A projekt közvetlen célja a Fenékpusztai Festetics Majorság I. fejlesztési ütemének megvalósítása, a terület turisztikai attrakcióként való működésének biztosítása. A felújítás eddig megvalósult részleteit sajtótájékoztatón ismertették.
A majorság a 18. század végétől 1945-ig a Festeticsek tulajdonában volt. Kelényi György, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) projektigazgatója elmondta, a majorság három részre tagozódik. Az északi szárnyban borjú- és gulyaistálló volt, a kiskastély a grófi szállásnak és a szekérbeállónak adott helyet, a déli szárny pedig a kanca- és a ménistálló, valamint a csikósok lakásai kaptak helyet.
A birtokot 1945-ben Festeticsek elvesztették, azután Fenékpusztán termelőszövetkezet, iskola, tehenészet és komfort nélküli lakásokat alakítottak ki. Az 1930-as évekig Közép-Európa vezető lótenyésztő helye volt Fenékpuszta.
A majorság a 18. század végétől 1945-ig a Festeticsek tulajdonában volt (Fotó: UNIside)
A tervek szerint idén november 30-ig tartó fejlesztési projekt első ütemében a kiskastély földszintjén a Festetics ménest és lótartást bemutató kiállítótermet alakítanak ki. Az emeleten pedig a gróf szobáját lehet majd megtekinteni, a Festetics család portréival.
A kancaistálló épületében az eredeti funkció visszaállítása mellett egy multifunkciós teret hoznak létre.
Az istálló egyik részében lovakat tartanak majd. A másikban egy több funkciós közösségi teret alakítanak ki rendezvények, időszaki kiállítások számára.
Az épületegyüttes déli udvarában piknik- és főúri szabadidőpark lesz. A ménes területén lévő kávézóban piknikkosarakat lehet majd vásárolni és a helyi termékekből összeállított uzsonnát a park területén elfogyasztani.
Keszthelyen az egyetem és az önkormányzat is partner abban, hogy visszahozzák a lovas életet. Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója kiemelte: a Festeticsek öröksége nemcsak a kastélyról szól. A projekt által a következő generációk nem csak a történelemkönyvekből ismerhetik majd meg őket.
Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedési államtitkára arról beszélt, hogy az európai és a magyar történelem egyik meghatározó családja volt a Festetics. Rámutatott, hogy Budapest után ez a régió az ország második legjelentősebb turisztikai desztinációja.
Manninger Jenő, Keszthely polgármestere elmondta, hogy a keszthelyiek identitásának része a Festetics-örökség, ami a turizmusban is érték. A térségben a hévízi tó és a Balaton mellett a kulturális turizmus a legfontosabb, ehhez pedig nagyban hozzájárul a fenékpusztai majorság újjáépítése és a postakocsi járat, ami a Keszthelyi Festetics-kastélyt és a fenékpusztai ménest a Fenyves allé köti össze. A fenyves allé tervezett felújítása meghatározó fejlesztés lesz a jövőben.
Az istálló egyik részében lovakat tartanak majd. A másikban egy több funkciós közösségi teret alakítanak ki (Fotó: UNiside)
Lánszki Regő, az ÉKM építészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az épített örökségünket kiemelten kezeli az új építészeti törvény. A műemlékvédelem ügye a legmagasabb, azaz kormányzati szintre kerül. Az intézményrendszer átszervezésével az egész országot lefedő szakhatóságként működő központi örökségvédelmi rendszert építenek ki, és ha szükséges, hatósági feladatkörben is fellépnek.
Hozzátette, hogy létrehoznak egy országos, szakmai szemléletű, de minden érdeklődő által elérhető digitális műemléki nyilvántartást, de a hazai műemlékek feltérképezése mellett felállítanak egy külhoni magyar műemléknyilvántartást is.
Az ingatlanfejlesztéseknél a zöldmezős építkezésekkel szemben elsődleges lesz a védelem alatt álló épületek felújítása, korszerűsítése és üzemeltetése. Ehhez motivációs eszközként hozzák létre a nemzeti műemléki alapot és új adótámogatások rendszerét, hogy a műemlék-tulajdonosoknak ne teher legyen a műemlék, hanem érték és lehetőség.
Kiemelte, hogy mindent megtesznek azért, hogy az állami tulajdonú épületeket ne csak felújítsák, hanem élettel is megtöltsék.
