Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére 1989 óta március 15-e munkaszüneti nap, egyben a magyar sajtó napja.
1848–1849 története ma már a magyar nemzeti mitológia egyik meghatározó jelentőségű fejezete – idézi fel a Rubicon történelmi portál. Mítosz ez, hiszen tele van csillogó és drámai jelenetekkel, félelem és gáncs nélküli lovagokkal és hűséges szolgákkal; míg a másik oldalon cselszövőkkel és árulókkal, esküszegőkkel és banditákkal. A 19. századi képes albumokat lapozva mintha egy nagy, többfelvonásos dráma színképeit látnánk.
Valódi legenda, hogy Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szavalta el a Nemzeti Dalt. A közkeletű tévedés Vahot Imre 1880-as években íródott emlékirataiból terjedt el a köztudatban.
Petőfi valóban elszavalta méltán híressé lett versét, mégpedig négyszer is: a Pilvax kávéházban, az egyetemen, valamint az Egyetem téren, illetve Landerer és Heckenast nyomdája előtt. A Nemzeti dalt aznap este Egressy Gábor is elszavalta a Nemzeti Színházban.
Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a forradalom elbukott. Ez nem igaz, hiszen a forradalom győzött, viszont az azt követő szabadságharcot verték le. Csorba László történész, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója egy interjúban azt nyilatkozta, hogy
az 1848. március 15-ei forradalomnak köszönhetjük szimbolikusan és ténylegesen egyaránt, hogy a modernizáció társadalmi vívmányai érvényesülni tudtak Magyarországon.
„A birodalmon belüli önrendelkezésünk programja – a felelős kormány, a népképviseleti országgyűlés helyzetének rögzítése – nem sikerült. De a társadalmi átalakulás döntő kérdései, a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség, a közteherviselés megvalósultak” – fogalmazott a volt főigazgató.
Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeménye 1848 március 15-én, a forradalom kezdetén született, de rendhagyó módon, röplapként látott napvilágot Landerer és Heckenast pesti nyomdájában. A röplapon Petőfi Sándor kézirásával a következő szöveg olvasható: „Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legelőször nyomatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor” (Ftó: nemzetikonyvtar.blog.hu)
További tévhit, hogy Széchenyi István teljes mértékben Kossuth Lajos ellen lett volna a külpolitika terén.
A március közén zajló első sikerek után például egyértelműen Kossuth politikáját ismerte el. Mondván, hogy 20 év alatt sem nyerhetett volna annyit az ország, mint Kossuth Lajos, a kockáztatásával. Bár igaz, hogy nyáron már egy esetleges polgárháborútól tartott, az végül a jakobinus diktatúra idején következett be a francia forradalomban. Félelmei azonban alaptalannak bizonyultak.
A Rubicon hasonlóképpen kiirthatatlan tévhitnek tartja azt a nézetet, hogy a magyar forradalom és szabadságharc eleve reménytelen vállalkozás volt. Mondván, a Habsburg Birodalom a Szent Szövetség rendszerének tagjaként eleve számíthatott az oroszok beavatkozására. Ezt az 1833-ban Münchengrätzben kötött orosz–osztrák egyezmény külön meg is erősítette.
Egy másik „vád” szerint a cári Oroszország 1849-es nyári intervencióját, a magyar szabadságharc sorsát eldöntő beavatkozást Kossuth felelőtlen politikája provokálta ki.
Nevezetesen a Habsburg-ház 1849. április 14-én bekövetkezett trónfosztása, illetve a függetlenség kimondása. Ez adta a beavatkozás hivatkozási és jogalapját. Ha erre a lépésre nem kerül sor, akkor a nyugati nagyhatalmak megakadályozták volna az orosz hadsereg fellépését.
A két nézet viszont eleve kizárja egymást. Ha az orosz intervenció létező lehetőség volt, akkor ahhoz nincs szükség provokációra. Ha viszont mégis az 1849. április 14-i határozatok okozták az orosz intervenciót, akkor az nem volt törvényszerű. Ez esetben a magyar forradalom és szabadságharc sem volt eleve reménytelen vállalkozás.
Ne feledd, május 8-án 9 órakor kezdődik az idei tavaszi érettségi! Bár a magyar nyelv és irodalom vizsga is érintheti a témát, de sokkal inkább a május 10-i történelem megmérettetésen fontos, hogy tudj mindent az eseményről!
Az első, rövid feleletválasztós részben szinte minden évben érintik ezt a témakört valamilyen szinten. A hosszú, esszéíró blokknál nem feltétlenül, és ott választási opciód is van, ha ezt a témát ki szeretnéd kerülni.
Nem érdemes azonban ezt a témakört kihagynod a felkészülésnél, hiszen a szóbeli vizsgarésznél mindenképpen a tételek közt fog szerepelni. Idén semmi jel nem utal arra, hogy elmaradna a szóbelizés – mint három éve, a koronavírus-járvány következtében. Így tehát saját érdeked, hogy felfrissítsd tudásodat a forradalom kitörése, az azt követő szabadságharc, majd annak leverése kapcsán.
