Képzelj el egy búvárt, aki a zavaros folyóvízben merül egy hajóbaleset roncsai közé. Szinte semmit sem lát a felkavart, szürke vízben – mégis magabiztosan tájékozódik, mintha egy láthatatlan térképet követne. Bár az idő ellene dolgozik, különleges technológiai segítsége van: a sisakjában egy virtuális kijelző mutatja a víz alatti környezetet, mintha csak nappali fényben úszna. Ez nem sci-fi-jelenet, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (Pázmány ITK) fejlesztett búvárprojekt célja. Cserey György dékán vezetésével az ITK olyan VR/AR alapú rendszert fejleszt, amely a búvárok számára valós idejű, mesterséges intelligencia által megvalósított „látást” biztosít a víz alatt – életmentő lehetőséget teremtve katasztrófahelyzetekben.
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.
A búvárprojekt ötletét a 2019-es Hableány sétahajó tragédiája ihlette. A Dunában elsüllyedt hajó utáni kutatás rávilágított, hogy milyen nehéz a zavaros vízben bármit is megtalálni. Jelenleg a víz alatti mentésben elsősorban szonár (hanglokátor) segítségével készítenek 3D-térképet a mederről vagy a roncsról, amit a búvároknak a felszínen mutatnak meg. A merülés során a búvárok kizárólag emlékezetből, orientációs információk nélkül próbálnak navigálni. Erős sodrásnál ez azt jelenti, hogy a búvár szó szerint vakon, tapogatózva közelíti meg az ismeretlen objektumokat, ami lassúvá és életveszélyessé teszi a mentést. Ahhoz, hogy biztonságosan és hatékonyan végezzenek mentési munkálatokat, szükség van arra, hogy a búvár folyamatos, valós idejű vizuális információt kapjon a környezetéről a saját helyzete és orientációja alapján.
A fejlesztők nemcsak a víz alatti mentés során alkalmazzák ezt a technológiát: az orvostudományban is kamatoztatták a pontfelhőalapú vizualizációt. Egy olyan rendszert dolgoztak ki orvosokkal, amely segít a daganatok pontos helyzetének meghatározásában a műtétek során. Ez bizonyítja, hogy a pontfelhőalapú vizualizáció és a kiterjesztett valóság más területeken is óriási potenciált rejt.
A mesterséges intelligencia további előnye, hogy értelmezhetővé és intuitívvá teszi a nyers műszaki adatokat. A bonyolult szenzorjelek – például a szonár visszhangja – olyan formában kerülnek a felhasználó elé, hogy azokat azonnal megértse. A fejlesztők célja, hogy a búvárok munkáját a legmodernebb technológiai megoldásokkal tegyék biztonságosabbá és hatékonyabbá. Az ilyen emberközpontú innováció tökéletesen illeszkedik a Pázmány ITK küldetéséhez, ahol a csúcstechnológia mindig a társadalmi hasznosság és az életvédelmi szempontok szolgálatában áll.
A Pázmány ITK-n izgalmas és értékteremtő munka zajlik. A kar kutatói és oktatói élvonalbeli, jövőbe mutató fejlesztéseken dolgoznak, miközben mindig szem előtt tartják, hogy a tudomány végső célja az ember szolgálata. A leendő hallgatók számára ez azt jelenti, hogy lehetőséget kapnak arra, hogy részesei legyenek ennek a folyamatosan fejlődő, inspiráló közösségnek. Az ITK-n nemcsak piacképes tudást szerezhetsz, hanem már az első pillanattól kezdve bekapcsolódhatsz a kutatásokba, a versenyekbe és az innovatív projektekbe. Ha szeretnéd a saját tehetségedet az emberiség javára fordítani, és érdekel az informatika, a mérnöki megoldások, illetve a bionika izgalmas világa, akkor a Pázmány ITK tökéletes választás számodra, ugyanis itt valóban megelevenedik „az innováció élménye és értelme” – hiszen a technológiai újításokkal életeket menthetünk és jobbá tehetjük a világot.
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.