BME 5. Üzleti Reggeli: Bemutatta portfólióját a 75 éves VIK

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 5. Üzleti Reggelijének különlegessége volt, hogy ezen az eseményen jelentették be a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) két új képzését. A GTK-val közös gazdaságinformatikus alapképzés és a mesterségesintelligencia-mérnök mesterképzés 2026-tól lesz elérhető a Műegyetemen.

A BME víziója 2030-ig

Az eseményt Charaf Hassan, a BME rektora nyitotta meg, aki ismertette az egyetem 2030-ig szóló vízióját. Kiemelte a képzés, a kutatás-fejlesztés és a nemzetközi kiválóság jelentőségét, valamint beszélt az egyetem társadalmi szerepvállalásáról és az iparral való együttműködés lehetőségeiről.

Charaf Hassan (Fotó: BME)

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar bemutatkozása

Imre Sándor a 75 éves BME VIK történetét is bemutatta. A kezdeti hat tanszékkel és 110 diplomázóval induló kar ma már tíz tanszékkel és évente 1200 végzőssel büszkélkedhet. Emellett a kar jelentős saját bevételeket termel ipari partnerségek révén, ami hozzájárul gazdasági stabilitásához.

A kar célja, hogy a minőség és együttműködés jegyében tovább erősítse vezető szerepét a hazai műszaki felsőoktatásban, és meghatározó szereplője legyen a régió kutatás-fejlesztési tevékenységének.

Imre Sándor (Fotó: BME)

A VIK által kínált lehetőségek

A VIK számos lehetőséget biztosít a hallgatók és ipari partnerek számára, többek között:

• Önálló laborok, szakmai gyakorlatok, kooperatív képzések és tehetséggondozási programok,
• Infrastrukturális háttér, teszthálózatok, akkreditált laborok,
• Partnerközvetítés és speciális szakmai projektek,
• A European Digital Innovation Hub (EDIH) keretében KKV-knak kínált projektek és képzések.

A dékán hangsúlyozta, hogy a kar számára minden ipari partner fontos, függetlenül annak méretétől, és nyitott a pályázati és kutatás-fejlesztési együttműködésekre.

A VIK kutatási kompetenciái

Horváth Gábor tudományos dékánhelyettes ismertette a kar kutatási területeit, amelyeken jelenleg 48 kutatócsoport dolgozik. A főbb területek:

• Mikroelektronika és elektronikai technológia (termikus problémák, hibaanalitika, bioszenzorika, termelésirányítás, napelemek stb.) – számos EU H2020 projekttel, sikeres spin-offokkal, nemzetközi szakmai elismerésekkel;
• Villamosenergia-rendszerek (hálózattervezés, megújuló energia, energiatárolók stb.) – a szimulációkat, kiberbiztonsági vizsgálatokat végző SmartPowerLabbel és a hibridhajtáslánc-laborral;
• Nagyfeszültségű technika (szigeteléstechnika, elektrosztatika, villámvédelem, villamos hőtechnika stb.) – az Akkreditált Nagyfeszültségű Laboratóriummal
• Űr- és védelmi technológia (űrminősített eszközök, kisműholdak, fedélzeti mérés, radar, rádiós iránymérés stb.) – ESA-projektekkel;
• Jelfeldolgozás (fotorealisztikus képszintézis, 3D geometriai modellezés, aktív zajcsökkentés stb.);
• Kvantumtechnológia (kvantumalgoritmusok, kvantumcsatornák, kvantumkulcsmegosztó rendszerek, véletlengenerálás stb.) – a Kvantuminformatikai Nemzeti Laborral, EuroQCI- és HunQu Tech-projektekkel;
• Hálózatok (hálózatmenedzsment, hálózatszoftverizálás, IoT, járműhálózatok stb.) – Ericsson- és Nokia-együttműködésben  saját 5G-hálózattal, CISCO-laboratóriummal;
• Egészségügyi területek (prediktív vércukor-szabályozás, orvosi képfeldolgozás, bioinformatika, gépi látás a gyógyszeriparban stb.);
• Szoftverrendszerek fejlesztése és biztonsága (kiberbiztonság, rendszertervezés, kockázatmenedzsment, MI-alapú architektúra- és tesztgenerálás stb.) – Digitaltech EDIH-projektekkel;
• Mesterséges intelligencia (beszédtechnológia, adattudományi megoldások, önvezető járművek, nagy nyelvi modellek, szenzoradatok, sportanalitika stb.) – MILAB-tagsággal, AI EDIH-kurzusokkal, az NVidia GPU Oktatóközponttal).

Horváth Gábor (Fotó: BME)

Az ipari együttműködések fontossága

Imre Sándor kiemelte, hogy a kar működésének magas színvonalú fenntartásához az ipari szereplők részéről többek között témavezetőkre, konzulensekre, szakmai gyakorlati lehetőségekre, eszközökre, szolgáltatásokra és ösztöndíjakra is szükség van.

A prezentációk után a résztvevők networking lehetőséget kaptak. Az eseményen közel 100 vállalati vezető volt jelen, valamint részt vett Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára is.