Zászlóshajó-programokkal tűnik ki nemzetközi színtéren is az ELTE – Interjú Darázs Lénárddal, az ELTE rektorával

Örömmel mondhatom, hogy mostanra az egyetem eljutott odáig, hogy szinte minden tudást a hasznosítás szempontjából is vizsgálunk, és gyakorlatilag minden területen nagyon erősen működnek a partneri kapcsolataink. A rektori program szerint három fő zászlóshajó-területre fókuszálunk a jövőben, amelyben a multidiszciplinaritás további erősítésével minden tudományterületünk megtalálja a maga számára a feladatot – mondta Darázs Lénárd, az ELTE idén kinevezett rektora.

A teljes interjú eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Úgy, hogy a jogi területről érkezett, mennyire volt könnyű vagy nehéz az egyetem többi területét is megkedvelni és megismerni?

A jogászi lét sok szempontból megkönnyíti az alkalmazkodást. Hisz az aktív jogász is ahhoz van szokva, hogy különböző területeken is feltalálja magát, legyen szó az iparról, a szolgáltatásokról, a gyártásról, az egészségügyről, a közigazgatásról. Az eltérő szegmentumoknak pedig folyamatosan ismerni kell a sajátosságait. Emiatt azt a fajta komplexitást, ami az egyetemmel jár, jogászként szerintem könnyebb kezelni.

Ráadásul van egy nyolcéves általános rektorhelyettesi tapasztalatom, ami megadta az alapot ahhoz, hogy behatóan megismerjem az egyetem minden szegletét.

Mennyire szorosak az egyetem ipari kapcsolatai?

Az utóbbi időben óriási fejlődésen mentünk keresztül: a Természettudományi Kar a gyógyszerkutatástól elkezdve az akkumulátoriparon keresztül a biotechnológiai szektorig nagyon átfogó, széles körű kapcsolatrendszerre tett szert. Az Informatikai Karon az MI-vel kapcsolatos Bosch Ipari Tanszék működik. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy olyan területeken is jelentősek a kapcsolódásaink, ahol ez kevésbé evidens.

Például nálunk működik a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium vagy a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium. Ez utóbbiban digitalizáljuk a magyar kulturális örökséget. Emiatt számos vállalati együttműködés vált lehetővé: a NAV-tól kezdve a bankokon keresztül a Microsoftig rengeteg cégnek és szervezetnek tudjuk átadni a nyelvtechnológiai fejlesztéseink eredményeit, amit akár chatbotok vagy generatív MI-k fejlesztésére is lehet használni.

Örömmel mondhatom, hogy mostanra az egyetem eljutott odáig, hogy szinte minden tudást a hasznosítás szempontjából is vizsgálunk, és gyakorlatilag minden területen nagyon erősen működnek a partneri kapcsolatok.

Hogy látja az innováció hazai helyzetét?

Nem vagyok túl optimista a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, mivel egy fontos problémáról nem nagyon esik szó. Ez pedig az, hogy egy relatíve rossz állapotban lévő gazdaságban nehéz innoválni, hiszen a vállalkozások kevés pénzt szánnak kutatás-fejlesztési aktivitásokra. Az egyetemektől magát az innovációt, azaz a piaci hasznosítást nem lehet elvárni. Mi a tudást adjuk, viszont innoválni a vállalatok tudnak. Ezért ha a cégek tőkeszegények vagy a társaságoknak olyan alacsony a vállalati kultúrája, hogy nem érzik az innováció szükségességét, akkor mi nem tudunk helyettük lépni.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.