Egy magyar startup remek találmányát mutatjuk be, de kezdjük előbb egy nemzetközi felméréssel. E szerint

ez év első felében nem kevesebb, mint 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc.

Végső soron az áruellátási nehézségeket is enyhítheti a magyar Aeriu megoldása, amelyet nemrég egy Miskolc melletti globális autóipari nagyvállalat is bevezetett raktárába. A Covid óta azt tapasztaljuk, hogy egyre több a hiányzó, vagy nehezen beszerezhető árucikk a piacon, például többet kell várni a legtöbb új autóra. Holott korábban akár az átlagember, akár egy cég beszerzési felelőse megtalált szinte minden szükséges árucikket. Ma azonban az ellátási láncok alaposan felborultak, és csak lassan állnak helyre. A legmodernebb technikát kell bevetni ahhoz, hogy enyhüljön ez az óriás nyomás, különösen például a vállalati évzárások, illetve a karácsony jelentette szállítási-raktározási főszezonban.

Érdekel a logisztika? Benne lennél egy drónpilóta képzésben? Nézd meg ezt a videót:

 

Az, hogy a szállítás-raktározási ágazat egyre növekvő nyomás alatt van, illetve egyre ellenállóbbnak kell lennie, az nem is kérdés, a hírekben egymást érik a gyári tüzekről, a kibertámadásokról, a kikötői zavarok és visszahívásokról szóló hírek. Erre jönnek a gyári zavarok, perek, sztrájkok, cégfelvásárlások és vezető váltások.

A Resilinc pár hete közzétett kutatása szerint 2023 júniusáig összesen közel 8200 esetben szakadt meg a globális ellátási lánc összes iparágban, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

 

Egy magyar startup – az Aeriu raktározási megoldásának lehjobb része: a drónpilóta képzés igen sikeres – fotó: Aeriu

A nehezebb gazdasági helyzet, a magas infláció miatti sztrájok, tüntetések, továbbá a munkaerőhiány a világon mindenütt nagy probléma: az efféle zavarok jelentetették az egyik legfontosabb logisztikai kihívást. A kutatás szerint a fenti gondok 136%-kal nőttek 2022 első félévéhez képest.

A Resilinc szerint az egészségügy, a csúcstechnológia, az autóipar, a repülőgépipar, valamint az élelmiszer- és italgyártás szembesült a leginkább a szállítás-raktározási problémákkal. De a globálisan közel háromszorosára emelkedő céges csődök, illetve a csökkenő céges nyereségek is tetézték a bajt. (Érdekesség: a Resilinc adatait az EventWatchAI nevű mesterséges intelligencia platform gyűjtötte össze, amely világszerte 104 millió különböző forrásból gyűjti az információkat, 200 országból.)

***

Érdekel a műszaki világ? Az IT? A digitális gyártás? Tanulnál műszaki-tudományos-művészi (STEAM) területeken? Egyetemi és technikumi rangsorok, érdekes interjújúk ebben a remek kiadványban:

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

***

Nyakunkon a karácsonyi káosz – ez a magyar startup így enyhítene rajta!

Nyilván cégek ezrei igyekeznek különféle technológiákkal enyhíteni a munkaerőhiányon, illetve a fent részletezett kihíváson. Az egyik ilyen lehetséges megoldás a drónok alkalmazása nem csak a kiszállításban, de már a raktári folyamatok gyorsításában is. „Elképesztő drón-forradalom zajlik nem csak a harctereken vagy a hobbisták körében, de immár a raktárakban is” – mondja Ellenrider Gergely. A hazai, eddig 100, illetve 200 ezer eurónyi kockázati tőkét gyűjtő, számos tehetséges hazai mérnököt foglalkoztató dróntechnológiai vállalkozás, az Aeriu alapító-ügyvezetője szerint a pörgős karácsonyi logisztikai főszezont rendszerint az év végi leltárazási őrület követi a legtöbb cégnél. A leltározás azonban – főként az itthon is jellemző munkaerőhiány miatt – nem csak kellemetlenségeket, de csúszásokat, ellátási problémákat, termelési fennakadásokat is okozhat januártól.

A legjobb raktárosból lesz a legjobb drónpilóta e magyar startup által

Az ellátási láncok problémáin akár a nagy, akár a kisebb, de modern, magaspolcos raktárakban sokat segíthetnek a drónos megoldások, amelyek közül immár szerencsére egy magyar vállalkozás is kínál egyet.

A karácsonyi szezont tehát az év végi leltározási őrület követi a legtöbb cégnél, és mint az Aeriu alapító-ügyvezetőjének beszámolójából kiderül: a raktári dolgozók többsége lelkes, önként jelentkezik drónpilótának. Az alábbi videóból pedig kiderül, hogy miként működik ez a remek hazai fejlesztés.

De hogyan zajlik egy ilyen oktatás? A drónpilóta jelölteknek kétnapos képzésben volt részük. Először elméleti oktatást kaptakaz aerodinamika alapjairól, például, hogy hogyan működnek a drónok, és milyen törvények és szabályok vonatkoznak a használatukra. Az első délutánon pedig lehetőségük volt összeszerelni a drónokat és megtanulni az irányítás alapjait is. A következő napon a bonyolultabb mozgásokat gyakorolták. Ezután ellátogattak a raktárba is, hogy kipróbálják, hogy hogyan történne a tényleges munkavégzés.
Az Aeriu vezetőinek meglepetésére a legtöbb dolgozó önként jelentkezik drónpilótának, és nagyon könnyűnek és intuitívnak találják az irányítást. „Ez remek módja annak, hogy a munkát szórakoztató tevékenységgé tegyük. A drón irányítása felelősséget igényel, de nem nehéz megtanulni. A raktárkészlet ellenőrzési feladatok világosak és egyszerűek lettek.” – mondta Kós Bence, az Aeriu egyik legújabb üzleti partnerének az S.E.G.A. Hungary egyik friss, lelkes drónpilótája.

A 14 országban 6 ezer főt foglalkoztató globális autóalkatrész gyártó SEG Automotive (Starters E-Component Generators Automotive) magyar leánya a S.E.G.A. Hungary. A cég magas minőségű hajtáslánc-komponenseket fejleszt és gyárt Miskolc mellett egy 50 ezer négyzetméteres gyárban, amelyhez egy közel négy futballpályányi méretű, hatalmas raktárcsarnok is kapcsolódik.

Így 80%-kal kevesebb eszköz- és 35%-al kevesebb raktáros kell

Az S.E.G.A. Hungary tehát a Aeriu raktár drónjai mellett tette le a voksát. Szigorú előírások alapján átvizsgálták a teljes megoldást, amellyel szemben elvárás volt, hogy könnyen integrálható legyen a meglévő munkafolyamatokba. A S.E.G.A. öt drónt vásárolt az Aeriu-tól. Az ismert drón szállító, a DJI eszközeire épülő hazai megoldás révén jelentősen csökkentek az egészségügyi és biztonsági kockázatok, továbbá nőtt a hatékonyság. A rendszeres készletellenőrzés munkaerőköltsége legalább 3-5 millió forintot tesz ki egy átlagos raktárban, amelyet mintegy harmadával képesek csökkenteni az Aeriu drónjai, de például az emberek magasba emelésének veszélyei és költségei is jelentősen, 80-90 százalékkal csökkenthetők. Az adott projektben a leltározáshoz mintegy 80 százalékkal kevesebb műszaki felszerelést vettek igénybe, és a részt vevő kollégák számát is 35 százalékkal csökkentették.

***

A neten ebben a formában nem fellelhető STEAM egyetemi rangsorokat, technikumi rangsorokat tartalmazó digitalizációs kiadványunkat most meg is vásárolhatod:

UNIside ipari digitalizációs kiadvány

 

A BME Nyílt Napon egyszerre volt látható a műegyetemi képzés teljes palettája. Bemutatkoztak a versenycsapatok, a szakkollégiumok és a sportkörök. A kiemelt ipari partnereknél munkaerőpiaci kérdésekről, gyakornoki programokról lehetett érdeklődni. A látogatók találkozhattak a karok oktatóival, és közvetlenül kérdezhették a hallgatókat az eddigi tapasztalataikról. Vezetett túrán megnézhették a könyvtár impozáns olvasótermeit, és a Sportközpont helyszíneit, illetve laborlátogatások és előadások is szép számmal szerepeltek a programok között.

Karok és képzések bemutatkozása

Idén 27 alapszakon és 43 mesterszakon, műszaki, informatikai, természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi képzési területen, több szakon angol nyelvű képzéssel várja a jelentkezőket a BME. A Nyílt Napon mind a 8 kar önállóan is  képviseltette magát, a legtöbb képzési terület külön programmal készült.

Kovács Emília és Kovács Borbála Kinga mindketten a BME ipari terméktervező mérnöki szakon tanulnak. Arról kérdeztük őket, hogy milyen lányként műegyetemistának lenni: „Ezen a szakon sokan vagyunk lányok, egymást motiváljuk, amit nagyon szeretek, de amikor bekerülünk egy közös tárgyra, akkor látjuk, hogy ez nincs mindenhol így.” Hogy kinek ajánlanák ezt a képzést? „Szinte bárkinek, de főként annak, aki kreatívabb, aki a művészet vagy a gépészet iránt vonzódik, mert mindkettő benne van, jó kombinációja a kettőnek.” A nyílt napon azt mutatták be, milyen projektfeladatai leszek az ide jövő hallgatónak: „eleinte még könnyebb anyagokból kell dolgozni, például kartonból, de kiállítottunk egy csaptelepet is, ehhez már komolyabb műszaki tudásra van szükség negyedik félévben.” Jelentkezési lapokat is osztott a stand rajz előkészítőre, ami felvételi rajzvizsgára készítheti fel a felvételizőket.

A BME Nyílt Napon egyszerre volt látható a műegyetemi képzés teljes palettája. (Fotó: BME)

BME szakkollégiumok bemutatkozása

Szakkollégiumoknak is lehetősége volt megjelenniük a rendezvényen. Karniczki Márk, a BME gazdálkodás és management szakán tanul, és a Management Szakkollégiumot képviselte, ami a BME legrégebbi szakkollégiuma. A nyílt napra egy személyiségtesztet hoztak, „mi alapvetően vezetőképzéssel, vezetői készségfejlesztéssel foglalkozunk. Ennek keretében van egy önismereti képzés tréningünk. DISC személyiségteszttel készültünk, amiben a középiskolások meg tudják nézni, milyen személyiségtengelybe tartoznak.” A BME-sek vajon jellemzően inkább introvertáltak vagy extrovertáltak, kérdeztük őt: „Alapvetően introvertáltak és feladatközpontúak, de a management  szakkollégiumban a jövő vezetőit fejlesztjük, ez a mottónk, ezért itt fontos az extrovertált, gyors döntéshozó személyiségtípus is.”

Bemutatkoztak a versenycsapatok, a szakkollégiumok és a sportkörök. (Fotó: BME)

Sport – és szakkörök a BME-n

Gál Márton építmény-informatikát tanul a BME-n, a nyílt napon az egyetemi Műegyetemi Lacrosse Sportkört képviselte. Minden nyílt napon kint vannak, hogy megmutassák, mennyi lehetőséget tartogat az egyetemi élet. Ugyanis az egyetem nem feltétlenül csak a tanulásról szól, hanem nagyon sok öntevékeny kör működik; sportkörök, bulikörök, szociális körök. Kíváncsiak voltunk, hogy igaz e az a gonosz sztereotípia, hogy a műszakisok inkább kockulnak és kevésbé sportolnak. „Kétféle hallgató jön az egyetemre; egy, aki már versenyszerűen sportol régóta, és az, aki nem, de a kötelező testnevelés miatt kénytelen lesz előbb-utóbb. Mi a lacrosse sportot képviseljük; ez egy észak-amerikai sport, hasonlít a hokira, tekintve, hogy hoki jelentős szabályait ebből a sportágból vették át. Mindenkinek ajánljuk ezt a fizikai kontaktsportot.”

A Műegyetemi Lacrosse Sportkör csapata. (Fotó: Uniside)

 

A 2023-as év végéhez közeledve jóformán minden iparág átalakuláson megy keresztül – az MI fejlődésének köszönhetően szinte minden munkahelyen a munkavégzés teljesen új formáit fedezik fel.

A Microsoft Ignite friss felmérése azokat az innovációkat mutatja be, amelyek megkönnyítik az ügyfelek, a partnerek és a fejlesztők dolgát, amikor a legteljesebb módon szeretnék kiaknázni a Microsoft-technológia nyújtotta előnyöket, és szeretnék átalakítani a munkafolyamataikat.

A mesterséges intelligencia friss trendjei

Az idei évet magunk mögött hagyva megállapíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia egyre erőteljesebben alakítja át a munkahelyeinket. A legutóbbi Work Trend Index kutatásunk ezt a folyamatot tárja elénk. Nyolc hónappal ezelőtt mutattuk be a Copilot for Microsoft 365-öt, amellyel megtakarítható az az idő, amit adatgyűjtéssel, információszerzéssel és adminisztrációval töltünk, és amely a termelékenység fokozásával segíti hozzá az embereket ahhoz, hogy jobban tudjanak azokra a tevékenységeikre összpontosítani, amelyek valóban emberi kreativitást és közreműködést igényelnek. Most mindenki erre a kérdésre keresi a választ: A Copilot valóban végleg átalakítja a munkavégzést? És ha igen, hogyan? A kutatásunk, amely felmérések és tesztek adatait összegzi, azt mutatja, hogy az MI előnyei valóságosak:

  • A Copilot-felhasználók 70%-a állította azt, hogy jóval produktívabb lett a munkájában, és 68% mondta azt, hogy javult a munkája minősége. Ugyancsak 68% vélte úgy, hogy az MI a kreatív feladataik végrehajtásához is nagyban hozzájárul.
  • Összességében a válaszadók 29%-os gyorsulásról számoltak be bizonyos feladatok (keresés, írás, szövegek összefoglalása) végrehajtása közben.
  • A felhasználók közel 4-szer gyorsabban dolgozták fel azokat a megbeszéléseket, amelyekről lemaradtak.
  • A felhasználók 64%-a állította azt, hogy a Copilot segít nekik időt megtakarítani az e-mailek feldolgozásával.
  • 87% mondta azt, hogy a Copilot megkönnyíti a szövegvázlatok elkészítését.
  • 75% mondta azt, hogy a Copilot “időt takarít meg nekem azzal, hogy előkeres bármit a fájljaim közül, amire szükségem van”.
  • A felhasználók 77%-a mondta azt, hogy miután már kipróbálta Copilot-ot, nem szeretné többet nélkülözni a munkájában.

Az idei Ignite során hozzávetőleg 100 új bejelentés hangzott el, amelyek különböző területekre – technológiai adaptáció, termelékenységnövelés, kiberbiztonság – vonatkoznak, de valamennyi az MI stratégiánkat ülteti át a gyakorlatba. Egy-egy területre és azok hatásaira az alábbiakban részletesebben is kitérünk

A felhő-infrastruktúra újragondolása a mesterséges intelligencia fényében

A Microsoft vezető szerepét úttörő jelentőségű fejlesztéseinek köszönheti. Ennek sorába tartozik az OpenAI-al való együttműködésünk, és a ChatGPT képességeinek beemelése az olyan funkciókba, mint a keresés, a munkahelyi kollaborációt, a munkafolyamatokat és a tanulást segítő megoldások. Amint egyre több területen alkalmazzuk az MI-t, szükségessé válik újragondolni a felhő-infrastruktúránkat is annak érdekében, hogy az a legoptimálisabban működjön a hardvertől a szoftverig.

Mesterséges Intelligencia és cloud megoldások - illusztráció kép: Pixabay

Mesterséges Intelligencia és cloud megoldások – illusztráció kép: Pixabay

Az Ignite konferencián olyan innovációkat mutatunk be, amelyek az adatközponti infrastruktúránkat újítják meg. Ilyen például a legújabb, iparági partnereinktől származó, MI-vel optimalizált chip, illetve két új, a Microsoft által fejlesztett chip.

  • A Microsoft Azure Maia egy MI Gyorsító (AI Accelerator) chip, amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen a felhőalapú gépi tanulás, továbbá az OpenAI modellek, a Bing, a GitHub Copilot és a ChatGPT futtatására.
  • A Microsoft Azure Cobalt egy felhőre tervezett chip, amely az ARM architektúráján alapul, és kifejezetten a nagyobb teljesítményért, a jobb energiahatékonyságért és költséghatékonyságért fejlesztették ki.
  • Mindezeken felül bejelentjük, hogy a jövőben az Azure Boost is széles körben elérhetővé válik. Ez a rendszer a tárolást és a hálózatok működését gyorsítja fel azáltal, hogy az ezekkel kapcsolatos folyamatokat elköltözteti a host szerverekről, és az erre a feladatra specializált hardvereken és szoftvereken futtatja.

A Microsoft azt írja:

saját chipünk továbbfejlesztése érdekében bővítjük együttműködéseinket chipkészletet szállító partnereinkkel, így többféle infrastruktúrát is fel fogunk tudni ajánlani ügyfeleinknek.

  • AMD MI300X gyorsított virtuális géppel egészítjük ki az Azur

 

A cikk további része ezen a linken olvasható:

https://news.microsoft.com/hu-hu/2023/11/17/microsoft-ignite-2023-a-mesterseges-intelligencia-es-a-technologiai-fejlodes-atalakitja-a-vilagunkat/

 

Változások a felvételi eljárásban

2024-től új számos változás lesz a felvételi eljárásban. Ez átszabta az intézmények felelősségét is, nyilatkozta Dr. Bihari Péter, oktatási rektorhelyettes a BME nyílt napjának sajtótájékoztatóján. Amíg a korábbi rendszerben országosan egységes feltételek szerint történt a pontszámítás, most a változatlan az alapstruktúra mellett (200+200+100 pont), nagyobb lett az intézményi mozgástér; a tanulmányi, az érettségi és főleg az intézményi pontok tekintetében is.

A BME sajtóbeszélgetésén Dr. Bihari Péter oktatási rektorhelyettes részletezte a felvételi eljárás változásait. (Fotó: BME)

Mi a BME elve az új felvételi kapcsán?

A Műegyetem fontosnak tartja, hogy az új felvételi eljárás miatt a bejutási felételek ne legyenek kedvezőtlenebbek, mint régen voltak. A választható komponensek közül ezért megtartja azokat, amiket korábban is lehetett választani, ezek egészülnek ki újabb lehetőségekkel. Intézményi pontok tekintetében is megtartotta az egyetem az eddigi többletpontokat, de adott esetben megemelte a kapható pontszámokat. Mi az, amire különösen nagy hangsúlyt fektet a BME a felvételizőknél?

  • Emelt szintű érettségi: a BME korábban is előírt bizonyos képzésein emelt szintű érettségit. Habár ez már nem kötelező, az egyetem megtartotta ezt a követelményt. Az emelt szintű érettségi tudatosságot, szorgalmat, a soft skillek erősítését jelenti, amelyek később megtérülnek, vélte az oktatási rektorhelyettes. Az az egyetem tapasztalata, hogy az emelt szintet teljesítő felvételizők később hallgatóként is jobban teljesítenek. 
  • Nyelvismeret: a Műegyetem képzési világában ma már nem lehet eligazodni magas nyelvismeret nélkül. Az oklevél kiállításához ugan ez nem lehet már feltétel, de nagyban hozzájárul a hallgatói sikerességhez; szakirodalmak, kutatások, külföldi képzésben való részvétel tekintetében is.
  • digitális kompetenciák: szintén fontosnak tartja az egyetem a magabiztos informatikai ismereteket, így az informatika vagy digitális kultúra mint érettségi vagy tanulmányi pont is számíthat a felvételinél, valamint informatikai vizsgáért intézményi pontot ad.

2023. november 24-i Nyílt Napján mind a 8 kar színes programokkal, előadásokkal, beszélgetésekkel, látogatásokkal várta az érdeklődő diákokat. (Fotó: BME)

Hogyan segíti a BME a felvételizőket?

Az új felvételi eljárás nagyobb terhet rak a diákokra és szülőkre, hiszen az eddigi egységes rendszer képzésenként változó pontszámításáról körültekintőbben kell tájékozódniuk. A műegyetem több ponton is a felvételizők segítségére kíván tenni:

A BME Nyílt Napján számos színes program mellett az új felvételi eljárásról is tájékoztatták a diákokat. (Fotó: BME)

Miért érdemes a BME-n tanulnod?

A BME erős brand, vélte az oktatási rektorhelyettes. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai azt mutatják, hogy a BME-s diploma munkaerőpiaci értéke képzési területenként akár 10-15-20 százalékkal is magasabb lehet más intézményekéhez képest. Továbbá a Műegyetem számára fontos, hogy egységben kezelje a képzéseket; ahol alapképzést indít, ott biztosít mesterképzést is. Az ezek közötti belső mozgást pedig kifejezetten ösztönzi, mivel ez növeli a munkaerőpiaci értéket. Így a hallgatók több területen is kipróbálhatják magukat, és az alapszaktól eltérő mesterképzést választhatnak. Kiemelten fontosak a nemzetközi lehetőségek. A mobilitási programokon keresztül a magyar hallgatók 43 ország, 498 partnerintézményében tanulhatnak a BME-n keresztül. Továbbá a BME nemzetközi szinten a rangsorokban 200-800. közötti helyezéseivel a világ egyetemeinek legjobb 2-6 %-ához tartozik, és a brit QS tudományterületi világrangsorában a mérnöki tudományok területén évek óta őrzi első helyét a magyarországi egyetemek közül.

Az elmúlt hónapokban többször is meg lehetett figyelni a sarki fény jelenséget Magyarországról. A közösségi médián felül a hazai sajtóban is több cikk jelent meg a témában. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kiemelkedő kutatási területei közé tartozik a sarki fényt is okozó ún. űridőjárási események vizsgálata. Ezért fontosnak tartjuk, hogy tudományosan megalapozott magyarázatot adjunk a jelenség eredetével, előfordulásának gyakoriságával kapcsolatban – áll az Intézet közlésében.

A Nap mágneses terének látható megnyilvánulásai a környezetüknél sötétebb, hidegebb napfoltok. Mivel a Nap mágneses tere nem állandó, hanem körülbelül 11 éves ciklus szerint változik, a Nap felszínén, a fotoszférában megjelenő napfoltok száma és mérete is változik a ciklus alatt. A 2020-ban indult jelenlegi, 25. ciklus épp a maximumához közeledik, melyről az előrejelzések nagy része úgy véli, hogy az előző – az elmúlt 100 évben a leggyengébb – ciklushoz hasonlóan kis intenzitású lesz. Mások szerint ez a ciklus erősebb naptevékenységet fog produkálni. Jelenleg ez utóbbi látszik beigazolódni.

Hogyan keletkezik a sarki fény jelensége?

Ez azt is jelenti, hogy jóval több olyan nagy területű, komplex napfoltcsoport megjelenése várható, melyhez eruptív jelenségek, pl. flerek, koronaanyag kidobódások (CME) is kapcsolódnak, melyek a mágneses erővonalak átrendeződése során hatalmas mennyiségű töltött részecskét. Azaz egy, a nyugodt napszél sebességének többszörösével haladó plazmacsomagot bocsátanak ki. Ez, ha a Földet eltalálja, a Föld mágneses környezetében folyamatok láncolatát indítja el. Ezt nevezzük geomágneses viharnak. A geomágneses viharok során a napszél a Földet védő mágneses pajzs, a magnetoszféra külső rétegeit mintegy lehámozza és a Föld árnyékos, éjszakai oldalán található ún. csóva felé sodorja.

sarki-feny-HUN-REN-a-foldfizikai-es-urtudomanyi-kutatointezet-a-hazai-uridojaras-megfigyeles

sarki feny – a Földfizikai és Űrtudományi kutatointezet ábrája Fotó: HUN-REN

A csóvában felhalmozódó és összesűrűsödő mágneses plazma egy kritikus határt elérve gyors kitörésekben oldódik fel. Eközben a plazmát a Föld felé lövi, hasonlóképpen egy felajzott íjból kilőtt nyílhoz, vagy egy csúzlihoz (1. ábra). A csóvából a Föld felé gyorsított töltött részecskék a mágneses erővonalakat követve a légkörben található különféle részecskékkel ütközve, kb. 100-400 km magassági tartományban hozzák létre a sarki fényt (2. ábra). A több száz km magasságnak köszönhetően a megfigyelőtől akár 5-10 fokkal északabbra (azaz esetünkben Lengyelország fölött) kialakuló sarki fény észlelésére is van esély kristálytiszta időben.

Érdekel a csillagászat? Olvasd el ezt a cikkünket is:

Szupernóva-robbanások lökéshullámain érkeznek a radioaktív izotópok a Földre

Az esti órákban látható sarki fényt tehát nem közvetlenül a Napból beérkező részecskék okozzák, ahogy arról a legutóbbi látványos sarki fény esemény után a legtöbb híradás beszámolt, hanem a mágneses viharok során a Nappal ellentétes oldalon, a csóvából a Föld felé kilőtt plazmacsomagok. Bár a Napból érkező részecskék is gerjesztik a légkör részecskéit, azonban az fényes nappal történik, s ezért nem látható.

Volt ilyen mágneses vihar régen is!

A feljegyzések alapján a legjelentősebb ilyen geomágneses vihar az ún. Carrington-esemény volt 1859 szeptemberében (a 10. napfoltciklus maximumának idején), mely egy hatalmas napfoltcsoport (lásd a 3. ábrát) által okozott flert követő koronaanyag-kidobódás következménye volt. Ekkor alacsonyabb földrajzi szélességekről, pl. Kubából (Közép-Amerika) is jelentettek sarki fényt.
A napciklus maximumának környékén megfigyelhető sarki fény jóval erősebb, mint a minimumok idején látható, éppen ezért távolabbról, azaz alacsonyabb szélességekről is láthatóvá válhat.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai a fent leírt folyamatok szinte tejes láncolatát nyomon követik. A Napon kialakuló foltok fejlődésének vizsgálatától kezdve, a Föld körüli térségben zajló töltött részecske gyorsítási folyamatok megfigyelésén át. Továbbá a felsőlégkörben okozott hatások detektálásán és tanulmányozásán túl a felszíni geomágneses tér változásának regisztrálásig. A Föld plazmakörnyezetében zajló folyamatok felszíni eszközökkel történő megfigyelése a nagycenki Széchenyi István Geofizikai és a Tihanyi Geomágneses Obszervatóriumokban történik.

A mára legendássá vált japán rendező, Hayao Miyazaki régóta várt új filmjét a napokban mutatják be a magyar közönség előtt. A festői képi világgal dolgozó Miyazaki-filmek egyszerre szólnak a gyerekeknek és a felnőtteknek is, hiszen az erős jelképiségből és az emberi kapcsolatok árnyalt bemutatásából minden korosztály más réteget érthet meg.

Sokan beszélnek a mesterséges intelligenciáról – gondolom a Siemens Zrt-n belül is. Az iparban milyen alkalmazási lehetőségei vannak ennek a technológiának?

Számos ügyfelünk gyakorlatával lehet illusztrálni, hogy mennyi területen dolgozik már mesterséges intelligencia (MI). Így például ennek segítségével gyorsul fel a vízszivárgások felderítése, lokalizációja, a kakaógyártásban is használják, korai hibafelismerést biztosít az üzemekben, emellett az adatközpontok energiaigényét szintén csökkenti. A legújabb fejlesztéseink egyikével a komissiózás is automatizálható, ekkor a robot MI segítségével választja ki, fogja meg az előtte lévő változó alakú, súlyú termékeket, amelyekből például csomagokat készít elő a webes megrendelések teljesítéséhez a raktárban. Segítségével többek közt a munkaerőhiánnyal küszködő logisztikai vállalatok tudják növelni a versenyképességüket. A Siemens már az 1990-es évektől dolgozik azon, hogy az MI-neurális hálózatok technológiáját beemelje az iparba. Az MI-vel végzett K+F munka során több szempontra figyelünk, így többek közt a kibervédelemre is. közbeszédben lassan lecsengenek a virtuális metaverzum körüli hírek, bejelentések, ugyanakkor a termelés digitalizálása, sőt virtuális modellezése új szintre emelheti az ipart.

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az interjú megtalálható az alábbi kiadványunkban is!

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is Nézz bele a nemrég megjelent innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzban meg is vásárolhatsz! 

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

 

Melyek a metaverzumhoz kapcsolt elvárások?

Igen, a hírek inkább a virtuális valóságról szóltak, a metaverzum kapcsán főként a kereskedelmi, a szórakozási szempontokat emelték ki. Például azt, hogy sokan esetleg egy a mai játékokból ismert, látást is eltakaró VR-headsettel a fejükön töltik majd az életük egy jó részét. Ahogyan mondjuk Spielberg Ready: Player One című filmjében láttuk. És mondjuk valaki egy virtuális közösségi térben virtuális sört iszik, pixelekből kreált ruhát vesz, digitális házat épít, amelyet virtuális bútorokkal és műalkotásokkal rendez be. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy „vásárlói” metaverzum mellett közel háromszor akkora piacértéket képvisel annak gyártóipari verziója.

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt elnök-vezérigazgatója

Jeránek Tamás, a Siemens Zrt elnök-vezérigazgatója fotó: Siemens Zrt.

A szórakoztatás vagy a vásárlás nyilvánvaló, de az ipari metaverzum hogyan néz ki a gyakorlatban?

A metaverzummal ellentétben az ipari metaverzum haszna a gyakorlatban ölt testet. Ha ugyanis a komplex gyártási környezetben leképezzük a fizikai valóságot az online térben, akkor jó néhány hatékonyságnövelő lehetőség bontakozik ki. Gondoljunk bele, ha a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, az elemei és az egésze szimulálható, akkor ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára.

Eddig érthető, de mire használható egy virtuálisan leképezett valódi gyár metaverzuma?

Így tökéletesíteni lehet az üzemek tervezését, működését, a termékek elkészítését, emellett új szintre kerülhet a fenntarthatóság is. Hiszen már az áruk tervezésekor a legfenntarthatóbb modellt lehet kidolgozni, és annak elkészítését, leszállítását, környezeti lábnyomát megtervezni. Mindezt úgy, hogy a legjobb szakembereknek nem kell fizikailag egy irodában dolgozniuk. Mi több: az ipari metaverzum segítségével egy gyárban akár az időben is vissza tudunk menni, és megnézni, hogy az egyik robot miért nem úgy működik, mint a többi. A virtuális térben frissítést küldhetünk a robotra, így szimulálni, ellenőrizni lehet a működését, majd a tesztek alapján a valóságban is megtenni azt. Az a célunk, hogy összekössük a digitális és a valódi világot. Ez eddig meglehetősen science fictionnek hangzik.

Milyen technológiák szükségesek ehhez?

A technológia elemei, így például az 5G-hálózatok, az MI, a felhő-számítástechnika, a peremhálózati technológia, a kiterjesztett valóság rendelkezésre áll. Ezeket már „csak” össze kell illeszteni az adott konkrét feladathoz. Ennek segítségével épül például a legújabb német gyártóüzemünk, és több ügyfelünk új beruházása szintén így valósul meg világszerte, valamint itthon is. Bár minden eset más, egy-egy komplex ipari metaverzum segítségével egy-egy üzem 20 százalékos produktivitásnövelést és 40 százalékkal nagyobb rugalmasságot is elérhet. Ez ugrást, új időszámítást jelent a korábbi hatékonyságnövelési módszerekhez képest.

Mire alkalmas még ez a technológia a gyártáson túl?

Az előbb részletezett ipari metaverzum alapvetése, az úgynevezett digitális ikrek már megjelentek az innovatív szervezetek mindennapjaiban. Városnegyed tervezésekor, korallzátonyok megmentésére, űrinfrastruktúra-elemek vagy éppen „földi” lakóautók tervezésekor vetik be a megoldásunkat. Innovatív ötletek tesztelésére, egy adott környezetben való működés modellezésére is alkalmas tehát ez a koncepció, amellyel megvalósul az ipar 4.0 következő lépcsőfoka. Bár az ipar 4.0 mint fogalom már több mint tízéves, megannyi fejlődési lehetőséget kínál ma és a jövőben is.

Mi a helyzet a munkaerő vonatkozásában? Hogyan változtatja meg ez a trend a HR-területeket?

Az ipar 4.0-technológiák használatához, terjedéséhez sok képzett kékgalléros munkatársra van szükség. Jóval többre, mint ami most elérhető a munkaerőpiacon. A gépeket ugyanis a helyszínen üzemeltetni kell, a fizikai karbantartást nem lehet távolról elvégezni. Míg a rendszerek kitalálását, tervezését jellemzően felsőfokú végzettségű mérnökök végzik, a helyszíni üzemeltetésre az eddiginél is nagyobb fókusz esik. E feladatok komoly tudást igénylő pozíciók, hiszen már nem egy-egy berendezéshez, gyártósorhoz kell érteni, hanem komplexebb rendszerekhez. Így előfordul, hogy egy-egy kékgalléros kolléga tudása nagyobb, mint az egyetemen tanult munkatársé. Bármelyik munkakört nézzük, az biztos, hogy a folyamatos tanulás elengedhetetlen az ipar 4.0 korában.

Hogyan állunk a hazai ipar 4.0-s képzéssel?

Ezen a területen vannak még fejlődési tartalékok. Ez érthető is, hiszen ez a szegmens nagyon gyorsan változik, és a versenyképesség fenntartásához fejleszteni szükséges. Igyekszünk ehhez a mi eszközeinkkel, lehetőségeinkkel hozzájárulni, mint például a laborkörnyezettel, az oktatás támogatásával a közép- és felsőfokú műszaki intézményekben.

Önök hogyan találják meg a leendő munkatársaikat?

A vonzó munkahely kialakítására, fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket teszünk. Kiemelném a fenntarthatósági aspektusokat is, amely területen szintén azt gondolom, hogy kiemelkedő munkát végzünk. A környezetvédelemtől a munkaerő képzésén át a megfelelőségig ugyanis széles körben haladunk afelé, hogy elérjük a fenntarthatósági céljainkat, egyúttal ügyfeleinknek is segítsünk abban, hogy ők is fenntarthatóbbak legyenek az ipar 4.0-technológia segítségével. Erre a feladatra invitáljuk a leendő munkatársainkat is.

 

NÉVJEGY – Jeránek Tamás

– 53 éves, nős, 2 felnőtt gyermek édesapja.

– Mérnökdiplomát szerzett, emellett elvégzett egy MBA másoddiplomás képzést.

– Siemenses karrierje előtt saját cégét vezette, illetve egy másik multinacionális vállalatnál töltött be menedzseri posztokat.

– 2012-ben csatlakozott a Siemens Zrt.-hez az ipari digitalizációval foglalkozó divízió vezetőjeként, amely szektor a vállalat meghatározó területe lett a szakember vezetése alatt.

– 2021-től a Siemens Zrt. vezérigazgatója.

– Szabadidejében szívesen biciklizik, illetve korábbi, versenyszerűen űzött kosárlabdázói múltjával dobja a pontokat a baráti összejöveteleken.

A jövő év január 1-jétől érvénybe lépő visszaváltási díjas szisztéma ugyan hatalmas mennyiségű szeméttől óvja meg a környezetet, és jobb minőségű újrahasznosítható csomagolóanyaghoz juttatja a gyártókat, ám ezzel párhuzamosan ellenérdekeltté teszi a többutas csomagolóanyagok használatában a kiskereskedőket, illetve a MOHU-t – ellehetetlenítve hosszú távon az újratöltést. A Humusz Szövetség szakmai javaslatokkal finomítaná a szabályozást.

A magyar kormányzat hosszú ideje készült arra, hogy jelenlegi betétdíjas megoldás helyett bevezesse a visszaváltási díjas rendszert az újratölthető italcsomagolásokra, egyúttal kiterjessze azt az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg). Az italcsomagolások visszaváltását szabályozó rendelet 2023. október 4-én jelent meg – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség.

Érdekel a környezetvédelem, olvasd el ezt a cikkünket is!

Amit tudnod kell, ha környezetmérnöki szakra mennél

Így működik majd a gyakorlatban a visszaváltási díjas rendszer

2024. január 1-jétől 50 forintot kell majd fizetnünk az egyszer használatos, 0,1–3 liter űrtartalmú italcsomagolások (a PET-palack, az alumínium doboz és az üveg palackok, kivéve a tej és tejalapú italtermékek csomagolásai) után. Az összeget akkor kapjuk vissza, ha visszaváltjuk a csomagolásokat a nagyobb élelmiszerüzletekben elhelyezett mintegy 2000 automata egyikében. A legalább 400 négyzetméteres eladóterű boltok számára kötelező lesz az automaták üzembe helyezése esőtől, széltől védett helyen – a bolt nyitvatartási idejében. A visszaváltási pontokat meghibásodás esetén – akár kézi erővel is – kötelező lesz működtetni.
A csomagolásokon vonalkód és logó jelöli majd a visszaválthatóságot. Az újratölthető termékeknél (többutas üvegpalackok) más módon tüntetik fel a visszaválthatóságot, és a gyártók határozzák meg, mennyi pénz jár a fogyasztóknak, ha visszaviszik a palackokat. Az automaták a terméken elhelyezett vonalkódot olvassák le, ezért csak az ép csomagolásokat fogadják el, cserébe beváltható utalványt kapunk.

Nagy segítség lehetne a betétdíjas rendszer

A Humusz Szövetség üdvözli az új rendszer bevezetését, hiszen Magyarországon hatalmas mennyiségű újrahasznosítható hulladék került a kukákba. A Reloop 27 európai országot összesítő vizsgálata azt mutatta, hogy 2017-ben hazánkban volt a legmagasabb a nem a szelektív kukákba kerülő egyszer használatos italcsomagolások egy főre jutó mennyisége. 2019-ben már fejenként évente 211 PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolással szennyeztük a környezetünket. A hatékony betétdíjas rendszerben ez akár 83 százalékkal is csökkenthető, és az új szisztémában jobb minőségű újrafeldolgozott alapanyaghoz lehet majd hozzájutni.
Ám a visszaváltási díjas rendszernek számos hátránya van, melyekre a Humusz Szövetség már több cikkben és állásfoglalásában is felhívta a figyelmet, továbbá az illetékes minisztérium és a hulladékbegyűjtést végző MOHU felé is jeleztük meglátásainkat írásban, illetve személyes tárgyalásokon.

A Humusz Szövetség jünak, de nem tökéletesnek látja az új rendszert kép: Pixabay

A Humusz Szövetség jónak, de nem tökéletesnek látja az új rendszert kép: Pixabay

Az újrahasználható csomagolás lenne a megoldás

A visszaváltós rendszer nem támogatja az újrahasználható (többutas) csomagolóanyagok gyártását, forgalmazását, visszagyűjtését, hiszen a rendelet például nem írja elő a kiskereskedők számára, hogy kötelező telepítenie újratölthető palack visszaváltására alkalmas gépet is. A többutas palackokért nem csak hogy nem jár kezelési díj – ellenérdekeltté téve ezzel a kiskereskedőket a kezelésükben –, de csak azokban az üzletekben lehet majd visszaváltani a csomagolást, ahol árusítják is azokat. Mindez évtizedes távlatban megágyazhat annak, hogy megszűnjön az újratöltés.
A vissza nem váltott csomagolások után kifizetett 50 forintok a MOHU-nál maradnak, ami magát a koncesszort is ellenérdekeltté teszi a gyűjtés maximális felfuttatásában, vagyis a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentésében.
A Humusz Szövetség az önkéntes visszaváltási rendszerek működőképességének hosszabb távú megőrzése, bővítése érdekében több javaslatot tesz.

Humusz Szövetség: ez kellene, hogy legyen a megoldás a palackok visszaváltására

Az újrahasználatra kerülő üvegpalackok behozatala és első forgalomba hozatala legyen EPR-díjmentes (az EPR a kiterjesztett gyártói felelősség rövidítése), de legalábbis biztosítson a kormány egy 50-80 százalékos kedvezményt! Ha az általa importált üvegpalackokat a belföldi forgalmazó visszaváltja, térítsék vissza számára az EPR-díjat! A kiskereskedők ne önkéntesen dönthessenek az újrahasználatra is alkalmas palackok visszaváltásáról, legyen ez kötelező számukra! A kiskereskedők ne csak a saját termékkínálatukban szereplő újratölthető palackokat visszaváltását tegyék lehetővé! Célszerű volna szabályozni, hogy az újratölthető palackok és rekeszek kezelésével és tárolásával kapcsolatos többletköltségeket a kiskereskedő az egyutas italcsomagolások kezeléséért kapott térítés mértékéig érvényesíthesse a gyártóval szemben. Szintén jogszabályban kellene rögzíteni, hogy azokban az ital szegmensekben, amelyekben elérhető vagy elérhető lesz újratölthető csomagolás, a kiskereskedő tartsa kötelezően választékban a termékeit.

 

 

A legújabb animációs filmeket kínálja a ma kezdődő 21. Anilogue Animációs Filmfesztivál az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A programban a legfrissebb szórakoztató és művészi animációs termés legjava szerepel, a japán animéktől a díjnyertes magyar zenei klipekig. A december 3-ig tartó nemzetközi fesztivál vetítéseinek és kísérőprogramjainak az Uránia mellett a Francia Intézet és a Toldi mozi ad helyet – tájékoztatta az Uránia Nemzeti Filmszínház az MTI-t.

A mára legendássá vált japán rendező, Hayao Miyazaki új filmjét régóta várta a magyar közönség is. A festői képi világgal dolgozó Miyazaki-filmek egyszerre szólnak a gyerekeknek és a felnőtteknek is, hiszen az erős jelképiségből és az emberi kapcsolatok árnyalt bemutatásából minden korosztály más réteget érthet meg.  A filmfesztivál hivatalos megnyitóján Magyarországon először láthatja a közönség A fiú és a szürke gém című alkotást, ami félig önéletrajzi ihletésű fantasy az életről, a halálról és az alkotásról, tisztelgés a barátság előtt. Az Anilogue hagyományos rövidfilmes versenyprogramjában idén három blokkban 26 alkotás mérettetik meg, köztük az idei év két magyar világsikerével, Hegyi Olivér A szív kertje és Buda Anna Flóra 27 című animációjával – írta az MTI.

Anilogue Animációs Filmfesztivál (Fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház Facebook oldala)

Az Uránia Nemzeti Filmszínház a fesztivál keretében a gyerekeket és családokat is várja; bemutatnak kisiskolásoknak, valamint kiskamaszoknak szóló versenyprogramot is. Idén az egész estés filmek tíz új alkotást felvonultató mezőnyében kiemelt szerepe lesz az anime műfajának: a nyitófilm mellett a világhírű filmrendező, Keiichi Hara látványos alkotása, a Magányos kastély a tükörben és az ikonikus Studio 4C legfrissebb alkotása, a Tűzmadár – a virág emléke is szerepel a műsorban a tájékoztatás szerint. Két új magyar egész estés film is megtalálható a fesztivál kínálatában: az Európai Filmdíj animációs rövid listáján szereplő Műanyag égboltot és Magyarország Oscar-jelöltjét, a Kojot négy lelkét a külföldi nézőkre is gondolva angol felirattal vetítik – írja az MTI.

Forrás: MTI

 

 

A gála megnyitóján Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára beszédében kiemelte, hogy a nemzetközi verseny megrendezése segít annak a célnak a megvalósításában, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem Európa legjobbja legyen. „Amikor a magyar felsőoktatás megújításába belekezdtünk, valami ilyesmit álmodtunk”.  Hozzátette, hogy a céljuk az volt, hogy nagyobb autonómiája, mozgástere, rugalmassága legyen az egyetemeknek és a fenntartó testületeknek, másrészt együtt lüktessen az egyetem az őt körülvevő kulturális, társadalmi, gazdasági környezettel. „Ennek köszönhető az, hogy ma már 12 egyetemünk van a világ legjobb öt százalékában” – mondta az államtitkár az MTI közleménye szerint.

Hankó Balázs Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Budapest Ballet Grand Prix gála megnyitóján. (Fotó: Hankó Balázs hivatalos Facebook oldala)

Az első Budapest Ballet Grand Prix fontos állomás abban, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem a jövőben Európa legjobb táncművészeti egyetemei közé tartozzon, hiszen nemzetközi kapcsolatok épülnek ki általa. Olyan nemzetközi kapcsolatok alakulnak, amelyek előrébb viszik a felsőoktatást, összekapcsolják a tudást, a művészetet és öregbítik a magyart táncművészet és a magyar kultúra hírnevét – mondta Hankó Balázs, – olvasható az MTI közleményében.

A Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) rektora, Fodorné Molnár Márta sikeresnek ítélte a versenyt. Büszke volt arra, hogy az egyetem a fenntartó alapítvány támogatásával magas színvonalú, professzionális nemzetközi balettversenyt került megrendezésre. A verseny nem csupán megmérettetési lehetőség a táncosoknak, de edukációs folyamatot is kínál a számukra a workshopok és a zsűrivel való konzultációk által. A nemzetközi táncéletbe való kitekintést is jelentette számukra ez a pár nap. Remélhetőleg egy hagyomány indul útnak. Reményei szerint a résztvevők az egyetem jóhírét, a magyar táncművészet és a magyar kultúra értékeit közvetítik a nagyvilág felé. – írja az MTI.

Budapest Ballet Grand Prix díjátadó. (Fotó: Hankó Balázs hivatlaos Facebook oldala)

A Müpában megrendezett díjátadó gálán a Budapest Ballet Grand Prix fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök volt. A zsűri elnöke a dél-koreai Sue Jin Kang, a Stuttgarti Balett egykori szólótáncosa és a Koreai Nemzeti Balett művészeti vezetője mellett a zsűri tagjai is nemzetközileg elismert művészek. Köztük van Thomas Edur, David Makhateli, Daria Klimentová, Anna Cigankova, Jan Broeckx és Solymosi Tamás.

 

Díjazottak Junior kategóriában:

Első díj: Núria Fernandes (Conservatório Internacional de Ballet e Danca Annarella Sanchez)

Második díj: Eloy Gil Vicente (Conservatorio Profesional de Danza Fortea)

Harmadik díj: Németh Lili (MTE)

 

Díjazottak Szenior kategóriában:

Első díj: Porkoláb Cecília (Magyar Nemzeti Balettintézet)

Második díj: Eunseo Kim (Kyunghee University)

Harmadik díj: Ezgi Toydemir (Magyar Táncművészeti Egyetem)

 

Díjazottak Pas de Deux kategóriában:

Első díj: Rio Nakata és Wisse Scheele (Bolshoi Ballet Academy)

Második díj: Saito Hiraku és Yu-Rou Chiang (Magyar Táncművészeti Egyetem)

Harmadik díj: Kökény-Hámori Kamill és Dobra Janka (MTE)

Budapest Ballet Grand Prix díjátadó. (Fotó: Hankó Balázs hivatlaos Facebook oldala)

A Magyar Táncművészeti Egyetem legjobb magyar előadónak járó díját Nagy Gvendolin vehette át. A legjobb kortárs előadó díját, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. ajánlott fel, Valeria González Maidana kapta meg. A fővárosi önkormányzat fiatal tehetségeknek odaítélt díját szóló kategóriában Balog Márton, pas de deux kategóriában Dobra Janka és Kökény-Hámori Kamill nyerte el. – írja az MTI.

Forrás: MTI

 

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kiemelt szerepe van a gyakorlóiskoláknak, mivel ezek a tanárképzésben részt vevő egyetemi hallgatók felkészítésének fontos színterei, az ide jelentkező diákok számára pedig olyan középiskolák, amelyek évek óta előkelő helyen szerepelnek az országos rangsorokban.

Az ELTE gyakorlóiskoláinak felújítása

Az ELTE országszerte 6 gyakorlóiskolát üzemeltet, amelyek fejlesztésére az EFOP-4.2.3-22 pályázat keretében 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 2022 őszén.  Az egyetem a rendelkezésre álló összeg 60%-át (mintegy 1.8 milliárd forintot) az öt budapesti és egy szombathelyi intézmény infrastrukturális fejlesztésére, többek között belső renovációra, osztálytermek, szaktantermek, tornatermek és vizesblokkok felújítására, a villamoshálózat korszerűsítésére, közösségi terek, udvarok és irodák kialakítására és felújítására fordította. Mindezek mellett a 2023/24-es tanév kezdetére több száz laptop és asztali számítógép érkezett a hat intézménybe (a keretösszeg 28%-ából), továbbá új tantermi bútorokat is beszereztek (az összeg 8%-a).  A projekt általános költségei, vagyis a projektmenedzsment díja, a közbeszerzési díj és a kommunikációs ráfordítások mindössze a keret 4%-át tették ki.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban 25 tantermet, valamint a vizesblokkokat újították fel, továbbá informatikai eszközöket és bútorokat vásároltak a rendelkezésre álló 500 milliós támogatásból. 429 millió forintos támogatásból gazdálkodhatott az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola, ahol a széles körű eszközfejlesztés mellett elsősorban a közösségi terek megújítására és az akadálymentesített terek fejlesztésére fókuszáltak. Szintén 429 millió forint állt az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola rendelkezésére. Az intézményben felújították az aulát, a rendezvénytermet és a hozzájuk kapcsolódó vizesblokkokat. Megújultak és új eszközparkkal bővültek az informatikai tantermek, valamint egy biztonsági kamerarendszert is kialakítottak.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium a már meglevő tantermek, az alagsor, a közösségi terek, a tanári és irodahelyiségek felújítása mellett új tantermek kialakítására és akadálymentesítésre, valamint a bútorok, számítógépek, elektromos és wi-fi hálózat korszerűsítésére használta fel az 500 milliós támogatást. Az elektromos hálózat, a világítás és az informatikai hálózat korszerűsítését, a bejárat és a porta felújítását, továbbá digitális oktatási eszközök beszerzését valósította meg 462 millió forintból az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium. A szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 500 millió forintot fordított a tornaterem, valamint a tantermek renoválására és egy futófolyosó kialakítására. A munkálatok során továbbá kicserélték a bútorokat, felújították az udvart, a játszóteret és a közösségi tereket is.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár (Fotó: ELTE)

A fejújításokat lezáró ünnepség

A nagyszabású fejlesztési projektet november 21-én az ELTE Aula Magnában tartott ünnepségen zárták le a három egyetem, valamint a gyakorlóiskolák vezetőinek részvételével. Az eseményen Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében Szent-Györgyi Albertet idézve felhívta a figyelmet: „Ahhoz, hogy a fiatalok a számukra leginkább megfelelő területen bontakoztathassák ki tehetségüket két feltétel szükséges. Egyrészt az iskolák megfelelő infrastrukturális feltételeinek megteremtése, másrészt a pedagógusok segítése. A kormány célja az, hogy ezekhez minden szükséges támogatás biztosítson.”

Borhy László akadémikus, az ELTE rektora kiemelte: „Gyermekeink tanításába minden korban megéri befektetni, hiszen belőlük lesznek a jövő Szent-Györgyi Albertjei, Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei. Támogassuk őket azzal, hogy tanulmányaikat korszerű minden igényt kielégítő környezetben folytathassák.”

Borhy László az ELTE rekora (Fotó: ELTE)

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja elmondta, hogy az ELTE valamennyi gyakorlóiskolájában történtek fejlesztések. A források elosztásánál döntő szerep jutott az intézmények vezetői által meghatározott céloknak, így minden iskolában pontosan azokat a területeket tudták fejleszteni, ahol a leginkább szükség volt beavatkozásra.

Scheuer Gyula az ELTE kancellára (Fotó: ELTE)

„A konzorcium vezetőiként célunk volt, hogy olyan partnerekkel lépjünk be a pályázatba, akikkel a közös értékek, közös érdekek és célok mentén korábban is megvolt a szakmai együttműködés.” – hívta fel a figyelmet Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese. Hozzátette: „a gyakorlóiskoláknak nagyon nagy szerepe van a pedagógusképzésben, hiszen a leendő pedagógusok itt szerezhetnek először gyakorlati tudást.”

Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese (Fotó: ELTE)

Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese aláhúzta, rengeteg olyan fejlesztési programot valósítanak meg, amellyel vonzóvá szeretnék tenni a pedagógus életpályát, valamint a természettudományos területeket. A most záruló projekttel ez a jövőben még könnyebb lesz. Az elnökhelyettes köszönetet mondott az állami szerveknek, a konzorciumi partnereknek, valamint a kivitelezőknek is.

Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese (Fotó: ELTE)

A most záruló projekt összköltsége 3,8 milliárd forint volt, melyet az ELTE a Széchenyi István Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban nyert el. A teljes forrásból az ELTE gyakorlógimnáziumainak renoválására 2,8 milliárd forint állt rendelkezésre, a támogatási intenzitás 100%.

Ha a megrendelt termékek értéke csökken is, a küldemények darabszáma várhatóan tovább emelkedik, így az egyik legjelentősebb hazai futárszolgálatnál, az Express One-nál is kapacitásbővítéssel készültek a szezonra.
„A tavalyihoz hasonlóan várhatóan az idei negyedik negyedév növekedési dinamikája is hozza a 9-10 százalékot az e-kereskedelemben, de mindez reálértéken egészen biztosan csökkenést jelent. Az alávásárlás és a kisebb darabszámú kosarak miatt az átlagos kosárérték várhatóan nominálisan stagnál a szezonban, viszont a vásárlási gyakoriság emelkedik” – összegezte Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója. A cég felmérése szerint a hazai online kereskedők ennél valamivel optimistábbak és 10-12 százalékos forgalomnövekedésre számítanak – ami még mindig nem érné el az infláció szintjét.

A karácsonyi ünnepekről a vizsgaidőszak jut eszedbe? Ha igen, olvasd el azt a cikkünket:

Amikor nem a macska borítja a fát: éljen a vizsgaidőszak tépázta karácsony!

Elmarad-e idén a karácsonyi roham?

Az év utolsó heteinek egyik forgalomgeneráló időszaka a Black Friday, amely idén már nem is egy napra koncentrálódik. Ahogy a GKID is megállapítja: a kereskedők igyekeznek a korábbinál jelentősebb akciókkal költekezésre bírni a vásárlókat, már akár november elejétől. És bár érezhetően visszafogottabb a vásárlási kedv, kevesebbet és kevesebbért vásárolnak az online térben is, a karácsonyi szezon azért nem marad el: „Az online tranzakciószám nem lesz kevesebb, csak sok esetben kisebb értékű termék kerül a fa alá, illetve egyre több lesz az olyan ajándék, amit külföldről szereznek be” – mutat rá Madar Norbert.

Ha a belföldi webáruházaknak készülniük is kell a forgalomcsökkenésre, az őket kiszolgáló logisztikai partnereknél, futárszolgálatoknál várhatóan nemhogy nem csökken, mint inkább növekszik a munkamennyiség. Mert attól még, hogy a megrendelt küldeményekben kisebb értékűek a termékek, a csomagszám nem csökken, sőt, a külföldi webáruházakból feladott küldeményeket is rendszerint a hazai futárszolgálatok kézbesítik.

Bírni fogják a futárok a  karácsonyi terhelést?

Növekvő csomagmennyiségre készülnek az Express One Hungary Kft.-nél is, ahol kapacitásbővítéssel reagáltak a folyamatos piaci bővülésre: „Ősszel új, 750 négyzetméter összterületű depót nyitottunk Nyergesújfalun, ami már a 41. depónk az országban. A csúcsidőszakban növeljük a raktárban dolgozó kollégáink létszámát, a kiscsomag szorterünk pedig 0-24-ben, folyamatosan működni fog. A futárok munkáját éjszakai előszortírozással segítjük” – mondta el az idei szezonnal kapcsolatos tervekről Pesztericz Péter, az Express One Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

A múlt évben a legnagyobb csomagforgalom a december 12. – december 17. közötti időszakra esett – akkor 326.000 küldeményt kézbesített az Express One Magyarországon.

Idén ezt a küldeményrekordot már novemberben megdöntötték, a november 13. – november 17. közötti időszakban, szombati munkanap nélkül is 360.000 küldeményt juttattak célba a cég futárai. “Azt jósoljuk, hogy idén is az 50. hét lesz a legerősebb, 390.000 – 400.000 közöttire kalkuláljuk a küldemények mennyiségét” – árulta el Pesztericz Péter.

Gyakoribb a kártyás fizetés, de ritkább az előrefizetés?

Amiben minden bizonnyal növekedés várható, az a kártyával fizetett utánvétes küldemények aránya. 2023 első három negyedévében minden harmadik utánvétes küldeményt fizettek bankkártyával, ez az év utolsó heteiben várhatóan felkúszik 40%-os arányra. 2022-ben ez a részarány még csak 25%-os volt.
Meglepő adatnak tűnhet, hogy a 2022-es évhez képest növekedett azon webáruházas küldemények aránya, amelyeknél utánvétet is kezelnek a futárok – 44%-ról 50%-ra. Pesztericz Péter szerint ez arra utal, hogy a vásárlók bizalma az előrefizetés iránt nem növekszik, sőt, inkább csökken: “Befolyásolhatja ezt a tényt az is, hogy egyre jobban terjednek a különböző internetes csalások, sokan ezért félnek előre fizetni a megrendelt termékért. Viszont az utánvétes kézbesítésnél már egyre gyakrabban használják a bankkártyájukat, ha már úgy gondolják, hogy megbízható cég kezébe adják.”

Karácsonyi futárok fotó: Express One

Karácsonyi futárok keze alá dolgoznak a raktárakban is a szezonban – fotó: Express One

Hankó Balázs kiemelte, hogy a program nemcsak európai, hanem Európán kívüli egyetemeken is lehetőséget nyújt tanulmányok folytatására, azaz ázsiai és észak-amerikai egyetemeken is. Az új kezdeményezés kiválósági alapú ösztöndíjakra is lehetőséget biztosít majd, amelyekre több mint 200 diák pályázhat majd, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhasson.

Fiatal lány táskával a hátán áll háttal a kamerának egy külföldi városban.

Az új kezdeményezés kiválósági alapú ösztöndíjakra is lehetőséget biztosít majd, amelyekre több mint 200 diák pályázhat majd, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhasson. (Fotó: 123rf)

Az államtitkár rámutatott, hogy az új program teljes mértékben elismeri a külföldi egyetemeken teljesített egyetemi krediteket, így a külföldi tanulmányok nem okoznak majd késedelmet az egyetemi tanulmányok befejezésében. Az ösztöndíj összege havi 350-500 ezer forintig terjed majd, és a program kiemelten támogatja a magyar gazdaság és társadalom számára fontos képzési területeket.

Az államtitkár bízik abban, hogy az új program elősegíti azt a kormányzati célt, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 egyeteme közé, és három magyar egyetem a száz legjobb európai egyetem közé. Emellett a nemzetközi csereprogramokban részt vevő diákok számának megduplázását is tervezik, elérve az évi 20 ezret.

Hankó Balázs az Erasmus-ügyről szólva elmondta, hogy a kormány két hete javaslatot küldött az Európai Bizottságnak, azonban a válasz még várat magára.

Kiemelte, hogy az új csereprogram „jobb is és több is” lesz, mint az Erasmus, mivel a magyar egyetemek és diákok szempontjait jobban figyelembe veszi. A program az egyetemek közötti bilaterális kapcsolatokat erősíti, és olyan területekre fókuszál, amelyek a magyar gazdaság és emberek érdekeit szolgálják.

Az államtitkár továbbá hangsúlyozta a magyar felsőoktatás sikeres versenyképességi fordulatát az elmúlt években, megemlítve, hogy egyre több magyar egyetem szerepel a világ legjobb 5 százalékában. A nők részvételét a műszaki, természettudományos és informatikai területeken ösztönző kezdeményezésekről is beszélt, kijelentve, hogy a cél az, hogy 2030-ra az ilyen területeken tanuló nők aránya megduplázódjon.