Gazdasági iránytű a bizonytalanságban – Beszámoló a JVSZ Economy Brunchról

Az alapításának 40. évfordulóját idén ünneplő Joint Venture Szövetség (JVSZ) első szakmai eseményének, a 2026. január 28-án megtartott „Economy Brunch”-nak a nem titkolt célja az volt, hogy irányt mutasson a vállalatvezetőknek a 2026-os évre, különös tekintettel az adózás és pénzügyek területére vonatkozóan.

A jubileumi év első szakmai fórumát Seres Nikolett, a JVSZ operatív igazgatója nyitotta meg, aki kiemelte: a szövetség négy évtizede nem csupán a mindenkori kormányzat és az üzleti szféra között épít hidat, hanem a tagvállalatokat és a partnereket is összeköti, segítve a közvetlen üzleti kapcsolatokat és az együttműködések kialakítását.

Fotó: UNIside / Széphegyi Szilvia

Az idei év újdonsága, hogy minden eseményt igyekszik a szervezet valamely tagvállalatnál megrendezni, ezzel is elősegítve a kapcsolódást, bevonódást és értékteremtést. Ezúttal a Gránit Alapkezelő Zrt. biztosította a helyszínt és a vezérigazgató, Erdélyi Zombor is rövid köszöntőjével nyitotta meg a formátumában is megújult eseményt, miszerint a nyitóelőadást követően négy külön szekcióban két-két idősávban lehetett különböző szakmai témákban eszmecserét folytatni.

A kanyarban lemaradunk?

A délelőtt kulcseseménye Bod Péter Ákos közgazdász előadása volt. A volt jegybankelnök egy hasonlattal írta le Magyarország helyzetét a régiós versenyben: a gazdaságot egy járműhöz hasonlította. Mint mondta, ha egy teherautót túlságosan megpakolnak, és jön egy éles kanyar vagy emelkedő, az óhatatlanul lassabban veszi az akadályt, mint egy alacsonyabb súlypontú, sportosabb jármű. Magyarország esetén a fölösleges terhet például a magas államadósság és a szerkezeti problémák jelentik. Ezekre az ismert közgazdász ábrák segítségével rá is mutatott, kiemelve, hogy mely területekre költ az ország sokkal többet és melyekre kevesebbet, mint az EU vagy a V4-ek átlagosan.

Fotó: UNIside / Széphegyi Szilvia

Az említett nehézkesség látszik Bod Péter Ákos szerint a GDP-adatokon is: a magyar gazdaság 2022 nyara óta lényegében nem növekedett, a plusz-mínusz egy százalékos sávban mozog. Bár a 2026-os költségvetés fordulatban reménykedik, hisz 4,1%-os növekedéssel számol. Mint fogalmazott, a „teherautó” instabilitását jelzi a forint volatilitása is. A professzor rámutatott: ha hosszabb időtávot nézünk, a cseh korona stabil vagy erősödik, a lengyel zloty kiszámíthatóbb, míg a forint folyamatosan a gyengébb tartományban mozog, és érzékenyebben reagál a nemzetközi változásokra. Ennek egyik oka a hitelminősítésünk romlása. A közgazdász külön kiemelte: az államadósság finanszírozása óriási terhet ró a költségvetésre. Az Európai Unióban sehol máshol nincs akkora kamatteher a büdzsén, mint nálunk.

Euró-dilemma

Az akkumulátorgyártás kapcsán Bod Péter Ákos kiemelte: az elektromos autózásnak van szoftveres oldala is. Jó lenne, ha abban is részt vennénk, nem csak az energiaigényes gyártásban. Az euróövezeti csatlakozás kapcsán úgy véli: ki lehet maradni az eurózónából, de ehhez olyan erős gazdasággal kell bírni, mint Dánia vagy Svédország.

Bod Péter Ákos (Fotó: UNIside / Széphegyi Szilvia)

Az előadást követően a négy szakmai szekciót lehetett meghallgatni, melyekben a vállalati szféra konkrét kihívásait vitatták meg.

Pénzügyi és gazdasági mélyfúrások

A társasági adózással foglalkozó szekció konklúziója szerint a cégeknek egyszerre kell megfelelniük a folyamatosan változó hazai szabályozásnak és a szigorodó globális elvárásoknak (GloBE, BEFIT). A beszélgetés egyik tanulsága szerint a direkt adózás jövője az adatvezérelt működésről, a digitális integrációról és a nemzetközi megfelelésről szól. Aki időben elkezdte az átállást, és a rugalmas stratégiai felkészülést, már most jelentős előnyben van. A szekciót Szabó Viktor, a WTS Klient partnere vezette.

Az indirekt és a digitális adózást boncolgató beszélgetésen a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az új eÁFA, az ONYA rendszerek és az uniós ViDA csomag alapjaiban írja majd felül az eddigi rutinokat. Eleve, az adóhatóság a jövőben mesterséges intelligenciával elemzi a beérkező adatokat, így az ellenőrzések sokkal célzottabbak lesznek. A PDF számlakép felett is eljár az idő, hisz a „szentírás” a könyvelés és az adóhatóság számára az XML fájl lesz, ami mellett az ellenőrzés rendszere is átalakul. Ez nemcsak IT fejlesztést, hanem a belső könyvelési folyamatok teljes átalakítását igényli, nagyvállalatoknál és a kkv szektorban egyaránt. A váltások kapcsán a szakértők szerint a cégek többsége még a „tagadás fázisában” van, és halogatja a felkészülést, pedig az idei év decemberét már érintik a változások. A beszélgetést Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner partnere és a JVSZ Átlátható Pénz-, Adóügyek és Jog Szakmai Fórum elnöke vezette.

Az UNIside ügyvezetője, Pintér Lívia egy szakmai kerekasztalon (Fotó: UNIside / Széphegyi Szilvia)

A pénzpiaci szekcióban szó volt a kockázatok azonosításáról és méréséről, illetve az árfolyam kitettség potenciális pénzügyi hatásairól. A résztvevők bepillantást adtak a határidős deviza-és kamatfedezés gyakorlatába. Beszélgettek a pénzpiaci mozgásokról, trendekről és a monetáris politikáról is. A szekciót a K&H Bank Zrt. szenior üzletkötői, Szirányi Bence és Németh Iván vezették.

A stratégiai kerekasztalnál élénk eszmecsere alakult ki a vállalatvezetés kihívásairól. Kiemelt téma volt a munkavállalók ösztönzése és motiválása, a munkakörnyezet megteremtése, a fiatal munkavállalók integrációja, a home office ideális aránya, a mesterséges intelligencia alkalmazásnak előnyei, valamint a jó vezetés. A szekció résztvevői megosztották egymással a legjobb gyakorlati tapasztalataikat. Konklúzióként megállapításra került, hogy a legeredményesebb stratégia és építkezés alapja az emberi tőkébe való befektetés, mivel humán interakcióra, személyes kompetenciára és emberi ítélőképességre mindig szükség lesz. A beszélgetést Rippel-Szabó Péter, a LeitnerLaw ügyvédje vezette.

A szakmai közösség soron következő eseménye február 3-án lesz „people-related” témákban, melyre sok szeretettel várják az érdeklődőket. További információ a JVSZ honlapján és korábbi cikkünkben érhető el.

——

Szerző: Devecsai János.

A kiemelt kép forrása: UNIside / Széphegyi Szilvia.