Mérlegelj, ne bánd meg – Évértékelés tudatosan

Az év vége különös lelkiállapotot hoz magával. Egyszerre van jelen a lezárás igénye, a számvetés kényszere és az a halk, sokszor nyugtalanító kérdés, hogy vajon jól használtuk-e az időnket. Sokan ilyenkor automatikusan hibákat keresnek, elmaradt lehetőségeket sorolnak, vagy mások eredményeihez mérik magukat. A pszichológia azonban azt mutatja, hogy az évértékelés akkor válik valóban hasznossá, ha nem bűnbakkeresés, hanem tanulási folyamat. Vagyis amikor a cél nem a megbánás, hanem a mérlegelés.

Miért nehéz reálisan visszanézni egy évre?

A kognitív pszichológia szerint az emberek emlékezete nem objektív archiváló rendszer. Hajlamosak vagyunk az érzelmileg erős eseményeket túlhangsúlyozni, miközben a lassú, kevésbé látványos fejlődést alulértékeljük. Ez különösen igaz a szakmai és tanulmányi utakra, ahol a mindennapi erőfeszítés ritkán jár azonnali visszajelzéssel. Egy sikertelen vizsga vagy egy elutasított pályázat könnyen elhomályosíthatja hosszú hónapok következetes munkáját. Az évértékelés egyik legfontosabb feladata ezért az, hogy a torzításokat tudatosítsa.

A szakmai mérleg nem csak eredményekről szól

A karrierpszichológiai kutatások szerint a fejlődés nem kizárólag pozíciókban, jegyekben vagy címekben mérhető. Legalább ilyen fontos az, hogyan változott valaki problémamegoldó képessége, önállósága vagy terhelhetősége. Év végén érdemes a sikerek mellett azt is felírni, milyen új helyzetekkel kellett megküzdeni – még ha azok nem is oldódtak meg. Egy nehéz projekt, egy bizonytalan döntés vagy akár egy kudarc gyakran többet árul el a fejlődésről, mint egy zökkenőmentes siker.

Hasznos kérdés lehet például, hogy mely feladatok okozták a legtöbb tanulást, és melyek voltak azok, amelyek hosszú távon is értékes tapasztalatot adtak. Ezek a felismerések később segítenek abban, hogy tudatosabb döntések szülessenek a következő évben.

Az emberi oldal: kapcsolatok, határok, terhelés

Az évértékelés emberi dimenziója gyakran háttérbe szorul, pedig a mentális jóllét szempontjából kulcsfontosságú. A pszichológiai kutatások rámutatnak, hogy a kiégés és az elégedetlenség sokszor nem a teljesítmény hiányából, hanem a rosszul kezelt kapcsolatokból és határokból fakad. Év végén érdemes végiggondolni, mely kapcsolatok adtak energiát, és melyek voltak kimerítőek. Ez nem ítélkezés, hanem önismereti térkép.

Ugyanígy fontos kérdés, hogyan alakult az egyensúly munka, tanulás és pihenés között. A tartós túlterheltség gyakran csak utólag válik láthatóvá, amikor a motiváció csökkenni kezd. Az évértékelés lehetőséget ad arra, hogy ezek a mintázatok felismerhetővé váljanak.

A karriernapló mint tudatos eszköz

Egyre több karriertanácsadó és pszichológus ajánlja a karriernapló vezetését, nemcsak év végén, hanem folyamatosan. Ez nem klasszikus naplóírást jelent, hanem rövid, strukturált feljegyzéseket fontos tapasztalatokról, döntésekről és tanulságokról. Év végén ezek a jegyzetek segítenek objektívebb képet alkotni arról, mi történt valójában, hiszen nem azt mutatják, mire emlékszünk érzelmileg.

Egy ilyen naplóban helyet kaphatnak sikerek, nehézségek, visszajelzések és kérdések is. A kutatások szerint az írásos önreflexió javítja az önszabályozást és csökkenti a rágódást, mert strukturált keretet ad a gondolatoknak.

Mit kezdj a hiányérzettel?

Az évértékelés során szinte elkerülhetetlen, hogy megjelenjen az érzés: lehetett volna több, jobb, más. A pszichológia ezt felfelé irányuló összehasonlításnak nevezi, amely egyszerre motiváló és romboló lehet. Akkor válik problémássá, ha kizárólag arra fókuszál, ami nem valósult meg, és figyelmen kívül hagyja a körülményeket.

A reális évértékelés egyik kulcsa annak felismerése, hogy minden döntés adott erőforrások között született. Az idő, az energia és a lehetőségek végesek. Ennek tudatosítása nem kifogás, hanem kontextus.

Az év lezárása mint alap

Az önreflexió célja nem az, hogy ítéletet mondjon egy év fölött, hanem hogy alapot teremtsen a következőhöz. A kutatások szerint azok, akik képesek tanulási szemlélettel visszatekinteni, nagyobb eséllyel alakítanak ki fenntartható célokat. Az év lezárása így pont helyett vessző lesz.

A „mérlegelj, ne bánd meg” szemlélet azt jelenti, hogy a tapasztalatok nem önváddá, hanem iránytűvé válnak. Egy ilyen évértékelés egyrészt megnyugtatóbb, másrészt hosszú távon is hasznosabb. Rendszerezi az energiákat, és segít tisztábban látni, honnan és merre érdemes továbbindulni.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.