Példakép

121 évvel ezelőtt adták át az első Nobel-díjat

Bodzás Szabolcs | 2022-12-10
Alfred Bernhard Nobel 1896. december 10-én hunyt el. Svéd kémikus és feltaláló volt, a nitroglicerin és a dinamit atyjaként emlegetik. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy tetemes vagyonából minden évben egy a természettudomány és az irodalom területén maradandót alkotó személy kapjon egy-egy díjat. Ezt később róla nevezték el.

Milyen szakterületeken osztják ki?

A természettudományon belül a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány területén tevékenykedők, illetve az irodalom legjobbjai részesülhetnek Nobel-díjban. Emellett kiosztanak egy Béke Nobel-díjat is, amit az kaphat, aki az adott évben a Nobel Békedíj Bizottság értékelése szerint a legtöbbet tette a békéért.

Forrás: 123rf

1968-ban a Svéd Bank kezdeményezésére, a pénzintézet fennállásának 300. évében döntöttek egy Alfred Nobel-Emlékdíj odaítéléséről is, ami voltaképpen egy közgazdasági Nobel-díj.

 

Mit ér egy Nobel-díj?

Elsősorban hatalmas szakmai elismerést, hiszen a szakmai díjazottakról minden esetben az adott terület svéd tudományos társasága dönt. Kivéve a Nobel-békedíjat, amelynek odaítéléséről a norvég parlament által választott bizottság határoz.

A rangos elismerés pénzjutalommal is jár, ez jelenleg kilencmilló svéd korona, azaz körülbelül 330 millió forint.

 

Ki volt az első Nobel-díjas?

1901. december 10-én adták át először a díjat René François Armand (Sully) Prudhomme, francia költő és esszéírónak. Sully eredetileg mérnöknek tanult, azonban egy szemprobléma miatt ott kellett hagynia tanulmányait. Ezt követően tanult irodalmat és jogot, később egy ügyvédi irodában vállalt munkát. Magyar kötődése is van: 1901 májusában a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

 

Magyar Nodel-díjasok

Nyolc olyan személy részesült a díjban eddig, akit bár Magyarországon született, de emigrációban végzett munkásságáért tüntették ki. Emellett hatan kapták meg az elismerést olyanok közül, akik bár nem hazánkban születtek, de legalább az egyik szülőjük magyar volt.

Két olyan díjazott volt eddig, akik Magyarországon születtek, és itt is érték el azt a tudományos eredményt, amelyért a kitüntetésre érdemesnek találták őket. Az egyik Szent-Györgyi Albert, aki a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért nyerte el Nobel-díjat 1937-ben. A díjat először Szegedre vitte, ahol dolgozott, később, a II. világháború kezdetén megvásárolta tőle a Magyar Nemzeti Múzeum, ahol a díj a mai napig látható. 

Másik díjazottunk Kertész Imre, aki írói munkásságáért érdemelte ki a díjat 2002-ben. Könyvét, a Sorstalanságot, amelyért díjazták, filmre is vitték 2005-ben.