Munka

A szakképzés fontos: 35 éves kora előtt mindenkinek legyen legalább egy szakmája

Halaska Gábor | 2022-11-01
Az ország célja, hogy 2030-ra a szakképzés szerkezetében a világ élvonalához tartozzunk, és hogy mindenkinek 35 éves kora előtt legyen legalább egy szakmája. Erről György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár beszélt a Magyar Szakmai Kamarák Szövetségének III. konferenciáján.

A szakképzés területével is foglalkozó esemény jelentőségét az adja, hogy a szakmai kamarák fontos szerepet töltenek be a szakképzésben és a felnőttképzésben, márpedig adott esetben mindkettő jelentheti a felsőoktatásba jutás előszobáját is.

A szakképzés jelene és jövője

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége október 26–27. között rendezte konferenciáját tizenkét szakmai kamara vezetőinek, tisztségviselőinek részvételével.

A Szakképzés jelene és jövője köztestületi nézőpontból címmel György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár felvázolta a szakképzési stratégia eddigi eredményeit, súlypontjait és a vállalkozások szerepét az új duális szakképzésben.

Mint fogalmazott:
2030-ra a kitűzött cél az, hogy a szakképzés szerkezetében a világ élvonalához tartozzunk és hogy mindenkinek 35 éves kora előtt legyen legalább egy szakmája.

Az államtitkár továbbá bemutatta a szakképzés új rendszerét és a gazdasági szereplők részvételének lehetőségeit, valamint a duális képzés megítélését.

Hangsúlyozta, hogy ma a szakképzésben a felnőttek többletköltségek nélkül szélesíthetik tudásukat, a fiataloknak pedig már akár 15 éves koruktól lehetőségük van arra, hogy a tanulással pénzt is keressenek. A kamarák számára az államtitkár külön kiemelte, hogy akár a képzés tartalmára vonatkozóan is tehetnek javaslatokat, de be tudnak kapcsolódni más módon is a duális képzésbe.

Természetesen mindez hosszabb távon nem csak a felnőttképzésre, hanem akár a fiatalok pályaválasztására is hatással lehet.

Továbbképzési tapasztalatok a szakképzés terén

Lakrovits Elvíra, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Kft. ügyvezetője és Szirtes Péter vezető fejlesztő a Kamarai továbbképzések tapasztalatai, továbbképzési rendszerek gyakorlati bemutatása címmel tartottak előadást. Elhangzott, hogy 1999-ben a kft. alapításának elsődleges célja a korszerű pénzügyi-számviteli szakemberképzés megteremtése volt, és azóta is fontos feladatuknak tartják, hogy a jogszabályi környezethez és a partnerek igényeihez igazodó szolgáltatásokkal segítsék a képzési résztvevők szakmai fejlődését.

Ismertette, hogy az Oktatási Központ fennállása óta félmillióan vettek részt különböző képzési programokon. Majd az ügyvédi továbbképzési rendszer kialakításáról beszélt annak kapcsán, hogy már harmadik éve az Ügyvédi Kamara is igénybe veszi a szolgáltatásaikat. Szirtes Péter részletesen bemutatta a komplex oktatási rendszerüket.

Erős foglalkoztatási és beruházási adatok

Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára grafikonokon keresztül mutatta be, hogy a magyar gazdaság az erős foglalkoztatási és beruházási adatoknak köszönhetően hogyan lábalt ki sikeresen a koronavírusválság okozta gazdasági visszaesésből. Az adópolitikát ismertetve rámutatott, hogy annak alappillérei az adócsökkentés, az adminisztráció egyszerűsítése, a kevesebb adó, és a nemzetközi adózásban is versenyképes rendszer.

Érdekelnek a felsőotatási lehetőségek? Nem tudod hol tanulj tovább? 

Nézz körül az oldalunkon, olvasd cikkeinkket!

A világ 200 legjobb egyeteme között az ELTE és a Semmelweis

Ezeken az egyetemeken végez a legtöbb Nobel-díjas – mutatjuk!

 

A Semmelweis első magyar egyetemként a világ 250 legjobbja közé került a THE listáján