A sporttudomány képzési területre több mint 1300-an jelentkeztek első helyen, akiknek a háromnegyede (majdnem 1000 fő) került be a választott képzésre. A terület legkeresettebb intézményében, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen (TF) nagy volt a verseny: az 500 fölötti elsőhelyes jelentkezőnek kevesebb mint a fele (216 fő) került be a képzésekre.
Jelentős képzőhelynek számít még az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-PPK), ahová nagyjából feleannyian jelentkeztek első helyen, mint a TF-re. Száz feletti első helyes jelentkező volt még a Pécsi Tudományegyetemen (PTE-ETK, PTE-TTK), a Debreceni Egyetemen (DE-GTK) és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE-TTK), ezekre a képzésekre azonban jóval nagyobb (90 százalék fölötti) volt a bekerülési arány, mint a területen legnépszerűbb intézményben.
A képzési területen három alapszakra lehet jelentkezni: az edző, a sportszervezés, valamint a rekreáció és életmód szakra. A meghirdetett szakok közül a legkeresettebb a rekreáció és életmód közel 5 ezer első helyes jelentkezővel, akiknek a 80 százaléka került be a képzésre. A második és harmadik helyen a sportszervezés és az edző szak szerepel, ezekre szintén 4 ezer felett volt a jelentkezők száma. Szorosabb volt a verseny az edzőképzési helyekért, ahol a sportszervezés 80 százalék fölötti bejutási arányával ellentétben a jelentkezők alig több mint felét vették csak fel.
A legmagasabb pontátlagot (többletpontok nélkül) a területen az NYE, a TF és az EKKE-TTK felvett hallgatói hozták. (Fotó: UNI In&Out kiadvány)
Edző szakon a szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazított bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó, a Magyar Olimpiai Bizottság, az országos sportági szakszövetségek közreműködésével megvalósuló gyakorlatot jelent.
A rekreáció és életmód szakon a szakmai gyakorlat ideje ugyanennyi, csak itt azt sportegyesületekben, sportklubokban, sportlétesítményekben, közművelődési intézményekben, sport- és életmódtáborokban, rendezvényeken, túrákon, gyógyfürdőkben, fitnesz- és wellnessközpontokban, szállodákban lehet teljesíteni.
A sportszervezés szakosoknak is legalább 200, maximum 400 óra gyakorlatot kell abszolválniuk gyógyfürdőkben, szállodákban, sportegyesületekben, fitnesztermekben vagy közművelődési intézményekben.
A rekreáció és életmód szakot 7, a sportszervezés szakot pedig 5 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, hasonló átlagos ponthatárral (320-330). A ponthatárban azonban jelentős eltérések voltak az intézmények között. A legkönnyebben bekerülni mindkét szak esetén a EKKE-TTK-ra (300 ponttal), a legnehezebben pedig a TF-re (390 fölötti ponttal) lehetett. Az edző szakot 6 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan valamivel alacsonyabb ponthatárral. A szakot a PTE-TTK indította a legalacsonyabb (280), az NYE pedig a legmagasabb (342 ponttal).
Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat.
A legmagasabb pontátlagot (többletpontok nélkül) a területen az NYE, a TF és az EKKE-TTK felvett hallgatói hozták. Az ELTE-PPK-n és a TF-n kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék felett) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel, a többletpontok tekintetében szintén az ELTE-PPK, illetve az SZE-ESK felvettjei teljesítettek a legjobban.
A sporttudományi végzettséget szerzők kisebb része választ mesterképzést. (Forrás: UNI In&Out kiadvány)
Nemzetközi közeg szempontjából kiemelkedik a PTE-TTK, ahol 10 százalék fölötti a külföldi hallgatók aránya, a külföldi részképzés azonban nem jellemző a területen.
A területen a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) elérő kutatói tevékenység az ELTE-PPK-n zajlott az utóbbi 5 évben.
A sporttudományi végzettséget szerzők kisebb része választ mesterképzést. Az edző szakosok 44, míg a sport- és rekreációszervezés szakosok csupán 27 százaléka tanul tovább mesterszakon. Aki a mesterképzés mellett dönt, három terület közül választhat: szakedző, sportmenedzser vagy humán kineziológus oklevelet szerezhet.
Az edző szakosok általában edzői és testnevelő tanári munkakörökben helyezkednek el. Az edző szakon végzettek 46 százaléka választja a munkát végzés után, 24 százalékuk tanulás mellett dolgozik.
Alapképzési szakok
A meghirdetett, fent felsorolt szakok közül a legkeresettebb a rekreáció és életmód, a második a sportszervezés, míg a harmadik az edző szak.
