Az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, a brit Quacquarelli Symonds (QS) idei szakterületi rangsora (Rankings by Subject 2023) öt nagy tudományág 54 szakterületén méri össze a világ csaknem 1600 egyetemét. A vizsgált 54 szakterület egyikén, az előadó-művészeti kategóriában a Zeneakadémia idén is megőrizte 51–100. helyezését.
A QS az 50. helytől nem közöl részletes helyezéseket, hanem csoportos sorrendet állít össze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem olyanok társaságában szerepel, mint a római Santa Cecilia Akadémia, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium, a Cornell Egyetem vagy a Zeneakadémia egyik partnere, a Sanghaji Konzervatórium – olvasható a Zeneakadémia közleményében.
A szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe. Az intézmény tudományos szférában meglévő hírneve, tekintélye terén a Zeneakadémia igen magas, 80,4-es pontszámot ért el a 100-ból. Továbbá a munkáltatói elismertség, a nemzetközi együttműködések mértékét is számításba veszik. Mivel speciális terület az előadó-művészet, ezért e kategóriában a publikációk és hivatkozások arányát kisebb súllyal nézik, mint más szakterületeken.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetében és Liszt Múzeumában zajló tudományos tevékenységei kiemelkedőnek számítanak nemzetközi téren. A Zeneakadémia kutatói rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak. A Liszt Múzeum kutatói vezető szerepet töltenek be például a nemzetközi Liszt-emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában.
A Zeneakadémia főépületének homlokzata (Fotó: Zeneakadémia/Darabos György)
A Kodály Intézet pedig többek közt a Kodály-módszer és az erre alapozott oktatási programok (Kodály Hub, Move mi Music) folyamatos fejlesztése okán örvend világhírnek. Mindemellett a Zeneakadémia művésztanárainak java nemzetközileg is elismert előadó. Az itt végzett diákok közismerten kelendőek, nemcsak hazai, hanem külföldi rangos szimfonikus együttesekbe is felvételt nyernek – jegyzi meg az egyetem közleménye.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a QS nemcsak 54 szakterületen, hanem az alábbi öt nagyobb tudományterületen is felállított nemzetközi egyetemi rangsorokat:
Az öt tágabb tudományterületet felölelő listákra Magyarországról összesen hat egyetem fért fel. A Corvinus, a BME, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem és az SZTE. Közülük a legjobb eredményt a BME érte el, miután a globális rangsor 224. helyére került a mérnöki és technológiai tudományterületen.
Az 54 szakterületi lista közül pedig az ELTE a nyelvészeti, a pszichológiai és a régészeti képzésekben a világ 200 legjobb intézménye közé tartozik. A BME egyrészt a gépészmérnöki, repülőmérnöki és gyártástechnológiai mérnöki szakterületen (a három képzést egy kategóriába sorolta a QS) fért be a legjobb 200 egyetem közé. Emellett még az építészmérnöki szakterületen is a top 200 egyeteme között szerepel a Műegyetem. Az agrártudományi ranglistán pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) került a világ 200 legjobb egyeteme közé.
