Az új modell nekünk kifejezetten előnyös. Az alapítvány kuratóriumában olyan szakemberek kaptak helyet, akiknek komoly rálátása van intézményünk működésére, és hasznos útmutatást tudnak adni. Napi szinten együttműködünk velük.
Egyrészt a tanulóink rendszeresen mennek hozzájuk szakmai gyakorlatra, amely lehet pár nap vagy több hét is. Emellett az Erdőgazdasággal különböző kutatási témákban is együtt dolgozunk.
Fotó: 123RF
Az erdőmérnök hallgatók háromszor négy hetet töltenek valamelyik partnernél. Nem csak a 22 állami erdőgazdasághoz mehetnek, előfordul, hogy magán-erdőgazdálkodók is felajánlják a vadászházaikat. A tanulók között akadnak, akik hatóságokhoz, nemzeti parkokhoz kerülnek a nyári időszak alatt.
Az alapítványi forma komoly finanszírozási háttérrel is járt, amely egy több mint másfél évtizednyi nehéz időszak után végre úgy tűnik, rendezi az egyetem működési kereteit.
A fenntartói szerződésben persze nemcsak a lehetőségeket, hanem a kötelességeinket is megfogalmazták, hiszen a finanszírozásért meg kell dolgozni. Országos szinten versenyhelyzet alakult ki a felsőoktatási intézmények között, ám úgy gondolom, hogy ez mindenképp az előnyünkre válik. A hallgatók különösen jól járnak, hiszen a mi alapfeladatunk – amelyet az eddigieknél is jobban el tudunk végezni – az, hogy magas egyetemi színvonalon képezzük a tanulóinkat.
Érdemben tudtuk emelni a munkatársaink fizetését, és teljesítményt mérő rendszer alapján a kiemelt bérezésre is lehetőség nyílik. Ezenkívül k+f tevékenységekből szintén könnyebben részesülhetnek az oktatóink, a kutatóink ezzel a többletbevétellel. Most például az egyetem járműparkja újul meg folyamatosan, nemrég egy új buszt vásároltunk, ami segít a gyakorlati órák megszervezésében, megvalósításában.
Mint minden oktatási intézményben ezen a téren, nálunk is óriási változásokat hozott a járvány. Viszonylag rövid idő alatt a gyakorlati anyagokat legalább részben átültettük valamilyen digitális formába. Főleg a műszeres és laborgyakorlatok megoldása jelentett nagy kihívást, itt oktatóvideókat kellett készíteni.
A nálunk elsajátítható szakmáknak több évszázados múltja és komoly jövője van. Az egyetem kiemelt alapcélja a fenntartható gazdaság támogatása. A fenntarthatóság fogalmát 1713-ban egy német erdész, Hans Carl von Carlowitz fogalmazta meg először oly módon, hogy az máig fennmaradt, és folyamatosan fejlesztették az erdőgazdálkodásban.
A természetvédelem, a vadgazdálkodás és a környezetvédelem ugyanezen alapelveken nyugszik. Most, amikor a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a hétköznapjainkra, úgy érzem, nem kell különösebben magyarázni, miért fontos a fenntarthatóság gondolata. A fiatalok átlátják, hogy a saját jövőjük pusztul el, ha nem megfelelően kezeljük a természeti kincseinket.
A járvány alatt még egyértelműbbé vált, mennyire fontos, hogy személyesen is törődjünk a hallgatóinkkal. Hiszen az összes diák önmagában is nagy érték, épp ezért egyénileg is kell velük foglalkozni.
Aki az élete ezen pezsgő, csodálatos időszakában részese lehet egy ilyen, ma már ritkaságnak számító közösségi összetartásnak, élménynek, az egész életében erős kötődést érez az alma matere, az oktatói, a hallgatótársai, a szakmája iránt. A mi diákjaink egész éven át tartják egymással a kapcsolatot, a balekhéttel kezdődő többéves kaland egy életen át tart, a végzett évfolyamok 50-60-70 év múlva is erős összetartást mutatnak.
Saját példát is mondok: én 1995-ben végeztem itt, és az osztályunkban annyira erős volt az összetartás, hogy azóta szinte minden esztendőben tartottunk évfolyam-találkozót.
Szerintem nagyon jókkal: a karunkon vannak unikális képzések is, például az erdőmérnöki itthon csak nálunk létezik.
De földmérői, földrendezői képzés is csak két helyen indul az országban. Természetvédelmi és környezetmérnöki hallgatókat máshol is képeznek, de a meglévő struktúráknak hála, megvannak azok a helyek, ahol rögtön el tudnak helyezkedni a végzőseink, legyen ez az állami, a magán- vagy a szakigazgatási szféra.
Elfogult vagyok, mert erdőmérnökként végeztem. Ha újra kellene, most is ezt a szakot választanám. Ez egy osztatlan ötéves szakunk, de ajánlani szoktuk a diákoknak, hogy nyugodtan jelöljenek be több szakot is tőlünk, hiszen a természetvédelmi, a vadgazdálkodási mérnök, a földmérő, a földrendező, illetve a környezetmérnök szakjaink is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha lenne időm, szívesen beiratkoznék a földmérő szakra, mert nagyon izgalmas tématerületről van szó.
Ezen a téren a beruházásokat központilag fogja össze az egyetem, így épültek ki például rámpák a mozgáskorlátozott diákoknak. A pedagógiai karunk hazánk legrégebbi, óvodapedagógiai hagyományokkal büszkélkedő képzőhelye, az ő vezetésükkel indult be tavaly a Curapersonalis (személyes törődés) program, a hallgatók egyéni, személyes elbeszélgetéseken alapuló lelki támogatása.
Ugyanezen a karon a levelező képzésekben részt vevő kisgyermekes anyukáknak külön óvodai részleg és gyermekmegőrző nyílt.
