![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
A mesterséges intelligencia használata napjainkban egyre inkább elterjedt, a felsőoktatási intézményeknek saját szabályozást kell kialakítaniuk a technológia alkalmazására. A cél, hogy a hallgatók tudatosan használják az AI-t, miközben megőrzik a saját tudásuk fontosságát és fejlesztik a kritikai gondolkodást. Az új szabályozás és a vizsgarendek változásai biztosítják, hogy az AI ne váltsa ki, hanem támogassa a tanulást.
Korábban írtunk a KPMG és a Melbourne-i Egyetem friss nemzetközi kutatásáról, amely az AI-jelenséget vizsgálta. A felmérés szerint a magyar válaszadók 67 százaléka már most is aktívan alkalmazza az AI-t munkában, tanulásban vagy személyes célokra. A tanulók körében különösen erős a függés: háromnegyedük szerint nem tudnák elvégezni feladataikat mesterséges intelligencia nélkül. A többség ráadásul nem is jelzi, ha AI-t használ, hanem saját munkájaként adja le a kapott eredményt – ami komoly kérdéseket vet fel a kritikai gondolkodás és az önálló tanulás jövője kapcsán.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy bár a technológia használata elterjedt, a vele kapcsolatos kockázatokkal – például a pontatlan eredményekkel, a túlzott függőséggel vagy az adatvédelmi aggályokkal – sokan még nem számolnak tudatosan. Nem véletlen, hogy itthon minden egyetemet AI-stratégia kidolgozására köteleztek. A cél: megtalálni az egyensúlyt az új eszközök felelős használata és az érdemi tudás elsajátítása között.
A 2024-ben elfogadott törvénymódosítás értelmében minden felsőoktatási intézménynek ki kell dolgoznia az AI használatára vonatkozó saját szabályozását. Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár úgy látja: az egyetemek célja nem csupán a visszaélések, például a plágium kiszűrése, hanem egy támogató szemléletű rendszer létrehozása. Fontos, hogy a hallgatók jelezzék, ha AI-t használnak munkáik során, illetve nagyobb hangsúly kerül a szóbeli számonkérésekre, így a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy értik és tudják értelmezni és akár alkalmazni a szakdolgozatukban leírtakat.
Varga-Bajusz Veronika államtitkár hangsúlyozta: elkerülhetetlen, hogy a hallgatók megtanulják tudatosan és felelősen használni a mesterséges intelligenciát. A szabályozás célja nem az AI kiszorítása az oktatásból, hanem annak biztosítása, hogy a technológia a hallgatók saját tudásának megerősítését, ne pedig helyettesítését szolgálja. Ennek megfelelően az egyetemek jelenleg is dolgoznak azon, hogy a vizsgarendek és tantervek úgy alakuljanak át, hogy a mesterséges intelligencia használata integrálódjon a tanulási folyamatba – a kritikus gondolkodás és a személyes felelősség megtartása mellett.
A mesterséges intelligencia rohamosan terjed a magyar oktatásban: a pedagógusok közel 40 százaléka és a fiatalok harmada már rendszeresen alkalmazza, elsősorban információszerzésre, feladatkészítésre és gyakorlásra. A Diplomát szerzek oldalán írtunk az OTP Fáy Alapítvány megbízásából készült országos kutatásról, mely szerint a tanárok 90 százaléka úgy véli, az MI néhány éven belül átalakítja az oktatást, bár attól tartanak, hogy akár a tanári szerepet is kiszoríthatja. A tanulók többsége nyitott az új technológiára, a pedagógusok pedig képzéseken fejlesztenék AI-kompetenciáikat.
A kutatás azonban rávilágít a digitális szakadékra is: a kevésbé tehetős, vidéki fiatalok sokszor még nem is hallottak az MI-ről. Míg a mesterséges intelligencia alkalmazása segítheti az oktatást, a szakértők szerint a tanárok személyes jelenléte, pedagógiai irányítása továbbra is pótolhatatlan marad.
Az AI-szabályozás, a mesterséges intelligencia és az oktatás kapcsolatának vizsgálata egyre fontosabb szerepet kap. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója, Benedek Márton és Sziklai R. Balázs a mesterséges intelligencia szabad használatát engedélyezte hallgatóinak matematikai kurzusaikon. Az eredmények meglepő és aggasztó tanulságokat hoztak. Az AI gyors elterjedése ugyan megkönnyítette a feladatmegoldást, ám csökkentette a diákok motivációját, mélyebb megértését, és felerősítette a társadalmi különbségeket: a jobb anyagi helyzetű hallgatók előfizetéses eszközökkel lényegesen jobb eredményeket értek el. Az oktatók szerint a megoldás nem a tiltás, hanem a tudatos, reflektív MI-használat megtanítása lenne.
