Kiderült ki képviseli Magyarországot Dublinban – beszámoló az idei Youth & University Entrepreneurship Day-ről

A hallgatói vállalkozóknak indított Global Student Entrepreneur Awards (GSEA) győztese az ír fővárosban részt vehet majd az európai regionális döntőn. A rangos megmérettetés köré szervezett YUE Day (Youth & University Entrepreneurship Day) programjában számos érdekes kerekasztal-beszélgetés is szerepelt. A szakértők olyan kritikus témákat jártak körül, mint az oktatás jövője, a tudományos kutatások piaci hasznosítása vagy a fenntarthatóság.

A statisztikák szerint a startupok 70-90 százaléka az első öt évben megszűnik. A fiatal alapítóknak rendszerint a tőkebevonás mellett a megfelelő kapcsolati háló hiánya is komoly gátat jelent. Emiatt is fontosak az olyan események, amelyek teret adnak a fiatal vállakozóknak, nem csak arra, hogy megmutassák magukat, hanem arra is, hogy segítséget és jó tippeket kapjanak a cégük üzemeltetéséhez.

Részben emiatt a GSEA köré szerveződő szakmai és közösségi munka fontos eleme lett a kétévente megrendezett Youth & University Entrepreneurship Day (YUE Day), amelyet idén február 12-én tartottak meg.

Az eseményt Horváth Balázs nyitotta meg, annak a Tech In The City-nek az alapítója, aki a Regionális Tudásközponttal közösen hozta tető alá a mostani rendezvényt. A GSEA nemzetközi jelentőségét nem csak ő, hanem Stephen Shortt is kiemelte, aki a GSEA szervezésében már 13 éve vesz részt. Mint elmondta: ez a verseny a világ egyik legrégebbi hallgatói vállalkozói platformja.

Átalakul az oktatás

Az első panel a jövő oktatásáról és a vállalkozói készségekről szólt. A beszélgetésen elhangzott: az egyetemek át fognak alakulni. A tudás már széles körben elérhető, ezért felértékelődik mindaz, amit online nem lehet elérni könnyedén. Például a kapcsolati háló, a közösségi tanulás, a mentori visszacsatolás, és az a képesség, hogy a diákok megtanulnak csapatban dolgozni.

Külön figyelmet kapott az a jelenség, amelyet a résztvevők „COVID-generációként” írtak le. Sok fiatalnak a személyes kommunikáció és a spontán kapcsolódás nehezebb, mint korábban, ezért az intézményi környezetnek tudatosan kell kezelnie ezt a problémát.

A második panel fókusza az volt, hogyan lehet a tudományos eredményeket piaci alapokra helyezni. A beszélgetésből kiderült mennyire fontos, hogy a hasznosítás szempontjai ne utólag, fájdalmas kompromisszumként jelenjenek meg, hanem minél előbb a projektek elején.

Fotó: UNIside

A beszélgetésből az a tanulság következett, hogy az egyetemi oldal akkor tud igazán segíteni, ha csomagban adja a támogatást: a képzést, a mentorálást, és a kapcsolatrendszert.

A harmadik panelnél a résztvevők azt vizsgálták, hogyan változtatja meg az automatizáció és a mesterséges intelligencia az üzleti működést. A beszélgetés egyik fontos, gyakorlatias állítása az volt, hogy sok iparágban az automatizáció nem „divat”, hanem kényszer. A munkaerő- és a költségnyomás miatt a folyamatok gépesítése gyakran gyorsabb és kiszámíthatóbb, mint az emberi kapacitás skálázása.

A példákból kirajzolódott, hogy a technológiai trendek, mint például a hangalapú AI ügyfélkezelés, egyszerre ígéretesek és éretlenek. Mint fény derült rá: a felhasználói bizonytalanság, a komoly technológiai korlátok, például a név- és adatfelismerési pontatlanságok, illetve a rossz ügyfélélmények könnyen visszaüthetnek.

A nap szakmai ívét egy negyedik kerekasztal egészítette ki, amely a fenntarthatóság kérdését járta körül. A résztvevők kiemelték, hogy a fenntarthatósági üzenetek és termékek „átadása” generációfüggő. Más csatornák, más nyelvezet és más hitelességi keretek működnek a különböző korosztályoknál.

Fontos tanulságként jelent meg az a – ma már egyre jobban látható – folyamat is, hogy a cégek sokszor nem pusztán meggyőződésből lépnek „jó irányba”, hanem a fogyasztói viselkedés változása és a szabályozási környezet szigorodása miatt. Ezért a fenntarthatóság a piaci versenyben egyre kevésbé opcionális.

Az eseményen átadták a Foxconn Jövő Innovátora 2025 pályázat díjait is két kategóriában. Az elismerést elnyerő középiskolások és egyetemisták a pénzjutalom mellé mentorálási és inkubációs támogatást is kapnak.

Fotó: UNIside

Irány Dublin!

A nap végén a GSEA hazai fordulójában öten indultak, mind ígéretes projekttel: volt városi bringásokat segítő alkalmazás (ParkSafe), játékos tanulást támogató megoldás, egy már működő cég, amely autósoknak segít új technológiák beépítésében (Auto Connect), valamint egy menstruációs ciklust követő alkalmazás (Valery), amely egyben személyes útmutatóként is segíti az egészségügyi kérdések tisztázását.

A GSEA hazai fordulójának győztese végül Nagy Lőrinc Mihály, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatója lett. Ő többedmagával fejlesztette ki az out! alkalmazást, amely egy aktuális, fiatalokat érintő problémára ad választ. Arra motivál, hogy a felhasználók tudatosan csökkentsék a képernyő előtt töltött időt, és több energiát fordítsanak valódi, offline élményekre.

A megoldás központi funkciója egy fókusz-időzítő, amely nyomon követi, mennyi idő telik el telefonhasználat nélkül. Az így „összegyűjtött” offline percekért a felhasználók krediteket kapnak, amelyeket később valódi kedvezményekre válthatnak be – vagyis az alkalmazás nemcsak viselkedésváltozást ösztönöz, hanem kézzelfogható jutalmazási rendszerrel erősíti meg az új szokásokat.

A magyar győztes Dublinban képviselheti Magyarországot a regionális döntőn.