Rangsorok

Top 5 érv: ezért legyél Te is informatikus!

Halaska Gábor | 2023-01-25
Az egyik legmenőbb lehetőség: legyél Te is informatikus! Nem csak menő állásod lehet és azzal foglalkozhatsz, ami érdekel, hanem még jól is kereshetsz.

Az IT-ben manapság a három legnépszerűbb szak: a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus és a gazdaságinformatikus. Ezekre jelentkeztek a legtöbben az informatikai képzési területen.

A legfontosabb mutatók az informatikusképzésben

A top 5 érv előtt jöjjenek a legfontosabb mutatók az informatikai képzési területen:

– Népszerűségben a top 3 dobogós szak: mérnökinformatikus, programtervező informatikus és gazdaságinformatikus.

– A három legnépszerűbb szakon 300 körül volt az átlagos felvételi ponthatár.

Ráadásul: itthon is a remek állások közül választhatsz informatikusként.

Olvasd el a BOSCH magyar vezetőjével készült interjúnkat.

És akkor jöjjön a top 5 érv az informatikus szakma mellett…

Öt indok, amiért érdemes informatikát tanulni

Az informatikusvégzettség több olyan lehetőséget biztosít, amellyel az átlagpályakezdők általában nem számolhatnak.

1. Keresett vagy
IT-szakemberek nélkül, mérettől és gazdasági ágazattól függetlenül, ma már szinte egyetlen cég sem működhet.

2. Bárhol találhatsz állást
Az előzővel szorosan összefügg: a technológia folyamatosan fejlődik és változik. Emiatt mindenütt egyre több alkalmazottra vanszükség, aki otthonosan mozog ezen a területen.

3. Jól megfizetnek
Informatikusként általában már a kezdő fizetés is jóval meghaladja a pályakezdő átlagot.

4. Folyamatos fejlődés
Ha szeretnél olyan munkahelyen dolgozni, ahol folyamatosan új kihívásokkal kell szembesülnöd, akkor az informatika világa kézenfekvő a számodra.

5. Home office lehetőség
Jó néhány back office tevékenységhez hasonlóan, itt is jó esélyed van arra, hogy otthonról (is) dolgozhatsz.

Bekerülési esélyek az informatikus képzési területre

Az informatika képzési területre majdnem 6000 diák jelentkezett első helyen, és több mint 80 százalékuk (körülbelül 4800 fő) került be a választott szakra.
A terület két legkeresettebb intézménye az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-IK) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-VIK) közel 1000 elsőhelyes jelentkezővel. A bekerülési arányok azonban jelentősen eltérnek a két intézmény között: a BME-VIK-re a jelentkezők majdnem 90 százalékát felvették, míg az ELTE-IK-ra csak a 60 százalékuk került be.
Nagy képzőhelynek számít továbbá az Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-KGK, OE-NIK) 800 fölötti jelentkezővel, akik háromnegyedét vették fel az itt hirdetett képzésekre. A Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE-TTIK) 700 fölötti, a Debreceni Egyetemnek (DE-IK) pedig közel 500 elsőhelyes jelentkezője volt, akik 90 százalék körüli bejutási arányra számíthattak.

A legnépszerűbb szakok részletesen – az informatikus szakmai területen

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a mérnökinformatikus, közel 2500 első helyes jelentkezővel. Közülük több mint 2000 főt (85 százalék) fel is vettek a megcélzott képzésre. A második legfelkapottabb a programtervező informatikus szak 2 ezer körüli jelentkezőszámmal. Ide kicsivel nehezebb volt bejutni: a felvételizők körülbelül 70 százalékát (mintegy 1500 fő) vették fel. A harmadik helyen e téren a gazdaságinformatikus szak áll, ide is több mint ezren adták be a jelentkezésüket, ők számíthattak a legjobb (közel 90 százalékos) bejutási esélyekre.

A lányok közül is egyre többen választják az informatikus szakmát (Fotó: Pixabay)

A mérnök informatikus pályát választók képesek műszaki informatikai és információs infrastrukturális rendszerek, szolgáltatások adat- és programrendszereinek tervezési, fejlesztési feladatainak ellátására, valamint azok telepítési és üzemeltetési feladatainak megoldására.

A programtervező informatikusok képesek szoftverorientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozási, bevezetési, működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási tevékenységét önállóan és csapatmunkában ellátni. A gazdaságinformatikusok olyan szakemberek, akik képesek a valós üzleti folyamatok és az ezekben rejlő problémák megértésére és megoldására. Ismerik továbbá az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai feladatok menedzselését, a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának növelését. Képesek az infokommunikációs folyamatok és technológiák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, a problémák feltárására, a problématér definiálására, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és az ehhez elvárt minőségnek megfelelő felügyeletére.

Ponthatárok az informatikus képzésben

A három legnépszerűbb szakról egységesen elmondható, hogy az átlagos felvételi ponthatár 300 körül mozgott. A képzéseket hirdető intézményekben azonban jelentős eltérések voltak a limitet tekintve: a legkönnyebb bekerülést ígérő képzőhelyeken 280-as volt a minimum, míg bizonyos intézményekben 400 pont fölé is emelkedhetett. A mérnökinformatikus szakot 13 különböző intézményben, lehetett tanulni, amelyek közül a legkönnyebben az SZTE-TTIK-ra, a legnehezebben pedig a BME-VIK-re (390 ponttal) lehetett bekerülni. Programtervező informatikus 8, gazdaságinformatikus szak pedig 11 különböző intézményben, illetve karon indult, szintén jelentősen különböző ponthatárokkal. Az előbbi esetén a legkönnyebben bekerülni a DE-IK-ra lehetett, a legnehezebben pedig a Corvinusra (423 ponttal), utóbbi képzésen pedig az SZTE-TTIK hirdette a legalacsonyabb, az ELTE-IK a legmagasabb (382) ponthatárt.

Kiválóság, magas pontátlagok

A legmagasabb pontátlagot (a többletpontok nélkül 360 felettit) a területen a Corvinusra és az ELTE-IK-ra bejutott hallgatói hozták, illetve kiemelkedett a BME-VIK is (340 feletti pontos átlaggal). Szintén az említett karokra vettek fel a legnagyobb arányban (90 százalék felett) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel, de ebből a szempontból az OE-NIK és a PTE-MIK hallgatói is kitűntek. A hozott többletpontok tekintetében a Corvinus és ELTE-IK felvettjei teljesítettek legjobban.

Nemzetközi lehetőségek

Nemzetközi közeg szempontjából kiemelkedik a DE-IK, ahol a diákok közel harmada külföldi. A PTE-TTK-n és az ELTE-IK-n szintén jelentős (közel 20 százalékos) arányban képeznek külföldieket. A nemzetközi légkört tekintve érdekes még az Óbudai Egyetem több kara, a BME-VIK és az SZE-GIVK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutatói tevékenység az IT-ben

A legtermékenyebb kutatói tevékenységet az elmúlt 5 évben a BME-VIK, az Óbudai Egyetem és a DE-IK végezte, a publikált közlemények nemzetközi hatása (idézettsége) szempontjából azonban nincsenek szembetűnő különbségek a területen képzést hirdető karok között.

Diplomaszerzés utáni lehetőségek

Az informatikai alapszakosok nagyjából harmada tanul tovább mesterképzésen, a többség munkát vállal. Az informatikusoknak kiemelkedők a munkaerőpiaci lehetőségeik, és a bérezésük is. A mérnökinformatika szak diplomásai nagyrészt szoftverfejlesztőként, szoftvermérnökként vagy rendszermérnökként, a programtervező matematikusok szoftverfejlesztőként vagy programozóként helyezkednek el. A gazdaságinformatika szakosok szoftverfejlesztőként, menedzserként vagy tanácsadóként indulnak a pályájukon.

A korábbi adatok azt mutatják, hogy az informatika képzési területen alapképzésben végzettek nem túl magas aránya, mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt.

Ugyanakkor a képzés során (a végzés előtt) a hallgatók több mint kétharmada végzett szakmai munkát, valamint magas azon tanulók aránya is (63 százalék), akik a diplomaszerzést megelőzően nem szakmai munkát (is) végeztek.

A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11 százalék) dolgoznak és/vagy folytatják a tanulmányaikat.

Az alapképzést követően túlnyomórészt (94 százalékban) a versenyszférában helyezkednek el, és a végzettek mindössze körülbelül 6 százaléka vállal munkát a közszférában, nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál.

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (89 százalék). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek az informatika képzési területen diplomát szerzők (81 százalék).

Alapképzési szakok

  • gazdaságinformatikus szak
  • mérnökinformatikus szak
  • programtervező informatikus szak
  • üzemmérnök-informatikus szak