Azoknak, akik érdeklődnek a világ gazdasági, politikai folyamatai iránt, akik szeretnek nyelveket tanulni, akiket érdekelnek az idegen kultúrák és szeretik látni a világban zajló folyamatok mögötti összefüggéseket.
Gyerekkoromban négy évig Irakban éltem, az általános iskola első két évét egy arab iskolában végeztem, angol nyelven. Az, hogy egy idegen kultúrában nőttem fel, mindenképp hatott rám, bár ennek később nem volt itthon folytatása – az általános iskolában oroszul és németül kellett tanulnom. A gimnáziumban a történelmet és a matekot szerettem leginkább, ezek jól is mentek. A Közgázon ezekből volt a felvételi, és akkoriban még szakot sem kellett választani az elején, így oda jelentkeztem.
Az egyetemen aztán a nemzetközi kapcsolatok iránt kezdtem érdeklődni, az arabtanulást is újrakezdtem, talán előjöttek a gyerekkori élmények. Az egyetem végén háromféle opcióm volt, egyrészt a doktori tanulmányok, amit nálam az egyetemi tanulmányok predesztinálták, gondolkodtam az arab szakon, illetve hogy dolgozni kezdek valahol. Végül sikerült mind a három, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében kaptam egy ösztöndíjas pozíciót, majd felvettek a doktori képzésre és az ELTE arab szakára is, ez utóbbit végül leadtam.
Az egyetem után a kutatásban találtam meg az utam, és csak később jött mellé az oktatás. Egy kollégám keresett meg 2002-ben azzal, hogy a BGF (ma BGE) Külkereskedelmi Karának
Világgazdasági tanszéke keres oktatót. Innen jöttem át 2010-ben a Pázmányra. A tanítás jó kiegészítés volt a kutatás mellett, mert míg a kutatás sokszor egy részterületre összpontosít, az oktatásban szintetikus gondolkodásra van szükség, a meglévő ismereteket kell jól átlátni.
Nem feltétlenül kell sietni a karrierépítéssel, az a jó, ha az élet más területein is sikeresek tudunk lenni. (Forrás: Szigetvári Tamás)
Akár évfolyamonként is nagyon különböző a tudatosság. Vannak, akik nagyon céltudatosak, és az elejétől fogva tudják, hogy mit szeretnének csinálni, de a többségben ez nincs meg a kezdetekkor. Nálunk a nyelvoktatás nagyon erős, sokan ezért is választják a Pázmányt, mert az idegen nyelvek és kultúrák ismerete sok mindenhez jó alapot adhat.
A kötelező hat hét szakmai gyakorlattal kapcsolatban jók a tapasztalataink, akár a nemzetközi intézményeknél töltik a diákok, akár a vállalatoknál, akár az állami szférában. Aki megbíztató és jól dolgozik, azt megbecsülik, és gyakori, hogy a hallgatók később a gyakorlati helyükön maradnak dolgozni. A mesterképzésen általános a tanulmányok melletti munkavégzés, ezért mi is igyekszünk rugalmasabbá tenni az oktatást, hogy mellette lehessen dolgozni.
A mostani diákok számára a strukturált gondolkodás egyre nehezebben megy, tisztelet a kivételeknek. Például egy szakdolgozat megírásánál sokaknak gondot okoz az, hogy hosszú, intenzív koncentrálást igényel. Bár az információkhoz ma könnyebb hozzájutni, a bőség zavara is problémát jelent, és sokszor az információáradatból a lényeg kiszűrése, elemzése és strukturált feldolgozása nehezebben megy a hallgatóknak.
Szerintem fontos lehet egy olyan ember, aki szakértőként jól és összeszedetten nyilatkozik – divatos szóval egy tudományos közéleti influenszer. A fiataloknak ma is igényük van valakire, aki hat rájuk és a példaképük lehet. Aki mintát ad, és adott esetben motivációt is, hogy miért érdemes továbbtanulni.
Akit ez a szakterület érdekel, annak a mesterképzésre érdemes továbbmennie, de a mesterszakirányaink (például kulturális diplomácia, regionális és civilizációs tanulmányok) egy nyelvszakos bölcsészdiploma után is nagyon vonzók lehetnek. Az alapképzés presztízse is nagy, viszonylag magas pontszámmal jönnek hozzánk hallgatók, így a kikerüléskor is nagyobb a diploma értéke. Előnyt jelent továbbá, hogy olyan alapvető ismereteket és készségeket nyújt ez a szak, ami a multinacionális vállalatok számára és a közigazgatásban is jó belépő lehet.
A lehetőségeknek van elszívó hatásuk, aki nyelveket beszél és tehetséges, az sok esetben már eleve külföldi képzésre jelentkezik, de a diploma után a mi hallgatóink közül is sokan találnak külföldi munkalehetőséget. Azonban Magyarországon is jó lehetőségek nyílnak számukra, a többség nemzetközi intézmények magyarországi szervezeteinél, itt működő külföldi vállalatoknál vagy minisztériumoknál helyezkedik el a diploma után. Nagyon sokféle életpálya van, sokféle lehetőséggel, akár itthon, akár külföldön.
Az én esetemben két alkalom volt, amikor hosszabban külföldön tanultam vagy dolgoztam, az egyik még az egyetem alatt ösztöndíjasként, a másik már házasként, kutatói ösztöndíjjal Németországban. Jól éreztük magunkat, az első
gyermekünk is ott született, de a család és a barátok Magyarországhoz kötöttek. Bár lehetőség nyílt volna, nem merült fel a gondolat, hogy tartósan kint éljünk. Számomra az oktatás és a kutatás kombinációja kellően rugalmas ahhoz, hogy szakmai kihívást adjon, ugyanakkor a családommal is együtt tudjak lenni. Azt gondolom, hogy az idegen környezet sokszor nagyon inspiráló, de aki sok szálon kötődik Magyarországhoz, itthon is meg tudja keresni azt a környezetet, ami számára megfelelő. Ha valaki nagyon gyorsan jut el nagyon magasra a karrierjében, az később könnyen légüres térbe kerül, viszont ha fokozatosan építi fel a karrierjét, akkor később is talál elérendő célokat. Nem feltétlenül kell sietni a karrierépítéssel, az a jó, ha az élet más területein is sikeresek tudunk lenni.
Ha valakinek van egy határozott elképzelése, akkor jó, ha azt követi, a motiváció nagyon fontos. Lehet ez akár egy példakép, akár egy téma, ami izgatja. Ahol nincs ilyen húzóerő, ott olyat érdemes választani, ami sokféle lehetőséget nyitva hagy. Sok szak van, ahol olyan dolgokat lehet tanulni, ami érdekes, vonzó, még ha nem is tudjuk előre pontosan, hogy mit fogunk ezzel kezdeni. A nemzetközi tanulmányok pont olyan, ami azoknak is jó, akik határozottan tudják, mit szeretnének a jövőben és azoknak is, akiknek az általános motivációjuk az, hogy többet tudjanak a világról. Ha valaki szeretne a minket körülvevő világ politikai és gazdasági bizonytalanságai mögé látni, hogy a ránk ömlő információ- és híráradatot jobban átlássa és akár értelmezni is tudja, akkor a mi képzésünk jó választás lehet, mert segít az ehhez szükséges ismeretek és készségek megszerzésében. A nemzetközi tanulmányok esetén négy pillérre (diplomáciatörténet, nemzetközi jog, nemzetközi politika, nemzetközi gazdaság) épül fel az oktatás, és ez segít abban, hogy a világban zajló komplex folyamatokat kicsit jobban megértsük.
Névjegy
Szigetvári Tamás
