Az első munkahely irányt szab a karriernek. De mi van, ha alulfoglalkoztatás vár? Tudj meg többet a következményekről és megoldásokról!
A pályakezdők első munkahelye meghatározó élmény: nemcsak szakmai tudásukat és készségeiket formálja, hanem identitásukat, önbizalmukat és munkaerőpiaci kilátásaikat is.
Az alulfoglalkoztatottság – különösen az első munkahelyen – nem pusztán átmeneti nehézség: számos kutatás bizonyítja, hogy hosszú távon is hatással van a jövedelemre, előrelépésre, szakmai identitásra, elégedettségre. Ugyanakkor nem sorsszerű: tudatos döntésekkel, megfelelő támogatással és karriertervezéssel csökkenthetők a káros következmények.
Fontos elkülöníteni az alulfoglalkoztatottságot a munkanélküliségtől; az alulfoglalkoztatott dolgozik, de nem teljesen vagy nem optimálisan használják ki a képességeit.
Alulfoglalkoztatottság olyan helyzet, amikor valaki képzettségéhez vagy potenciáljához képest kevesebb kihívást jelentő, alacsonyabb jövedelmű vagy részmunkaidős, ideiglenes állásban dolgozik.
Több nemzetközi és hazai kutatás is foglalkozik azzal, hogy az alulfoglalkoztatott pályakezdők hogyan teljesítenek később, valamint hogy milyen pszichés, motivációs és gazdasági következményekkel kell számolni.
Képességek stagnálása: Az egyik amerikai vizsgálat kimutatta, hogy a nagy-gazdasági válság utáni években a főiskolát végzettek jelentős része olyan állásokban dolgozott, amelyek nem igényelték diplomájukat, így nem tudták kihasználni és fejleszteni sem a képességeiket.
Motiváció, elégedettség és pszichés következmények: A munkahely minősége – beleértve, hogy mennyire kihívásokkal teli, mennyire kínál tanulási lehetőségeket – befolyásolja a munkavállaló elégedettségét és elkötelezettségét. Az alulfoglalkoztatottak kevésbé elégedettek munkájukkal, alacsonyabb a munkahelyi elismerés érzése, növekszik a stressz és a bizonytalanság érzése.
Jövedelmi és anyagi kihívások : Az alulfoglalkoztatottság rövid távon kevesebb fizetést jelent, illetve több esetben alacsonyabb juttatásokat, kevesebb előrelépési lehetőséget.