Uni

Ha egy téma érdekli az embert, a tanulás is élmény

UNIside | 2023-02-03
A pécsi Magyar Olivér leginkább a társadalomtudományi irányban továbbtanulóknak javasolja, hogy egyszerre akár két szakot is végezzenek el. Ő egyébként a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán először pszichológiát tanult, majd átnyergelt a szociológiára, és a pandémia alatt egy közgazdászképzésbe is belefogott.

A Pécsi Tudományegyetem hallgatója, Magyar Olivér az UNI 2023-nak adott interjúban többek között arról beszél, hogy miért jó két képzést is elvégezni társadalomtudományi szakon, és milyen munkák során jött jól a sokrétű ismerte.

 

Mikor döntötted el, hogy ezt a pályát választod?

Nem volt kikövezett az út. Az egyetemi pályafutásomat pszichológia szakon kezdtem meg, ahol másfél évet töltöttem azzal a gondolattal, hogy valami nincs rendben, nem érzem magam teljesnek attól, amit tanulok. Végül rájöttem, hogy a pszichológia paradigmái nem teljesen illeszkednek abba a szemléletbe, ahogyan én tekintek az emberekre. A viselkedéselemzéstől és a személyiség-lélektantól eltávolodva inkább az átfogóbb társadalmi jelenségek iránt kezdtem érdeklődni, így esett a választásom a szociológiára. Sokkal egyszerűbb volt számomra nem egyénekben, hanem társadalmi egységekben elképzelni a világ működését, illetve üdítő volt, hogy a szociológiaképzés során kiemelt figyelmet fordíthattam a történelem fontos eseményeinek társadalmi hatásaira.

Magyar Olivér, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója (Fotó: UNI 2023)

Nem egy gyakorlati fókuszú pálya

Alapvetően nem ilyen fókuszú, és arra is készültem, hogy inkább elméletorientált lesz a képzés, vagy ha lesz is gyakorlat, annak a nagy része adatbázis-kezelő szoftverek nyüstöléséből áll majd. Ehhez képest kellemes meglepetésként ért, hogy mennyi gyakorlati lehetőség van például kutatótáborok keretein belül. Én szeretek inkább a könyvtárban, könyveket bújva okosodni, de a gyakorlati lehetőségek mind nagyon fontos élményeket adtak, és kilépve a komfortzónámból sok olyan tulajdonságom fejlődött általuk, amelyek talán nem is csak a szakmámban, hanem az élet minden területén fontosak lesznek számomra.

 

Nehéz ez a képzés?

Számomra nem nehéz. Ha egy téma érdekel valakit, akkor a szakirodalom-olvasás, ezáltal a tanulás inkább élmény, mint letudandó kötelesség. Persze ha nyögvenyelősen megy, akkor pillanatok alatt nehéz helyzetben találhatja magát az ember különösen, amikor saját írásokat kell beadnia, és hirtelen azt sem tudja, hogy melyik szakirodalomból vagy szociológiaelméletből induljon ki.

 

Neked mi a legnehezebb az egyetemen?

Eleget aludni. Egyszerűen minden nap történik valami, és ki tudja, melyik az az esemény, ahol olyan dolgok történnek, amikről tíz év múlva is legendákat fognak hallani a gólyák. Ki ne akarna ezeknek a részese lenni? FOMO. Persze nagykanállal falni az életet és az iskolapadban is teljesíteni sokszor lehetetlen. Előfordul, hogy lebillenő fejjel két óra között suttyomban alszom. De hát valamit valamiért.

 

Tervezel továbbtanulni mesterképzésen?

A pandémia alatt párhuzamosan belecsaptam egy közgazdászképzésbe is. Így először azt szeretném befejezni, mielőtt eldöntöm, hogy melyik az a terület, ahol kamatoztathatom a mindkét tudományágból szerzett tudásomat. Egyébként nagyon tudom ajánlani két szak párhuzamos végzését főleg, ha az ember társadalomtudományi pályát választ. Nálam rendkívül jól kiegészítette egymást a két szak. Sokszor sikerült egy-egy anyagot olyan perspektívából is megvizsgálnom, amire esélyem sem lett volna, ha csak az egyiket választom.

 

Milyennek képzeled el az ideális főnököt?

A legfontosabb számomra egy főnökben, csakúgy, mint minden emberben, az alázat. Ha azt látom, hogy alázattal csinálja azt, amit csinál, akkor nem lesz nehéz példát venni róla, és elfogadni a döntéseit, még akkor is, ha első látásra nem teljesen egyértelmű, hogy miért történik. Ha a vezetőn látszik, hogy alárendeli magát a munkának, és tőled is ezt várja el, nem pedig azt hogy neki rendeld alá magad, azzal számomra azonnal jól kódolható utasításokat, motivációkat teremt. A munkaadó–munkáltató kapcsolatában nagyon fontos a kölcsönös bizalom, ami számomra nem alakulhat ki alázat nélkül.

„Rendezvényszervezőként, projektmenedzserként is kipróbáltam magam az évek során.” (Fotó: 123rf)

Milyen gyakorlati tapasztalatod van szakmai területeden?

A szociológia terén önmagában talán nem sok, a közgazdasági pályán inkább. Rendezvényszervezőként, projektmenedzserként is kipróbáltam magam az évek során. Ezt pedig egészen addig űztem, amíg egy egyetemi éjszakai klubnak lettem a programkoordinátora, illetve egy egyéni vállalkozás keretein belül elkezdtem saját eseményeket szervezni. Ezekből mind kimaradok, ha az egyetemen nem lett volna lehetőség kipróbálni magam ilyen területen. Mivel a klubban mindent nekem kellett intézni – árajánlatkérés, booking, a személyzet összeállítása, social media marketing, adminisztráció –, ezért szeretném azt gondolni, hogy ezek hasznos tapasztalatok lesznek, amikor kikerülök a munkaerőpiacra. Mivel minden álmom, hogy egyszer tanácsadói szerepkörben tündököljek, ezért nagyban számítok a szociológiatudásomra is. Szerintem nincs nagyobb kincsem annál a szemléletnél és módszertannál, mint amit itt kaptam.

 

Milyen jövedelemre számítasz pályakezdőként?

Ez a kérdés valahogy sosem érdekelt. Mindig úgy gondolok a jelenre és a közeli jövőre, mint egy hosszú távú befektetésre, ezért sosem foglalkoztatott, hogy pályakezdőként sokat keressek. A pénznél fontosabbnak tartom, hogy minden adódó lehetőséget megragadjak a fejlődéshez. Persze azért remélem, hogy keresek majd annyit, hogy legyen pénzem sok üccsire, mert azt nagyon szeretem.

 

A társadalomtudományi képzéssel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni

Ha kifejezetten a társadalomtudományi képzési terület érdekel, akkor itt találsz általános információkat. Ha érdekel, hogy kiből lehet jó kutató, akkor Soós Viktor Attila történésszel készült interjúnkat ajánljuk a figyelmedbe.