Richard Nixon az Egyesült Államok akkori alelnöke, majd elnöke 1956-ban azt mondta, hogy a nem túl távoli jövőben csak négy napot kell dolgoznia az embereknek, legalábbis az USA-ban. Azóta eltelt majdnem 70 év úgy, hogy az általa megjósolt munkapiaci forradalom elmaradt a kapitalista nyugaton és a kommunista keleten is.
Napjainkban viszont globális szinten megvalósulni látszik a múlt század utópiája.
Nixon ugyan akkor még nem élt, de számára közelebb volt az 1900-as évek elejének egyik legnagyobb foglalkoztatási forradalma: az öt napos munkahét bevezetése. A huszadik század kezdetén a társadalmi norma szerte a világon, a 60 órás munkahét volt. Szóval a legtöbb embernek szombaton is fel kellett vennie a munkát.
(Fotó: Unsplash.com)
Ez alól egyedül Spanyolország lógott ki. 1594-ben maga a király rendelte el, hogy a gyárakban és erődítéseken csak napi nyolc óra munkát szabhatnak ki az ott dolgozókra. Ennek természetesen köze volt a déli hőséghez is, amit jól ismertek az Ibériai-félszigeten.
A sziesztázó spanyolokat a kommunista Szovjetunió 323 év késéssel követte, náluk 1917-ben lett bevezetve a 40 órás munkahét. Magyarországon 1919-ben foglalta törvénybe az akkori Tanácsköztársaság. Az Egyesült Államokban már az 1800-as évek óta léteztek feszültségek a dolgozók és foglalkoztatóik között. Azonban az első teljes országra kiterjedő törvényt csak 1916-ban hozták meg, ami csak a vasúti dolgozókra vonatkozott. A mindenkire kiterjedő szabályozás csak 1937-ben született meg.
Ennek tükrében talán érthető, hogy Nixon miért gondolta azt, hogy a világ vezető gazdaságában nemsokára csak négy napot kell dolgozni. A technológia rohamosan fejlődött, és a világ nagyhatalmai nemcsak az atomfegyverek számában versenyeztek, hanem abban is, hol jobb élni.
Az emberiség, mióta létezik nemcsak azon dolgozik, hogy túléljen, hanem azon is, hogy minél könnyebben tudjon túlélni. A vetésforgó, minden szerszám, gép és motor, a számítógép és még rengeteg más vívmány könnyebbé tette munkavégzést. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alatt jóval több feladatot tudunk elvégezni, tehát kevesebb időt kellene munkával töltenünk, nem?
Alkalmazotti szinten a válasz az, hogy igen, ám a vállalkozásoknak a folyamatos növekedést is figyelembe kell venni. Ez az egyik oka annak, hogy leragadtunk az ötnapos munkahétnél. A hatékonyabb termelés nem nagyobb profitot hozott, nem több szabadidőt, ami lehet jó és rossz is, attól függ kit kérdezünk. Ennek tükrében érthető, hogy a világ országai és vállalatai nem mernek továbblépni a négynapos munkahét irányába, hiszen miért akadályoznák saját magukat önkéntesen?
Nos, sok kutatás és kísérlet azt mutatja, hogy ez az álláspont mára elavult, és épp ellenkező a helyzet. Az elemzések szerint komoly versenyelőnyt jelenthet, ha egy cég áttér a rövidebb munkahétre.
Egy friss kísérletben, több hónapos tesztidőszak után a vizsgálatban részt vevő 33 cég közül egyetlen egy sem tért vissza a hagyományos, ötnapos munkahét rendszeréhez. Erről részletesebben a Makronóm cikkében olvashatsz.
A legtöbb országban és cégnél, ahol kiprobálták a négynapos munkahetet, az alábbi sikerekről számoltak be: nagyobb munkavállalói elégedettség, megnövekedett termelés, és alacsonyabb fenntartási költségek. Utóbbi alatt olyanokat kell érteni mint például a közműdíjak.
A felsorolt előnyök erdményeképpen hatékonyabban folyik a munka, ha az alkalmazottaknak jut idejük a saját életükre, és kipihenten térhetnek vissza a munkahelyükre. Mindezt úgy, hogy a munkahét legjava nem azzal telik, hogy szerda reggeltől a hétvégét várják.
Az alacsonyabb fenntartási költség fontos tényező, a kis- és nagyvállalkozásoknál is egyaránt sokat nyomhat a latba. Különösen az aktuális energiaárak mellett. Tehát egy cég úgy spórolhat a négynapos munkahéttel, hogy azt még a munkavállalók is előnyként élik meg. Aki vállalkozott már, az tudja, hogy ilyen lehetőség ritkán adatik.
Azt nem tudni, hogy a jövőben minden szakma áttér-e a heti négy napos munkára, de már itthon is kísérleteznek vele, és a jelek afelé mutatnak, hogy bizonyos munkakörökben a négynapos munkahét bevett szokássá válhat. A kérdés már csak az, hogy a mesterséges intelligencia térhódítása miatt mikor fogunk elkezdeni beszélni a háromnapos munkahétről?
