Bár novemberről a legtöbbeknek a mindenszentek és a halottak napja jutnak eszébe mint jeles napok, szépanyáink és szépapáink korában több fontos dátumot tartottak számon a kalendáriumban. Következzen pár népszokás a régi időkből!
Talán már neked is feltűnt, hogy november közepén több étterem kínálatában is megjelenik a libahús a szezonális ajánlatok között. Ez az ínyenc szokás egy régi hiedelemre vezethető vissza, miszerint „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Eleink szívesen lakomáztak ezen a napon – ha megtehették –, ugyanis úgy vélték, ezzel elősegítik, hogy a későbbiekben is legyen mit a tejbe aprítaniuk. Az újbort is ilyentájt kóstolták meg először, sőt a karácsonyi időjárásra is következtettek. Ha fehér karácsonyra vágysz, reménykedj, hogy nem fog fagyni ezen a napon, ugyanis az karácsony idejére enyhe időjárást jelez előre. Márton napján mosni és teregetni sem volt szabad: attól tartottak, akkor elpusztulnak a háziállatok.
Noha Árpád-házi Szent Erzsébet igen népszerű szent volt hazánkban, úgy tűnik, neve ünnepéhez ennek ellenére nem kötődnek kifejezett szokások, babonák, leszámítva egy egészen logikusnak tűnő időjárásjóslást. E szerint amilyen idő van Erzsébet napján, olyanra számíthatunk egész decemberben.
Katalin napja férj- és feleségjósló nap volt. A nők ezen a napon nem végezhettek házimunkát, a férfiak pedig nem foghatták be a lovakat a kocsi vagy a szekér elé, a malmoknak sem volt szabad működniük. A hajadon lányok gyümölcsfaágat állítottak vízbe, és akié karácsony idejére kizöldült, az a babona szerint jövő évben férjhez ment. Egyes helyeken a jövendőbeli nevét is igyekeztek kitalálni: több ágat tettek vízbe, az egyes ágakat pedig elnevezték, és a kizöldülő ágból következtettek arra, hogyan fogják hívni a férjüket.
A legények a napot egyes helyeken böjttel töltötték, és igyekeztek női alsóneműt elcsenni valakitől. Ezt éjszakára párnájuk alá tették abban bízva, hogy így megálmodhatják leendő párjuk kilétét. Katalin napja után már nem tartottak mulatságokat, bálokat, sőt lakodalmakat sem a népszokás szerint. A Márton-napihoz hasonló időjárásjóslás vonatkozott november 25-ére is:
„Ha Katalin kopog, karácsony locsog; ha Katalin locsog, karácsony kopog.”
Te tudod, melyik népszokás kapcsolódott a disznókhoz? (Forrás: Pixabay)
Katalin után András napján is igyekeztek a lányok kideríteni, ki lesz majd a férjük. Számtalan módszert vetettek be az ügy érdekében, némelyeket egyedül, másokat közösen (például a fonóban) alkalmaztak. Voltak, akik böjtöléssel és férfiruhák párna alá rejtésével próbálták befolyásolni álmukat, ahogy az Katalin-napnál is népszokás volt. Egy másik lehetséges jóslási mód volt az eresz megrázása. A zsúptetőből lehulló magok a leendő férj anyagi helyzetéről árulkodtak: ha búza esett a leány kötényébe, gazdag kérőre számíthatott. Az izgatott hajadonok még a disznókat sem kímélték, az ólajtót megrúgva a röfögések számából következtették ki, mennyi idejük van még hátra lányként. Ez a nap jelentette egyébként a disznóvágások időszakának kezdetét is – szegény sertésekre igazán rájárt a rúd…
A Magyar Néprajz novemberre vonatkozó fejezetéből szemezgettünk.
