevő képesség;
• nő az izomzat térfogata;
• csökken a testzsír arány;
• optimálissá válik a testösszetétel;
• több immunsejt száma és aktivitása is nőhet;
• egyes immunglobulinok aránya növekedhet;
• fokozódik az immunrendszer védelme;
• az idegrendszerben kedvező változások következnek be.

Kutatások bizonyítják, hogy a fizikai inaktivitás, vagyis a rendszeres mozgás hiány (vészesen mozgásszegény életmód) nagyban hozzá járul a szervezet korai öregedési folyamataihoz, krónikus betegségek kialakulásához, mely egyenes úton vezet a fiatalkori halálozáshoz.