A november 21-ével kezdődő héten tartja a zárószavazást az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosításáról, amelynek egyik fontos elemeként megszűnik a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény – derül ki az Országgyűlés honlapján olvasható parlamenti üléstervből.
A nyelvvizsga-követelmény eltörlésének kormányzati szándékáról már nyáron említést tett Csák János kulturális és innovációs miniszter. Akkor a tárcavezető azt közölte: az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségit. Annak eldöntését azonban a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusz nyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.
A felsőoktatási törvény módosításáról szóló múlt heti parlamenti vitában György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta: a törvényjavaslat „régóta húzódó problémát kezel” a nyelvvizsga-követelmények rendezésével.
– jegyezte meg.
Kiemelte: az új szabályozás értelmében a felsőoktatási intézmények dönthetnek majd a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról. Hangsúlyozta: nem kétséges, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő „mechanikus hozzákötése” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Feleletválasztós angol nyelvtani teszt (Fotó: 123rf)
A törvényjavaslatban olvasható indoklás szerint „a nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, ezért célszerű, ha a – munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló – felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása”.
A törvénymódosítás értelmében megszűnik a doktori képzés megkezdéséhez szükséges nyelvvizsga-követelmény is, amelynek helyébe a „doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül”. Továbbá az eddigi szabályokhoz képest, amelyek „a két idegen nyelv tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a felsőoktatási intézmény maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban”.
Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik, de arra is módja van a felsőoktatási intézményeknek, hogy a már a képzésben résztvevő hallgató tantervét kiegészítsék idegen nyelvi képzéssel.
– ismertette az államtitkár.
A György László által említett dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól. Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020-ban, illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.
Az államtitkár a parlamenti vitában megjegyezte, hogy a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki. A KSH 2020/21-es tanévre vonatkozó adataiból kiderül, hogy 2020 decemberéig több mint 123 ezer ex-hallgató volt jogosult az amnesztia keretében a diploma megszerzésére.
Pár éve még a kormányzat másként kívánta kezelni a nyelvvizsga kérdést. Eredetileg egy jogszabály azt írta volna elő, hogy 2020 szeptemberétől csak középfokú nyelvvizsgával lehet bekerülni az egyetemekre. Ezt a rendeletet azonban 2019 őszén visszavonta a kormányzat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) idén távozó jelenlegi elnöke, Murai László kétszer kétéves elnöki ciklusának egyik jelentősebb eredménye között sorolta fel a jogszabály visszavonását a HÖOK sajtófőnöke, Budai Marcell. „Ha hatályban maradt volna a rendelet, akkor nagyjából a felvételizők 30 százalékának nem lett volna lehetősége jelentkeznie a felsőoktatásba” – mondta a sajtófőnök az UNIside.hu-nak pár hete.
A felsőoktatási törvény módosítása nem csak a nyelvvizsga-követelmény kérdését érinti. Már korábban írtunk arról, hogy a budapesti Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől alkalmazott tudományok egyetemeként működik majd tovább. Új neve Gábor Dénes Egyetem lesz.
A nyelvtanulással, nyelvvizsgával kapcsolatosan az alábbi cikkeinket is elolvashatjátok:
Nyelvvizsga vagy nyelvi érettségi? Melyiket válaszd?
Nyelvtanulás újratöltve: Angolosok, németesek, ezt ne hagyjátok ki!
Nem mindenhol kötelező, mégse játssz megúszásra: tanulj nyelveket!
