Doktori képzésbe kezd Kapu Tibor és Cserényi Gyula

Új fejezet kezdődik Kapu Tibor és Cserényi Gyula pályáján: a két kutatóűrhajós visszatér alma materébe, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol doktori tanulmányaikat kezdik meg. Mindketten az intézményben szerezték alap- és mesterdiplomájukat, most pedig kutatói munkájukat is itt folytatják – szorosan kapcsolódva az űrkutatás és űrtechnológia területéhez.

A BME vezetése kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy az egyetem egykori hallgatói doktori kutatóként térnek vissza. A doktori képzés a hazai kutatói utánpótlás egyik legfontosabb bázisa, amely lehetőséget ad a mérnököknek arra, hogy globális tudományos kihívásokra keressenek válaszokat. Az intézmény tizenkét doktori iskolájában jelenleg több mint 700 doktorandusz hallgató tanul. A következő felvételi időszak áprilisban indul.

Kapu Tibor újra a BME-n

Kapu Tibor gépészmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg alap- és mesterdiplomáját, tanulmányai során a korszerű anyagtudományi és szerkezetfejlesztési megoldások iránt érdeklődött. Mérnöki pályáját végigkísérte a nagy terhelésnek kitett, speciális környezetben alkalmazható anyagok és rendszerek fejlesztése, amely szorosan kapcsolódik az űripari alkalmazásokhoz is. Tudományos munkájának fókuszában a kompozit anyagok és azok szerkezeti optimalizálása áll.

A hazai űrkutatás egyik meghatározó programjában, a HUNOR (Hungarian to Orbit) kezdeményezésben kutatóűrhajósként vett részt. Az Axiom-4 küldetés keretében 2025 nyarán több mint húsz napot töltött a világűrben a Crew Dragon űrhajó és a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Küldetése során több tudományos kísérletet hajtott végre, köztük olyanokat is, amelyek magyar kutatócsoportok előkészítésében valósultak meg.

Munkásságának egyik legfontosabb eleme, hogy az űrben szerzett gyakorlati tapasztalatait mérnöki és kutatói szemlélettel ötvözi. A sugárvédelem, az űreszközök szerkezeti biztonsága és a hosszú távú űrutazások műszaki feltételei olyan területek, amelyekben közvetlen, első kézből szerzett tapasztalatokra építhet. Szakmai pályája így egyedülálló módon kapcsolja össze a mérnöki fejlesztést és az űrmissziós gyakorlatot.

Kapu Tibor a Gépészmérnöki Kar Pattantyús-Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskolájában folytatja tanulmányait. Kutatásának középpontjában intelligens, szálerősítésű kompozit rendszerek fejlesztése áll, amelyek nemcsak teherviselő szerkezeti elemként működnek, hanem jelentős sugárvédelmi funkciót is betölthetnek az űreszközökben. A cél olyan anyagok és szerkezetek kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a hosszú távú űrutazások során az asztronauták védelméhez. Témavezetője Szebényi Gábor, a Polimertechnika Tanszék docense, aki korábban szakdolgozati konzulense is volt.

Cserényi Gyula kutatása

Cserényi Gyula villamosmérnökként szintén a BME-n végezte tanulmányait, ahol a műholdas rendszerek, a hírközlés és az elektronikai megoldások területe került érdeklődése középpontjába. Szakmai munkája elsősorban a kisméretű műholdak – különösen a CubeSat és PocketQube kategóriájú eszközök – fedélzeti rendszereinek fejlesztéséhez és optimalizálásához kötődik.

A HUNOR-program keretében kiképzett kutatóűrhajósként vett részt a felkészülésben, majd az Axiom-4 misszió idején a houstoni irányítóközpontból támogatta a Nemzetközi Űrállomáson zajló munkát. Feladatai közé tartozott az űrbéli kísérletek és rendszerek földi koordinációja, valamint a műszaki folyamatok felügyelete, ami nagyfokú precizitást és rendszerszintű gondolkodást igényelt.

Munkásságának középpontjában a megbízható, hatékony és költségtudatos űreszköz-fejlesztés áll. A kisméretű műholdak területe ma az űripar egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense, amely új lehetőségeket nyit a tudományos kutatás, a földmegfigyelés és a kommunikáció számára. Szakmai tevékenysége ebbe az innovatív és gyorsan változó technológiai környezetbe illeszkedik.

Cserényi Gyula a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskolájában kezdi meg kutatómunkáját. Témája a CubeSat és PocketQube kategóriájú műholdak fedélzeti rendszereinek optimalizálása, különös tekintettel a műholdak orientáció-meghatározására és stabilizálására. Témavezetője Dudás Levente, a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa.

Kísérletek az űrben

Kapu Tibor a HUNOR-program kutatóűrhajósaként 2025. június 25. és július 15. között az Axiom-4 küldetés keretében 20 nap 2 óra 59 percet töltött a világűrben. A végrehajtott vizsgálatok között olyan kísérletek szerepeltek, amelyeket magyar kutatóintézetek és egyetemek – köztük a BME vagy a Debreceni Egyetem szakemberei – készítettek elő.

Debreceni innovációk a Nemzetközi Űrállomáson

A misszió során Kapu Tibor magával vitt többek között növénymagokat is (retek, búza, paprika), amelyeket mikrogravitációs környezetben teszteltek minimális vízfelhasználással, hogy modellezni lehessen a jövő táplálkozási megoldásait hosszú űrutazásokhoz. Egy másik vizsgálat az agyi vérkeringés dinamikáját tanulmányozta a mikrogravitációs környezetben, különös tekintettel arra, hogyan normalizálódik a véráramlás a visszatérés után. Ehhez robotizált, transzkraniális ultrahangos méréseket alkalmaztak, amelyek segítik megérteni az úgynevezett „space fog” tüneteit – olyan idegrendszeri hatásokat, mint aluszékonyság és gondolkodási nehézségek, amelyek űrben tartózkodás után jelentkezhetnek.

A BME és az űrkutatás

A Műegyetem aktív az űrtechnológiai kutatások terén: legutóbb hatodik diákműholdját bocsátotta fel, amely több tudományos műszert és kísérletet vitt magával a világűrbe. A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztőcsapat jelenleg világszinten is kiemelkedő eredményt tudhat magáénak a PocketQube kategóriájú műholdküldetések területén.

Még 2025-ben a BME kutatói, Domokos Gábor vezetésével, olyan matematikai modellt dolgoztak ki, amely egyetlen repedésmintázatról készült felvétel alapján képes következtetni arra, hogy egy égitest felszínének kialakulásában szerepet játszott-e víz. Az eredményeket a rangos Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) közölte. A módszer jelentős előrelépés, mert a korábbi, időigényes megfigyelésekkel szemben már egyetlen kép elemzésével is értékes geológiai információ nyerhető.

A modell a repedéshálózatok geometriai törvényszerűségeire épül, és alkalmazható például a Mars, a Vénusz vagy az Europa felszínének vizsgálatára is. Mivel az űrkutatásban a rendelkezésre álló adatok túlnyomó része képfelvétel, az új eljárás gyorsabb és költséghatékonyabb eszközt adhat a kutatók kezébe a víz – és közvetve az élet lehetőségének – felderítéséhez más égitesteken.

——

A kiemelt kép forrása: Facebook / Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – BME.