Az ismert tengerentúli gazdaságkutató portál a newgeography.com pár hetes elemzése szerint a legfontosabb a jövőnkre nézve, hogy a következő évtizedekben mely országok, régiók fognak kiemelkedni a gazdaság, a társadalom fejlődése terén.
A portál szerint ennek kulcsát a tudásalapú munkahelyek, a tudásalapú gazdaság megteremtése, továbbá megerősítése jelenti – a Newography elemzését a Makronóm decemberi írása idézi részletesen.
Jó ha tudod azt is, hogy a tudásalapú gazdaság hangsúlyosan megjelenik a kormányzat gazdaságfejlesztési és innovációs stratégiájában. Érdemes ebben az írásban a gazdaságpolitika 3., 5., 8., valamint 9. számú pillérével összehasonlítani a Newography.com friss adatait, megállapításait.
Európa nehéz időket él, a közelmúltban csengett le a Covid járvány több globális hulláma, háború van Ukrajnában és infláció sújt minket. Ám jelentős mozgásoknak vagyunk tanúi a gazdasági fejlődésben Európán belül. Így jobban megértjük, hogyan fog alakulni a gazdasági térkép a következő globális növekedési fázisban – indítja a tudásalapú gazdaságra koncentráló tanulmányát a Newgeography.com két neves szerzője. Ők Nima Sanandaji, aki az European Centre for Entrepreneurship and Policy Reform igazgatója, illetve Klas Tikkanen, aki a Nordic Capital ügyvezetője.
Szerintük alapvető, hogy Európa az eddigieknél egységesebb képet mutat. Az utóbbi évtizedek digitalizált és tudásintenzív világában nem csak az Unió, de Nagy-Britannia, Svájc, Izland és más, földrajzilag közeli gazdaságok is lényegében egybeforrtak. Így Amerikának immár teljesen egységes piacként érdemes tekintenie Európára, kiváltképp a tudásgazdaság területén, a szellemi, illetve fehérgalléros munka, és az ilyen vállalatok és vállalkozások terén.
A tudásalapú társadalom témájáról ebben a megközelítésben a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe, a HNI is számot ad, hasonló eredményre jutva.
A fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti. Az elnevezés onnan ered, hogy Amerikában a jellemzően irodai munkát végző alkalmazottak inggallérja eredetileg fehér volt. Ide tartoznak azok, akik a modern gazdaságok igazi húzóágazataiban, bármely digitalizált vagy technológiai területen, az innovatív projektekben, kutatás-fejlesztésben vagy bármilyen olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez szellemi tudástőke szükséges.
Tágabb értelemben természetesen az oktatás, az adminisztráció, a pénzügyi rendszer, az infokommunikáció. Sőt az ipar, a logisztika és a kereskedelem szellemi munkahelyei, továbbá minden olyan szolgáltatás ide sorolható, ahol a munka jellege a fentiek megfelel.
A tudásalapú munkahelyek nem Nyugat- és Észak-Európában (mint korábban), hanem nagyrészt Dél-Európában és Kelet-Közép-Európában nőnek ki a földből gomba módra – állapítja meg az amerikai tanulmány. Abban a két régióban, amely korábban jelentősen elmaradt az északi és nyugati régiótól – teszik hozzá. Az olyan helyek, mint Stockholm és London továbbra is vezető tudásközpontok maradnak, ugyanakkor ma már
három kelet-közép-európai fővárosi régió, Pozsony, Budapest és Prága az, ahol a legnagyobb a tudásmunkások koncentrációja.
A kutatók megerősítik: az angol, mint közös munkanyelv és a szoros digitális összekapcsolódás egyre inkább integrált gazdasággá formálja Európát.
Az elmúlt hat évben 31 európai országban és 280 régióban követték nyomon, hogyan alakult a magas tudásintenzitású vállalkozásokban foglalkoztatott munkaképes korú népesség aránya Európa-szerte. Míg 2020-ban a globális világjárvány és a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg csökkent a tudásintenzív munkahelyek száma, 2021-ben ismét növekedés tapasztalható.
Az elemzés azt vizsgálja részletesen, hogy miként változott a „brain business”, azaz főként agyakat alkalmazó vállalkozások munkahelyeinek koncentrációja az idők folyamán. 2014 óta kilenc európai országban 33 százalék feletti növekedést tapasztaltak.
A legnagyobb növekedés Észtországban történt, méghozzá 72 százalékos, amelyet Magyarország követ 62,2 százalékkal!
Ráadásul a Top 7 országból hat kelet-közép európai, csak Ciprus lóg ki kicsit.
A Top 3 országot nézve egyértelműek az eredményeink. Erős, hozzánk hasonló régiós versenytársakat is leelőzünk, mint Lengyelország, Csehország vagy éppen Szlovákia!
A fehérgalléros munkahelyek koncentrációjának változása (egy munkaképes korú lakosra vetítve) 2014–2021 között
(Forrás: Newgeography.com)
A tanulmány szerint tehát igen jelentős elmozdulás zajlik. Az „agyelszívó” vállalkozások munkahelyei Európa azon részein növekednek, ahol a tehetségek bőséges kínálata és a tehetségek foglalkoztatásának viszonylag alacsonyabb költségei együttesen hatnak.
A tudásintenzív munkahelyek koncentrációja Svájcban a legmagasabb, ahol a népesség 10,1 százaléka dolgozik agyi üzleti munkakörökben. Írországban ugyanilyen magas a tudásintenzív cégek foglalkoztatási aránya, majd Svédország következik, ahol a lakosság 9,3 százaléka dolgozik brain business munkahelyeken. Írország azért került a második helyre az „agyelszívó” üzleti munkahelyek indexében, megelőzve Svédországot, mert az ország számos amerikai technológiai vállalatot vonzott, és olyan politikával rendelkezik, amely a hazai vállalkozói tevékenységet is ösztönzi.
Régiónkban Pozsony és vonzáskörzete kiemelkedik: itt a legnagyobb az agyelszívó vállalkozások munkahelyeinek koncentrációja. E régió munkaképes korú lakosságának több mint 22 százaléka tudásintenzív cégeknél dolgozik.
Ki kell emelni azonban, hogy a második és harmadik helyen Budapest és Prága áll, fej-fej mellett. Majd Stockholm, Felső-Bajorország (München, Ingolstadt, Rosenheim, Freising), Párizs, Koppenhága, az oxfordi régió, Varsó és London következik.
A foglalkoztatottak számát tekintve a franciák vezetnek. Párizsban több mint 1,2 millió brain business munkahely van. Továbbra is az egyetlen olyan régió Európában, ahol több mint egymillió alkalmazott dolgozik tudásintenzív vállalkozásokban. Érdekesség, hogy a hét, Párizzsal együtt dél-európainak sorolt régió brain business munkásainak ez több mint a fele! Dél-Európa fővárosi régióiban ugyanis (ideértve Párizst, Madridot, Rómát, Lisszabont, Athént, Ciprust és Máltát) összesen több mint 2,3 millió „brain business” munkahely van.
Diákok egy menő szellemi munkahelyen (Forrás: Unsplash)
Ez ma már mennyiségét tekintve több mint a nyugat-európai fővárosokban (London, Berlin, Amszterdam, Bécs, Brüsszel, Luxemburg) összesen megtalálható 1,7 millió tudásintenzív foglalkoztatott.
Ugyanakkor a kelet-közép európai és a balti országok fővárosaiban (Varsó, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia, Pozsony, Zágráb, Lettország, Ljubljana, Vilnius és Észtország) összesen közel 1,5 millió ilyen típusú munkahely van.
Az északi nemzetek természetesen ma is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak e munkahelyek létrehozásában, de érdemben kisebb a népességük. Az észak-európai fővárosi régiókban (Stockholm, Koppenhága, Helsinki, Oslo és Izland) összesen mintegy 700 000 „brain business” munkahely van.
Dél- és Kelet-Közép-Európát (beleértve a balti kis államokat) gyakran úgy tekintik, hogy gazdasági fejlődésben lemaradásban van Nyugat- és Észak-Európához képest, ám mostanra felzárkózott – állapítja meg a friss tanulmány.
További részletek itt olvashatók:
