„A tehetség olyan, mint a víz: utat talál magának” – a soft skillek fontosságáról is beszéltünk az MCC Feszten

Hogyan lesz valakiből tehetség? Mennyi múlik a velünk született képességeken és mennyi a motiváción? – többek közt ezeket a témákat is körbejárták a „Tanulási motivációk és tehetség – Mi adottság és mi tanulható?”  címmel megtartott kerekasztalbeszélgetés résztvevői a MOL – Új Európa Alapítvány HENCSERGŐ színpadán.

Darwin még a természetben figyelte meg, hogy az erőnél is fontosabb az alkalmazkodóképesség, ha egy fajnál a túlélés a cél. Mindez pedig igaz a munka világára is: aki a változásokat ügyesen követi le, az könnyebben marad talpon – hangzott el az esemény felvezetőjében.

A beszélgetést az UNIside Kft. alapítója és ügyvezetője, Pintér Lívia moderálta, aki első körben arról kérdezte a résztvevőket, hogy mennyire tanulhatóak azok a szükséges soft skillek, amelyek a karrierépítésben is segíthetnek.

„Én azt szoktam mondani, hogy a tehetség nem sokat ér kitartás, munka és nagyon sok tanulás nélkül. Hiszek benne, hogy minden diáknak van valamiben tehetsége. Az pedig az iskolai rendszer és az oktatási intézmények feladata, hogy mankót adjanak a képességek kibontásában” – mondta el a beszélgetésen Maior Enikő. Az Óbudai Egyetem oktatási rektorhelyettese elárulta: a karrierje egyik csúcspontjának tartja, hogy pont az a diákja, amelyik azt hitte, hogy egy neveléstudományi doktori iskolában nem fogja megállni a helyét, végül az ő biztatására belevágott és nem csak, hogy summa cum laude-val végzett, de ma már egyetemi oktatóként dolgozik. „Tanárként nagyon fontos, hogy a hallgatókkal megtaláljuk a közös hangot” – hangsúlyozta.

A  „Tanulási motivációk és tehetség – Mi adottság és mi tanulható?” című panelbeszélgetés résztvevői (Fotó: UNIside)

Az látható, hogy a nagy világszervezetek rangsorai, amelyek a legfontosabb képességeket szedik össze, némileg megváltoztak az utóbbi időben. Sokáig a digitális készségek voltak a leginkább piedesztálra emelve. Az elmúlt években viszont felértékelődtek az interperszonális képességek. A különféle eszközök megfelelő használatánál fontosabb lett, hogy egymással miként bánunk – hívta fel rá a figyelmet Szakos Enikő, oktatáskutató. Az NKE NITK stratégiai osztályvezetője ugyanakkor kiemelte, hogy a nemzetközi rangsorokat nem érdemes egyetemes igazságként kezelni. Például azok a lengyel szakemberek, akik a helyi oktatási reformon dolgoznak ma már igyekeznek eltávolodni az említett világszervezetektől, mert azt figyelték meg, hogy náluk nem feltétlenül ugyanazokra a képességekre van szükség, mint a fejlettebb országokban.

Fuszek Csilla a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója kiemelte, hogy a tehetségnek sokféle fajtája van, mivel minden terület más és más. Van, ahol többet számít a sok gyakorlás, máshol inkább annak van komolyabb súlya, hogy az illető milyen képességeket örökölt.

A kompetenciák kapcsán hangsúlyozta, hogy az is egy fontos képesség, hogy megtanuljunk célokat kitűzni magunk elé.

A gondolatmenethez Bán Zoltán a MOL HR igazgatója is csatlakozott, aki az alapvető soft skillek között említette a kíváncsiságot és a kalandvágyat. „Előnnyel indul az életben, aki nyitott arra, hogy újat tanuljon, és ha valami rosszul sikerül, akkor azt inkább tanulságként kezeli, nem pedig csődként. Ha pedig visszajelzést kap, hálás és képes az önreflexióra” – mondta el a szakember.

Bár az eseményen Farkas Dániel, a Change Agent Hungary Kft. ügyvezetője nem tudott jelen lenni, a felmerülő témákra távollétében is reagált. Mint jelezte: ahhoz, hogy valakinek kiemelkedő teljesítménye és eredményei legyenek, a változások megfelelő kezelése mellett az is fontos, hogy kreatív, motivált és jó teherbíróképességű legyen.

Sokat számít a környezet

De vajon vannak olyan képességek, amelyeket érdemes minél előbb észrevenni, mert később már nehéz őket fejleszteni?

A téma kapcsán Fuszek Csilla elmondta, hogy sok tehetséggondozási elmélet nem azt mondja, hogy tehetségesnek kell születni, hanem inkább a megfelelő környezetbe kell csöppenni. A velünk hozott géneknél is fontosabb lehet ugyanis az, hogy mi vesz minket körbe.

Mint elmondta: vannak olyan kompetenciák, amelyek egészen kiskorban is beazonosíthatóak. Példaként említett egy híres magyar matematikust, aki Princetonban él és a szakmájában már több díjat is bezsebelt. Még csak három éves volt, amikor kiderült, hogy másként jár az agya, mint a többi gyereknek. Mikor az édesapja azt kérdezte, hogy hányan voltak az óvodában, válaszul egy számtani képlettel felelt.

De a matematika mellett a zenére való hajlam is korán felfedezhető. Ezzel szemben vannak olyan képességek, amelyek jellemzően későbbi életszakaszban jelennek meg. Például egyáltalán nem ritka, hogy valakiből 50 éves korára lesz remek pszichológus, vagy 60 évesen írja meg az első könyvét.

Sok érdeklődő követte figyelemmel a panelbeszélgetést. (Fotó: UNIside)

Bán Zoltán elmondta, hogy sajnos sokan olyan pályán ragadnak, amelyet görcsösen akarnak, pedig nem megy nekik. Akiket nem fedeznek fel korán, azoknak gyakran kell egy külső útmutatás, amely megvilágítja, hogy mi az a terület, ahol igazán érvényesülni tudnak. A jó vezető pedig pontosan ilyen mentorrá tud válni.

Kiss Zoltán, a Practiwork és PractiKid stratégiai tanácsadója mindehhez hozzátette: mindenki abban tud sikeres lenni, amit szívesen csinál. Ha a munka örömet okoz az újabb energiákat szabadít fel, amitől az illető még jobb teljesítményre lesz képes.

Hogy mennyire fontos a tehetség kibontakozásában a támogató környezet, arról Kiss Zoltán a saját példáján keresztül beszélt: „1998-ban gépkezelő operátorként kerültem be Magyarország legnagyobb multinacionális autóelektronikai vállalatához. Ha nem lett volna meg az a közeg, amiben mozogtam és ha nem lett volna meg a belső motiváció, vagyis nem mertem volna magam elé célokat kitűzni, amikhez támogatást is kapok, akkor soha nem lettem volna termelési vezető, nem kerültem volna HR vezetői pozícióba, vagy most tanácsadóként nem tudnám támogatni a szervezeteket.”

A tehetség olyan kicsit, mint a víz: utat talál magának. Sajnos sokszor gátakat építünk és olyat akarunk, ami nem megy. Ezért is fontos, hogy az útkeresés közben ne ragaszkodjunk semmihez görcsösen. Érdemes nyitott szemmel járni – mondta el zárógondolataiban Bán Zoltán.