„Azon dolgozunk, hogy globális szinten is meghatározó egyetemmé váljunk” – Interjú Bruno van Pottelsberghe-gel, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorával

Korábban az OECD-nél dolgoztam Párizsban, az Európai Szabadalmi Hivatalnál Münchenben, emellett más kutatói és akadémiai pozíciókban Japánban, az USA-ban, Belgiumban. A pályám sokféle irányítási stílust ismertetett meg velem, ami most sokat segít – árulta el Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mit mondana a középiskolásoknak, miért válasszák a Corvinust?

A Corvinus a legtehetségesebb magyar diákokat vonzza, ami alapvetően három okra vezethető vissza. Egyrészt ide valóban az ország legjobb 10 százalékából érkeznek a hallgatók, így aki ide jön, egy olyan közösséghez csatlakozik, ahol mindenki motivált és tehetséges. Ez egy valóban elit intézmény, egy országos „zászlóshajó”, és ehhez méltó színvonalat tartunk fenn. Másrészt rendkívül élénk a diákélet. Sok szakkollégiumunk, diákszervezetünk és hallgatói képviseletünk van, a tanulók pedig aktívan részt vesznek az egyetem működésében. A harmadik ok pedig az oktatói kar és a nemzetközi nyitottság. Egyre több képzésünk angol nyelvű, de aki magyarul nyelven tanulna, számára is van képzésünk természetesen. A diákjainknak széles körű nemzetközi lehetőségeket kínálunk, például csereprogramokat, kettős diplomát vagy külföldi szakmai gyakorlatokat. A Corvinus itthon roppant elismertnek számít, most pedig azon dolgozunk, hogy európai és globális szinten is meghatározó egyetemmé váljunk.

Hogyan és milyen irányba változott az egyetem stratégiája a vezetése alatt, mi most a fő fókusz?

Először is átalakítottuk az egyetem irányítási rendszerét. Korábban három tagú vezetés működött, ahol a „board” havonta találkozott, most egy hetente ülésező hétfős vezetői csapat dolgozik együtt. A jó működés titka nálunk az együttműködés és az összehangolt döntéshozatal. Újraszabtuk az egyetem küldetését és jövőképét is. Fontos kimondani: a Corvinus nemcsak üzleti iskola, hanem valódi multidiszciplináris egyetem, ahol a gazdaságtudományok mellett a politikatudomány, a nemzetközi tanulmányok, a kommunikáció és marketing is erős pillérnek számít. Az új víziónk egyszerű: Magyarország zászlóshajó-egyeteméből európai és globális szinten versenyképesintézménnyé válni.

A stratégiai tervünk neve Bridge, vagyis Híd, amely egy szerre jelképezi az egyetem jelenéből a jövőjébe vezető utat, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatot, valamint azt a hidat, amit az egyetem jelent a hallgatók tanulmányai és leendő karrierjük között. Ennek négy pillére van, az első a 2-es villamos (Tram2), ami a multidiszciplinaritást szimbolizálja. Ez az, ami összeköti az egyetemet a parlamenttel, hiszen nemcsak az üzletnek nevelünk szakembereket, hanem a kormányzatnak, a politikának, a civil szervezeteknek is. A második a hatórás londoni járat (Flight6), amely jelzi azt, hogy mindig kiemelkedő kapcsolatban állunk a nemzetközi közeggel, forgataggal, és ebből a nemzetközi szemlé letből nem engedünk, itt nemzetközi közegben lehet tanulni. A harmadik az Intercity, ami a hallgató-központúságot jelenti: van egy vonattípus, amivel egész Magyarországot nagyon olcsón körbeutazhatják a diákok. Ezt a szemléletet szeretnénk közvetíteni a tanulóink tanulmányi utazása során is, és a korábbiaknál sokkal jobban szeretnénk a hallgatói jóllétre koncentrálni. Negyedikként pedig ott a gyűrű (The Ring) a holló szájában, amely a tudás létrehozásának fontosságát szimbolizálja, és ahhoz a könyvtári kultúrához kapcsolódik, amit Mátyás király hozott Magyarországra.

Ezek mind jelzik, hogy egy kutatásközpontú egyetem vagyunk, amely nemcsak továbbadja a tudást, hanem újat is létrehoz. A stratégiánk fontos eleme az is, hogy a fenntarthatóság, valamint a mesterséges intelligencia olyan köz ponti területté váljon, amely minden képzésben megjelenik majd valamilyen formában. Emellett még szorosabbra fűzzük az iparági és nemzetközi kapcsolatokat, valamint a hallgatóköz pontú működést is igyekszünk minden elemében tökéletesíteni. A tudást pedig – ahogy említettem – nemcsak közvetíteni akarjuk, hanem aktívan létrehozni is: célunk, hogy a kutatási tevékenységünk egyre láthatóbb és elismertebb legyen nemzetközi szinten is.

Milyen hallgatói szolgáltatásokat kínál az egyetem, és hogyan támogatják a diákok tanulmányi és személyes fejlődését?

Büszkék vagyunk arra, hogy a Corvinus volt az első magyar egyetem, amely létrehozta a hallgatói ügyekért felelősrektorhelyettesi pozíciót. Ez is mutatja, hogy valóban törődünk a diákokkal – legyen szó tanulásról, közösségi életről vagy akár mentális egészségről. Karrierirodát, coachingszolgáltatásokat és tehetséggondozó programokat működtetünk és folyamatosan fejlesztjük a hallgatói szolgáltatásokat. A Corvinuson a hallgatók nemcsak oktatásban vesznek részt, hanem egy átgondolt és folyamatosan fejlesztett támogatórendszert is kapnak. Kiemelten foglalkozunk a mentális jóllét kérdésével, ezért akkor is tudunk segíteni, ha feszültséggel, beilleszkedési problémával vagy bármilyen személyes nehézséggel találják szembe magukat. A tehetséggondozást ugyanolyan fontosnak tartjuk: arra ösztönözzük a diákokat, hogy vegyenek részt szakmai és tudományos versenyeken, különféle megmérettetéseken vagy vitaklubok munkájában, mert ezek a tapasztalatok önbizalmat adnak, fejlesztik a készségeket és sokszor meghatározó élménnyé válnak. Emellett a karrier- iroda segít abban, hogy a hallgatók eligazodjanak a munka világában, megtalálják a hozzájuk illő gyakornoki helyeket vagy álláslehetőségeket. Mert nem munkát, hanem azt a munkát nehéz megtalálni, ami nekünk való. Mi ebben is segítünk.

A kettős diploma programok mely intézményekkel érhetők el a Corvinuson?

Már most is több ilyen együttműködésünk van – például a University College Londonnal vagy a Kedge üzleti iskolával –, és ezt a hálózatot folyamatosan bővítjük. A diákok akár két évet is tölthetnek külföldi partner- intézményben, aminek a végén két diplomát kapnak.

Említette a fenntarthatóságot és a mesterséges intelligenciát. Hogyan jelenik meg ez a Corvinus képzésében?

Minden hallgatónknak – függetlenül attól, mit tanul – meg kell értenie a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia alapjait. A fenntarthatóság terén például a Corvinus részt vesz egy speciális tesztben, amely felméri, mennyire értik a diákok a globális fenntartható sági kihívásokat. Ez visszajelzést ad az oktatóknak is, hogy hogyan fejlesszék tovább a programokat. Az MI esetében célunk, hogy minden diák értse, mire jó és mire nem a mesterséges intelligencia. Célkitűzésünk szerint az eszköz előnyeivel és hátrányaival 2030-ra minden hallgatónknak tisztában kell lennie. Fontos, hogy a diákok felismerjék az MI hibáit és korlátait, és felelősen használják például vezetői döntésekben vagy az üzleti folyamatok javítására. Az oktató ink között több nemzetközileg is aktív szakember van a fenntarthatóság területén, és erős a statisztika, analitika, ökonometria tanszéki háttere, ami az MI alkalmazásához kulcsfontosságú.

Hogy érzi magát Magyarországon, mennyire más, mint ahol eddig élt? A nemzetközi színtéren szerzett főleg adminisztratív és tudományos tapasztalatai mennyire tudják segíteni a mostani szerepében?

Életem során több országban éltem, többek között Kongóban, Belgiumban, Japánban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is. A kulturális alkalmazkodás számomra természetes. A családom is nemzetközi hátterű, így mindannyian pozitív élményként éljük meg a magyarországi időszakot. Korábban dolgoztam az OECD-nél és a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Hivatalnál is, ami sokféle irányítási stílust ismertetett meg velem. Ez most sokat segít.

Van még ideje kutatni vagy tanítani?

A kutatásra kevés időm marad, pedig nagyon szeretem. Egy kisebb kurzust még tartok Belgiumban, és szeretnék a jövőben is többet oktatni. A tervek között szerepel, hogy a Corvinuson viszek jövőre egy kurzust, de egyelőre rengeteg a vezetői feladat.

Bruno van Pottelsberg

• 57 éves, nős, két gyermeke van.
• 1970-től 1978-ig Zairében (jelenleg KDK) élt. Az Université Libre de Bruxelles (ULB) közgazdasági alapképzésben szerzett diplomát 1990-ben, 1992-ben üzleti gazdaságtanból, 1994-ben ökonometriából, 1995 ben pedig nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterdiplomát. 1998-ban ugyanezen az egyetemen közgazdaságtanból kapott kitüntetéses doktori címet.
• A Solvay Brussels School of Economics and Management dékánja volt előbb 2011 és 2017 között, majd 2021-től 2024 augusztusáig.
• Többek közt az Európai Szabadalmi Hivatalnál, Japánban a Külkereskedelmi és Ipari Minisztériumban, valamint az OECD párizsi központjában is dolgozott.
• A Budapesti Corvinus Egyetem 2024 augusztusától hivatalba lépő rektora. A felsőoktatásban szerzett vezetői tapasztalatairól és az innováció közgazdaságtana terén végzett széles körű tudományos munkájáról ismert.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!