A QS World University Rankings 2025 listájára 106 ország 5663 felsőoktatási intézményéből 1500 – közte 21 új belépő – került fel.
Fókuszban a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság
A 2025-ös rangsor összeállításánál a módszertan kiemelten kezeli a fenntarthatóságot és a foglalkoztathatóságot.
Az egyetemeket az alábbi szempontok alapján értékelték:
- az akadémiai közösség megítélése,
- az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége,
- a munkaadók véleménye,
- az oktatás minősége,
- a külföldi oktatók és hallgatók aránya,
- a nemzetközi kutatóhálózatokban való részvétel,
- továbbá a végzett hallgatók foglalkoztatási eredményessége és a fenntarthatósági szemlélet intézményi megjelenése.
A lista első helyén 12. éve megszakítás nélkül a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll. A második helyet a Imperial College London, a harmadik helyet pedig az University of Oxford foglalja el.
Az első tízbe tartozó egyetemek közé tartozik még a Harvard University, a University of Cambridge, a Stanford University, az ETH Zürich, a National University of Singapore (NUS), a University College London (UCL) és a California Institute of Technology (Caltech).
Magyar egyetemek a legjobbak között
A magyar egyetemek közül az ELTE áll az élen, 140 helyet javítva tavalyi eredményükön, idén az 564. helyezést érték el.
A Szegedi Tudományegyetem a tavalyi első helyről idén a másodikra csúszott, ők összesítésben az 570. helyen szerepelnek.
A “magyar dobogó” harmadik fokán a Debreceni Egyetem áll, ami azt jelenti, a világ legjobb 1500 egyeteme közül az 574. pozíciót foglalhatják el.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az eredmény kapcsán felidézte, hogy az intézményben hét évvel ezelőtt hoztak létre egy munkacsoportot az egyetem nemzetközi tudományos láthatóságának elősegítésére.
„Egy tudatos folyamat, évek óta tartó, komoly munka eredménye ez a mai, nemzetközi szinten is jól látható pozíció, amelynek további javulására is számítunk. Hagyományosan az orvos- és egészségtudományi területeken a legerősebb a publikációs tevékenységünk, ugyanakkor látható fejlődés van az agrár- és a gazdaságtudományi, valamint a műszaki és természettudományi oktatásban és kutatásban is. Az intézmény tudományos célkitűzéseit szolgálja a kutatási infrastruktúra erősítése a nemrég átadott Gyártó-Kutató-Oktató Középüzemmel, valamint a Pilot Laboratóriummal, ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a közeljövőben tovább erősödik a Debreceni Egyetem nemzetközi kutatói hálózata” – fogalmazott Szilvássy Zoltán rektor.
A top három magyar egyetemen kívül az alábbi intézmények kerültek fel a listára:
-
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730.hely)
- Pécsi Tudományegyetem (771-780.hely )
- Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200.hely)
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200.hely)
- Széchenyi István Egyetem (1001-1200.hely)
- Óbudai Egyetem (1201-1400.hely)
- Miskolci Egyetem (1201-1400.hely)
- Pannon Egyetem (1201-1400.hely)
QS-rangsor: Fantasztikusan szerepelt a Zeneakadémia, több magyar egyetem is kiemelkedően teljesített
