UNI rangor

Az Oktatási Hivatal és a Clarivate adataira épülő új, a jelenkor kihívásaihoz igazodó és a hazai egyetemek nemzetközi versenyképességben elért eredményeit is értékelő rangsoraink elkészítése és publikálása.

A felsőoktatási felvételi döntés megalapozásához megbízható adatokkal és átfogó ismeretekkel is érdemes rendelkezni. Az UNIside kiadványában a képzésterületi egyetemi kiválósági rangsorokban és az ezekhez kapcsolódó legnépszerűbb szakok összehasonlító táblázataiban az Oktatási Hivatal és a Clarivate legfrissebb adatait használjuk fel. 

A lapjainkban megjelenő rangsorokban a legtöbb magyarországi felsőoktatási intézmény szerepel, azok kivételével, amelyek nem indítanak alap- vagy osztatlan képzést, illetve amelyek csak hitéleti területen hirdetik a képzéseiket. Ezeken kívül minden olyan intézményt rangsoroltunk, amely a 2024. évi általános és pótfelvételi eljárásban meghirdetett alap- vagy osztatlan képzést, és legalább 10 fő nappali munkarendre felvett hallgatója volt. A nyomtatott kiadványban csak a rangsorban első 15 intézményt tüntetjük fel. Amint a technikai lehetőségeink engedik, az új “Én rangsorom” funkció segítségével indikátort és évet is tudtok választani és úgy megjeleníteni a rangsorokat. 

Az intézményi rangsor mellett képzési területi és szakos rangsorokat is találtok minden kiadványunkban, emelett a top 15 szak rangsorait is minden ősszel elkészítjük.

Indikátorok

A rangsorokat minden alkalommal ugyanazon szempontok mentén állítjuk össze (az egyes aggregációs szinteken felmerülő technikai sajátosságok kivételével). Indikátorainkat az alábbinégy kategóriába soroltuk.

Felvett hallgatók kiválósága

• Felvett hallgatók pontátlaga
  Mivel a többletpontokra külön indikátort alkalmaztunk, az itt feltüntetett átlagot a többletpontok nélkül megszerzett (tehát legfeljebb 400) pont alapján számoltuk. Fontos megjegyezni, hogy adatvédelmi okokból a kis létszámú (legfeljebb 5 felvett hallgatóval induló) szakok esetén a pontátlag csak diszkretizálva állt a rendelkezésünkre, így ezekben az esetekben az intervallum közepével számoltunk.
• Legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel bejutottak aránya
  A legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségit szerzők aránya a felvettek körében.
• Tanulmányi vagy sportversenyen eredményt elérők aránya
  A tanulmányi vagy sportversenyen elért eredményeiket igazolni tudó diákok aránya a felvettek körében.

Oktatási-kutatási teljesítmény

• Tudományos fokozatú oktatók, kutatók és tanárok aránya
  Ennél az indikátornál a teljes- vagy részmunkaidőben, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatókat, kutatókat és tanárokat vettük figyelembe. Az adat kari (illetve a  kari tagozódás nélküli intézmények esetén intézményi) bontásban állt rendel- kezésünkre, így a mutatószám az egyes karokon (vagy intézményeken) belül megegyezik.
• Oktatók és tanárok/hallgatók aránya
  Ez az indikátor az adott karokon (vagy intézményekben) foglalkoztatott oktatók és tanárok számát viszonyítja az általuk indított képzéseken részt vevő diákok számához. Mivel az alkalmazottak száma az egyes képzési területekre, szakokra, képzési szintekre és munkarendekre lebontva nem állt rendelkezésünkre, a torzítás elkerülése érdekében a hallgatói összlétszámot is még a szűretlen adatok alapján (vagyis valamennyi képzési területen, képzési szinten és munkarendben tanuló hallgató figyelembe vételével) számoltuk.
• Nemzetközi kutatói produktivitás
  Az adat a felsőoktatási intézményekre és a Web of Science kategorizációja szerinti 252 tudományterületre lebontva állt rendelkezésünkre, amelyeket manuálisan hozzárendeltük az általunk vizsgált 11 képzési területhez. A közleményeket leszűrtük a cikk (article), szemle (review) illetve konferenciakiadvány (conference proceedings) típusokra, amelyek esetén a hivatkozottság jól összehasonlítható. Az abszolút intézményi rangsor esetén a fent említett 11 területen, a területi bontásban készült rangsorok esetén pedig csak az adott képzési területen publikált közleményeket vettük figyelembe. Végül az így kapott közlemények számát viszonyítottuk az oktatók, kutatók és tanárok számához. Ehhez az abszolút intézményi rangsor esetén az összintézményi létszámot vettük alapul, míg a területi bontásban készült rangsorok esetén az egyes karok alkalmazottainak létszámát. Mivel kari szinten nem állt rendelkezésünkre publikációs adat, nem tudtuk a tudományos eredményeket egy adott tudományterületen és intézményen belül egyértelműen az egyes karokhoz rendelni, ami torzítást okozhat olyan intézmények esetén, ahol több kar is tartozik ugyanahhoza tudományterülethez (itt a mutató értéke a kisebb létszámú karok esetén nagyobb), ezért a metrikát érdemes fenntartásokkal kezelni.
• Nemzetközi kutatás hatása
  Ez az indikátor a fent bemutatott közlemények átlagos idézettségét fejezi ki a tudományterületi átlaghoz viszonyítva. Az eredeti mutató az InCites- adatbázisban intézményekre, illetve a 252 tudományterületre lebontva állt rendelkezésre, amelyet mi tovább aggregáltuk az általunk vizsgált 11 képzési területre úgy, hogy a mutató publikációk számával súlyozott átlagát vettük az egyes részterületek között. A fentiekhez hasonlóan ez az indikátor egy adott képzési területen és intézményen belül megegyezik a különböző karok között.
• Nemzetközi környezet
• Külföldi hallgatók aránya
  A külföldi (nem magyar állampolgár) diákok aránya a képzésen részt vevőhallgatók körében.
• Külföldön részképzésben résztvevők aránya a képzési területi átlaghoz viszonyítva
  A külföldi részképzésben résztvevők aránya a tanulók körében a teljes képzési területre vett átlagos arányhoz viszonyítva. Ennél az indikátornál clipping módszert alkalmaztunk, vagyis a kiugróan magas értékeket egy meghatározott felső határra (10) állítottuk át, amelyet a mutató eloszlása alapján határoztunk meg. Erre azért volt szükség, mert bizonyos területeken nagyon ritka a külföldi részképzésben részt vevő hallgató, így az átlag, amelyhez viszonyítunk, közel nulla. Ez bizonyos szakok esetén kilengetheti a mutatót, és aránytalan értékeléshez vezethet.

Tájékoztató indikátorok

• Felvettek száma
  A 2023-as általános és pótfelvételi eljárásban összesen felvettek száma.
• Első helyes jelentkezők száma
  Az első helyes jelentkezők összlétszáma a 2024-es általános és pótfelvételi eljárásban.
• Végzettek bruttó átlagjövedelme
  Ehhez az indikátorhoz a végzett hallgatók 2023-as DPR-felmérésből származtatott átlagos bruttó jövedelmét vettük alapul, amely intézményekre és szakokra lebontva állt rendelkezésünkre. Az abszolút intézményi rangsor, illetve a kari rangsorok esetén ezt az összeget a végzettek számával súlyozva átlagoltuk.
• Átlagos felvételi ponthatár
  Ezt az indikátort csak a legnépszerűbb szakokra lebontott területi rangsorok esetén tüntetjük fel. Átlagolásra azért van szükség, mert egy intézmény adott szakán az általános és pótfelvételi eljárásban, illetve a különböző finanszírozási formák között eltérhet a felvételi ponthatár. Bizonyos esetekben az is előfordul, hogy adott szakot egy intézményben különböző településeken is meghirdette eltérő ponthatárokkal.