Bár az alvás biológiai funkciója a mai napig nem teljesen tisztázott, azért sok mindent tudunk már arról, miért töltjük életünk nagyjából egyharmadát alvással. Ez a „tevékenység” nyilvánvalóan nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, ha sokáig nem alhatunk, egyszerűen belehalunk.
Az alvás alapvetően fontos a megfelelő testi és pszichés működéshez. Feltölti a testet, elengedhetetlen az immunrendszer, a szív, az erek megfelelő működéséhez. Lehetővé teszi a gyógyulási, a regenerálódási folyamatok beindulását, segít az ideális testsúly megtartásában. Alvás kell ahhoz, hogy az agy rendszerezze az új információkat, és szükséges olyan agyi funkciók optimális működéséhez is, mint a memória, a tanulás, a koncentrálás.
Az alvásnak kitüntetett szerepe van emlékek és az új ismeretek elmentésében, elmélyítésében, az információk rendszerezésében. Tehát a tanulásban is!
Kutatások sora igazolja, hogy az alvásmegvonás hatására a tanulási teljesítmény jelentősen romlik. (Fotó: Pexels)
Kutatások sora igazolja, hogy az alvásmegvonás hatására a tanulási teljesítmény jelentősen romlik. A Science Dailyn ismertetett tanulmány szerint pedig már mindössze három egymást követő éjszakai alváshiány elegendő ahhoz, hogy az emberek testileg, lelkileg, szellemileg rosszabbul érezzék magukat.
Soomi Lee, a Dél-Floridai Egyetem adjunktusa azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel jár, ha az emberek hat óránál kevesebbet alszanak nyolc egymást követő éjszakán át. Minimálisan ennyit kellene aludnia a felnőtteknek ahhoz, hogy megőrizzék az egészségüket.
A szakember azt mondta: „Sokan úgy gondolják, hogy kevés alvással termelékenyebbek lehetünk a hétköznapokban, és majd hétvégén kipihenjük magunkat. A tanulmány eredményei azonban azt mutatják, hogy egy éjszakai alváshiány jelentősen ronthatja napi működésünket. Ráadásul téves az a nézet, hogy a hét közben elveszített alvásidőt a hétvégi „túlalvással” kompenzálni lehet.
Az alvásmegvonás jól dokumentált hatásait ez a vizsgálat is megerősítette: a kísérletbe vont emberek ingerlékenyebbé váltak, megnőtt a döntéshozatal idejük és egyfajta kognitív merevség mutatkozott náluk. Ez azt jelentette, hogy csak egy bizonyos módon tudtak gondolkodni a dolgokról, elveszítették a rugalmasságukat. De az alvásmegvonás mellékhatásai közé tartozik a motiváció elvesztése, magasabb vérnyomás, paranoia, memóriazavarok, hangulati változások, látási problémák, hallucinációk és beszédzavarok is.
Ebben a kísérletben a résztvevők dühről, idegességről, ingerlékenységről és frusztrációról számoltak be. Fizikai tünetet is tapasztaltak, például fájdalmakat, gyomor-bélrendszeri és felső légúti problémákat. Ezek a negatív érzések és tünetek folyamatosan szaporodtak, erősödtek az egymást követő alvászavaros napokon, és nem múltak el, csak amikor ismét hat óránál többet alhattak.
Érdekesség, hogy bárki, aki hosszabb ideig próbál ébren maradni, nagy valószínűséggel belecsúszik egy-egy mikroalvásba. Ez mindössze néhány másodpercig tart, akár nyitott szemmel anélkül, hogy az illető egyáltalán észlelné azt.
Ha nem alszol eleget, utána többet eszel, viszont, ha kialszod magad, nem csak pihentebb leszel, de kevésbé vagy éhes is. Ezt is kiderítették már a kutatók, akik a kísérletben résztvevőket csak napi négy-öt órán át engedték aludni. Az alvásmennyiség növelésével évente akár több kiló súlyfeleslegtől is megszabadulhatnak azok, akik egyébként spórolnak az alvással. Nem mellesleg napközben lényegesen több energiájuk van, éberebbek és jobb a hangulatuk.
Ha mindez nem győzött volna meg arról, hogy a vizsgaidőszakban is fontos a pihentető alvás, ebben az írásunkban további tényeket találsz az alvásmegvonás veszélyeiről, illetve az alvás fontosságáról.
