Uni

Erre a képzésre terelne minden második hallgatót a kormányzat

UNIside | 2023-02-15
A kormány célja, hogy a felsőoktatásban a matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (MTMI) területek részaránya 2030-ig elérje az 50 százalékot, minden második hallgató MTMI-képzést válasszon – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expó keddi nyitónapján Budapesten.

Az államtitkár kiemelte: a kutatás-fejlesztésre fordított források összege 2021-ben 907 milliárd forinttal (GDP-arányosan 1,68 százalék) új rekordot ért el. Ezen belül a kormányzati kiadások 318 milliárd forintot tettek ki. A kutatás és fejlesztés területén dolgozók létszáma az EU-ban 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban, 97 százalékkal.

A kormány stratégiai célja, hogy az ország Európa top 10 innovátora közé kerüljön, a fejlesztők létszáma elérje a 90 ezret.

Ehhez pedig az évtized végére 3 százalékra kell növelni a GDP-arányos k+f ráfordításokat – hangsúlyozta az államtitkár az MTI szerint.

Komondor és HSUP

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a mesterséges intelligencia területén elért eddig eredményeket összegezte. Kiemelte: létrejöttek az akadémia, a közszféra és az ipar együttműködésén alapuló Adat-EDIH innovációs központok. Emellett Debrecenben és Zalaegerszegen (ZalaZone) megalakult két akcelerátor központ, amelyek segítik a startupokat az MI-alkalmazások bevezetésében.

Önvezető kísérleti autó a Nemzetközi Mesterséges Intelligencia és Autonóm Rendszerek Expón (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Az idén átadták Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét is Debrecenben (Komondor). Továbbá 2020-ban létrejött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB), amely ernyőszervezetként fogja össze az érdekelt kutatóintézeteket, összhangban a kormány 2020-ban elfogadott MI stratégiájával. Elindult a fiatal innovátorokat támogató Hungarian Startup University Program (HSUP) program is.

A külföldi doktoranduszok arányában a legjobb az innovációs mutatónk

Ősszel beszámoltunk arról, hogy a külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb eredményt Magyarország az Európai Bizottság szeptemberben megjelent innovációs jelentésében vizsgált 32 indikátor közül. A doktori képzésben résztvevő hallgatók mintegy negyede külföldi a hazai felsőoktatásban, ami meghaladja az uniós átlagot (közel 18 százalék).

A tavalyi európai bizottsági jelentésből az is kiderült, hogy az MTMI (vagy angolul STEM) tárgyak terén az EU-ban tavaly átlagban 0,7 PhD-diplomát osztottak ki ezer főre vetítve (25-34 év közöttiek körében), míg az ezer főre jutó magyarországi PhD-diplomák száma nem éri el a 0,4-et.