Az Egri csillagok után mindössze egy évvel írta meg Gárdonyi a regényt, a Hun Birodalom és Attila hódításainak történetét egy görög rabszolga, a láthatatlan ember szemszögéből. Ha érdekel az 5. század Európája, a hunok öltözete, életmódja, Attila habitusa, akkor érdemes elolvasnod, mert Gárdonyi alapos kutatások után írta meg a regényt. Az akkori történelemtudást igyekezett az olvasók elé tárni, például a könyvben is szereplő Priszkosz rétor eredeti visszaemlékezéseit is felhasználta. Ráadásul Zéta, az elbeszélő kiváló mesélő; nem veszik el a részletekben, ugyanakkor úgy mesél, hogy valóban magunk előtt látjuk a hun harcosokat, Attila feleségeit és a keletrómai követeket. Ráadásul az egészet végigszövi egy különleges szerelmi történet.
Kevés gimnazista mondaná, hogy az irodalomórák sztárja számára a búskomor Babits Mihály. Tökéletes ritmikájú latin című filozofikus verseit vagy dörgedelmes erkölcsi felszólításait sem szokták a diákok a legkedveltebbek közé sorolni. Babits viszont írt néhány regényt, amelyek közül a Gólyakalifa egy nagyon izgalmas, feszített, a személyiség megkettőzéséről szóló mű. Valójában kiváló minisorozatot lehetne belőle forgatni. A szerencsétlen sorsú fiatal iparossegéd a nagyvárosszéli telepen dolgozik; sokszor megverik, gúnyolják. Viszont, amikor este lefekszik, álmában egy gazdag úri fiúként ébred, akinek cselédek lesik minden szavát, jókat ehet, tanulhat, szórakozhat. Viszont, amikor elalszik a szegény iparossegéd ébred újabb napjára. Lassan tudatosul a 16 éves fiúban, hogy egyik élete ugyanúgy a sajátja, mint a másik. Az segéd minél többet szeretne aludni, hogy úrfi lehessen, a másik reszket attól, hogy álomra hajtsa a fejét… Mindenképp olvasd el, ha szeretnéd tudni, mi lehet ennek a lélektani drámának a feloldása!
Az Iskola a határon katonaiskolai világa sokszor még meg tudja szólítani a végzősöket. A két elbeszélő, Bébé és Medve visszatekintő elbeszélésének azonban nagy tétje van; azért keresik a gyerekkori történetüket, hogy megtudják kik is ők valójában. Mit jelent a közös múlt, lehet-e szabad az ember? Ottlik egy korábbi regényének, a Hajnali háztetőknek szintén a festő Bébé az elbeszélője. A történet és annak tétje viszont könnyedebb, habár a férfiváválás, behódolás és szerelem kérdéseit járja körül. A több idősíkban játszódó regény egy szerelmi háromszöget bont ki, és ha tetszett neked Ottlik szikár, lényegre törő elbeszélésmódja, ezt a jóval rövidebb kisregényt biztosan élvezni fogod.
