![UNIside](https://uniside.hu/wp-content/themes/bootstrapstarter/assets/web/ujlogo.png")
A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.
Az üzleti iskolák Premier Ligájába, a világ top hat százalékába került a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara (GTK) az AACSB nemzetközi akkreditációval. Bár az i-re most került fel a pont, mint oly sok esetben, így most is, az odavezető út legalább olyan fontos volt, mint a cél. A folyamatról, eredményekről Dr. Fehérvölgyi Beátát, a GTK dékánját kérdeztük.
Az akkreditáció a cégek auditálási folyamataihoz hasonlítható. Lényegében egy minőségbiztosítási tanúsítványról van szó, amely igazolja, hogy a pályázó megfelel azoknak a szigorú előírásoknak, sztenderdeknek, melyeket a szervezet megfogalmazott. Az AACSB-t (Association to Advance Collegiate Schools of Business) az 1900-as évek elején alapították, kifejezetten amerikai üzleti iskolák részére. Ma az AACSB az üzleti iskolák legelismertebb akkreditációja, és eddig az egyetemek mindössze hat százaléka szerezte meg szerte a világon. Magyarországon a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara a második akkreditált intézmény.
Maga a folyamat minden intézmény esetében meglehetősen hosszú. A GTK-nak hét évig tartott, ennek az az oka, hogy az akkreditáció erősen stratégia központú, misszió-vezérelt, s ezeknek megfelelően kellett alakítani a saját működésünket. A kiindulópont mindig egy őszinte önértékelés, és annak a célállapotnak a pontos megfogalmazása, hogy hová szeretnénk eljutni adott időn belül. Az akkreditációs folyamat rugalmas abban a tekintetben, hogy figyelembe veszi a kulturális különbségeket, a nemzeti felsőoktatási szabályozást, az előírásokat. Minden riportunkat egy három fős nemzetközi bizottság értékelte, és a 60-80 oldalas anyagok alapján fogalmaztak meg javaslatokat. A folyamat lehetővé teszi, hogy a bizottság javaslata alapján több alkalommal is módosításokon dolgozzon az intézmény, mielőtt a riport elfogadásra kerül, és a következő szintre lehet lépni. A GTK esetében is voltak újratervezett részek, és többször adtunk be kiegészítést a riportjainkhoz, mielőtt végleg elfogadták az utolsó beszámolónkat.
Igen, 2024 novemberében egy látogatóbizottság érkezett hozzánk, a találkozásra több mint egy évig készültünk. A bizottság tagjai – német, szlovén és amerikai nemzetiségűek – valamennyien dékánok a saját intézményükben. A látogatók előzetesen áttanulmányozták az anyagunkat, majd a helyszíni látogatás során feltettek tisztázó kérdéseket, ezeket kellett megválaszolnunk. Azt gondolom, hogy vendégeink nagyon kedvesek és támogatók voltak, de látszott, hogy felkészültek, a beszámoló alapján ismerik a külső és belső folyamatainkat, és nagyon sokat kérdeztek. Nem mondanám, hogy könnyű volt.
A három napos látogatás nagyon szigorú forgatókönyv szerint zajlott, sztenderdek szerint voltak a csoportok beosztva, ők mondták meg, hogy mikor, milyen ügyben, kivel akarnak beszélni. Pozíció szerint meghatározták, hogy dékánnal, dékán-helyettessel, szakfelelőssel, alapszakos, mesterszakos, vagy PhD hallgatóval, esetleg külső partnerrel kívánnak találkozni. Volt egy koktélpartinak nevezett esemény is, oda 12 céges kapcsolatunkat hívtuk, a bizottság tagjai velük is elbeszélgettek.
Az első sztenderd a vízió, a misszió és a stratégiánk, a második a pénzügyi helyzetünk, ezeket behatóan vizsgálták. Az AACSB akkreditáció egy hallgatóközpontú minőségbiztosítási rendszer, melyben a legnagyobb hangsúly a hallgatók képességeinek fejlesztésén van. Főképp az érdekelte a látogatóbizottságot is, hogy a hallgatók számára a sikereik eléréséhez szükséges kompetenciák elsajátításához miként tudunk támogató környezetet biztosítani. Így nem meglepő, hogy a kilenc sztenderdből négy a hallgatókról szól.
Nagyon örültünk annak, hogy a hallgatóink lelkesen jöttek találkozni a bizottsággal. Felkészítettük őket: rendeztünk AACSB partikat, melyek során kötetlen körülmények között bemutattuk, hogy hogyan működik a rendszer, melyik folyamat milyen céllal történik. A kar épületének lépcsőire felragasztottuk a víziónk és missziónk kulcsszavait annak érdekében, hogy a hallgatók és a kollégák is fel tudják idézni, hogy hogyan kapcsolódik a Kar a stratégiában megfogalmazottakhoz.
A felkészülési folyamat során nagyon sokat tanultunk magunkról és számos folyamatot újragondoltunk. Létrehoztunk egy saját adatbázis-kezelő programot, ez egyfajta vezetői információs rendszer. Olyan jól sikerült, hogy ez a belső fejlesztés – rektori kérésre – most az egész egyetemre kiterjesztésre kerül.
Igen. Amit biztosan érzékelnek, az az, hogy sokkal élőbb lett az oktatás. Mondok egy példát. Meghatároztuk azokat a kompetenciákat, amelyeket célzottan fejlesztünk a hallgatóinknál. Az alapszakosoknál ezek a kommunikációs képesség, a kritikai gondolkodás és a csapatmunka.
Korábban az „üzleti kommunikáció” nevű tantárgy keretében, heti két órában minden elsős beült a 400 fős Polinszky-terembe, és meghallgatta, amit az oktató az üzleti kommunikációról gondolt. A kompetenciamérések során kiderült, hogy nem túl jó a hallgatók kommunikációs készsége. Az akkreditációs folyamatban tanultaknak köszönhetően azonnal azt kerestük, hogy mi miben tudnánk a hallgatóinkat segíteni, ezért átgondoltuk a tárgy módszertanát. Most csak az első hét hétben beszél az előadó, ezt követően 25 fős csoportokban kommunikációs és szituációs játékokkal, feladatokkal segítjük a hallgatók kommunikációs fejlődését. A mostani mesterszakosok visszajelzése szerint, ennek hatására nagymértékben fejlődtek a prezentációs készségeik. Úgy gondolom, hogy az ilyen fajta siker már a megváltozott folyamat eredménye.
A vállalati partnereink visszajelzéseiből kiderült, szükség van arra, hogy a hallgatók elmélyülten tudjanak önállóan és csoportban is dolgozni. A csapatmunkát azonban nem lehet könyvből megtanulni. Ezért számos tárgy esetében csoportfeladatot kapnak a hallgatók, és a csapatok egész félévben együtt dolgoznak. A hallgatók megtapasztalják, hogy egy csoportban különböző szerepek vannak, és ha ezzel elég hamar találkoznak, akkor később könnyebben kezelik ezeket a helyzeteket. Egyébként saját magukat is jobban megismerik ezáltal.
A látogatóbizottság helyszíni szemléjére nagyon hosszú ideig kellett várnunk, hiszen szerte a világon több intézmény is hasonló stádiumban volt és ez komoly feladatot rótt a látogatókra. Több látogatás zajlik egyazon időpontban, ezért a végső döntést csak előre meghatározott időszakokban hoznak. Ilyenkor összevárják azokat az intézményeket, akikről dönteni fognak. Bár a látogatóbizottságtól előzetesen pozitív visszajelzéseket kaptunk, ennek ellenére türelmesen végig kellett várnunk, amíg az AACSB meghozza a végső, hivatalos döntést. Ez a várakozás nagyon izgalmas volt valamennyiünknek. A látogatóbizottság a vizsgálatot lezáró helyszíni értékelésében külön kiemelt néhány jógyakorlatot a karon. Figyelemre méltónak találták a harmadik missziós tevékenységünket, dicsérték a külső kapcsolatainkat, a tehetségmenedzsment programunkat, de méltányolták a TDK-n elért eredményeinket, és azt is, hogy milyen sok versenyt szervezünk.
Az egyik fő ok, amiért belevágtunk az akkreditációba az, hogy már régóta figyeljük a magyar demográfiai helyzet alakulását. Tudtuk, hogy kizárólag magyar hallgatókkal már nem fogjuk tudni feltölteni a férőhelyeinket, ezért még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az egyébként is szépen alakuló, egyre erősödő nemzetköziesítési folyamatainkra. Azt látni kell, hogy mi egy közepes méretű városban, egy közepes méretű egyetem közepes méretű Gazdaságtudományi Karaként csakis akkor tudunk a minőségi oktatással és hallgatói szolgáltatásokkal kitűnni, ha azt egy világszerte elismert szervezet -mint az AACSB – igazolja. Így tudunk versenyben maradni.
Az akkreditáció tulajdonképpen a folyamatos fejlődést jelenti számunkra, hiszen most csak hat évre kaptuk meg az akkreditációt, ilyenkor nem szabad elkényelmesedni. A csapatunk továbbra is halad előre, és keressük az oktatásban az újabb innovatív megoldásokat. Az AACSB logó nagyon sokat számít a külföldi beiskolázásban, erre tudatosan szeretnénk használni. Az is igaz, hogy amennyiben valaki AACSB egyetemen végzett, bárhol a világon, az egy bizonyos körben már elismertséget jelent. Vannak olyan egyetemek, amelyek csak másik AACSB egyetemről végzetteket vesznek fel mesterképzésre. Mi a nemzetközi projektekhez kifejezetten AACSB tagokat kerestünk meg partnerként, mert ez egy jó útlevél a nemzetközi kapcsolatépítéshez.
Én azt gondolom, hogy a magyar hallgatók számára is. Az általunk kínált képzések minőségét nemzetközi szinten bemérték, elismerték. Külföldön az AACSB elismert védjegy. Előbb-utóbb a Magyarországon működő cégek is fel fogják ismerni annak jelentőségét, ha egy AACSB-s gazdasági szakember kerül hozzájuk. Úgy vélem, hogy a magyar hallgató is jól jár, ha AACSB akkreditált egyetemre jön.
Az üzleti, menedzsment képzésekben vannak más akkreditációk is, még nem döntöttük el, hogy melyikre pályázzunk. Azt tudjuk, hogy a következő akkreditációs folyamatot már nem az egész karra, hanem csak szakra – valamelyik menedzsment képzésre – fogjuk elindítani. A folyamat várhatóan rövidebb ideig tart majd, de mivel sok egyetem próbálkozik üzleti akkreditációkkal, ezért nagyon erős a verseny nemzetközi szinten.
Úgy gondolom, hogy az akkreditáció folyamata során rengeteget tanultunk, nagyon sok egyetemet megnéztünk, számos jó gyakorlatot gyűjtöttünk. De nem lehet itt megállni! Tovább kell dolgozni, fejlődni, mert annyira gyorsan változik a világ!
Az interjút készítette: Marton-Németh Gabriella.
Fotó: Fux Marcell.
Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
