A diploma értékét ugyan korántsem csak az határozza meg, mekkora fizetést lehet általa elérni, ám a megélhetés és a jövőépítés miatt nyilvánvalóan fontos kérdés.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diplomás pályakövető rendszerének (DPR) adataiból már szemezgettünk, ezúttal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) készült vizsgálatból adunk közre adatokat.
A 2021-ben készült felmérésbe az aktuálisan az egyetemen tanulók, valamint a 2016-ban és 2020-ban abszolutóriumot szerzett diákok vehettek részt.
A MATE aktív hallgatói elsődleges diplomaszerzési okként a szakmai, intellektuális fejlődést, valamint a várható magas jövedelmet jelölték meg. A szak- és intézményválasztási preferenciáiknál viszont a személyes érdeklődés, a jobb karrieresély, valamint a MATE jó híre jelent meg vezető indokként.
Az agrárdiplomával rendelkezőknél a nettó havi jövedelem 310, illetve 264 ezer forint volt 2021-ben. (Fotó: MATE/Facebook)
Az egyetemen tanulók legfontosabb értékként a munkavállalás során az állásbiztonságot, a kellemes munkahelyi környezetet, valamint a munka-magánélet egyensúlyát jelölték meg. A vezető értékek között szerepeltek még az önfejlesztésre és önkifejezésre vonatkozó faktorok is. Fontos szempont volt továbbá az érdekes és a képességek fejlesztését lehetővé tevő munka, valamint a lehetőség új dolgok tanulására. Érdekesség, hogy legkevésbé a vezetői pozíció, a magas társadalmi presztízs, a hírnév és a külföldi tapasztalatszerzés lehetősége volt lényeges a válaszadó hallgatóknak.
A MATE aktív hallgatóinak több mint 71 százaléka dolgozott a felmérés időpontjában. Mintegy 38 százalékuk nem feltétlenül normál munkarendben, vagy hagyományos keretekben vállalt munkát tanulmányai mellett. Ilyen a diákmunka, az alkalmi munka, vagy a bedolgozás. Viszonylag magas volt az aránya (16 százalék) azoknak, akik saját vagy családi vállalkozásban tevékenykedtek. A hallgatók további 8,9 százaléka pedig fizetett gyakornoki munkát végzett vállalatnál. A megkérdezett aktív hallgatókra kevéssé volt jellemző a duális, vagy a vállalati hallgatói programokban való részvétel.
A válaszadók 34,4 százaléka tervezte tanulmányainak folytatását, de több mint 40 százalékuk bizonytalan volt a kérdés eldöntésében. A megkérdezettek fele végzett diplomásként a magánszektort célozná meg alkalmazottként. 26 százalékuk önálló vállalkozásban dolgozna, 23 százalékuk a közigazgatásban képzelte el a jövőjét.
A válaszadók kétharmada hazai, közel negyede multinacionális cégnél képzeli el a jövőjét, 9,2 százalékuk egyéb külföldi cégnél szeretne dolgozni. A végzettség megszerzését követően a megkérdezett hallgatók 24 százaléka tervezett külföldi munkavállalást: 6,9 százalékuk tartósan, 17,1 százalékuk átmenetileg, rövid időszakra.
Akik már végeztek a MATE-n, azok közül is sokan tanultak tovább. (Fotó: MATE/Facebook)
Az egyetemen végzettek életében is fontos szerepet tölt be a tanulás. Az abszolutóriumuk megszerzése óta a válaszadók 10,9 százaléka újabb diplomát szerzett. A felmérés időpontjában pedig 13,6 százalékuk folytatott felsőoktatási tanulmányokat. A válaszadók jellemzően a mesterképzés és a szakirányú továbbképzés felé orientálódnak, de többen doktori képzést is elkezdtek.
A MATE abszolvált hallgatóinak 77,2 százaléka dolgozott a tanulás mellett, közel felük olyan területen, amely kapcsolódott tanulmányaihoz.
A megkérdezettek kétharmada használta legalább közepes mértékben azokat az ismereteket és készségeket, amelyeket a képzés során sajátított el. A megkérdezettek által betöltött munkakörök jól tükrözik a szakterületi sajátosságokat, bár mérnök, tanácsadó és vezetői pozíció minden területen igen jellemző.
Nem olyan régen mi is hírt adtunk egy felmérésről, amelyből kiderül: mekkora fizetést szeretnének kapni a végzős egyetemisták. A MATE felmérése pedig megmutatja, mennyire áll ez közel a valósághoz.
A felmérés alapján elmondható, a korábbi években végzettek jobban kerestek, mint akik 2020-ban szereztek abszolutóriumot. Ahogyan a mesterdiplomával rendelkezők is magasabb nettó bevételre számíthatnak – de természetesen mindkét esetben akadtak kivételek. Az alapszakon végzettek átlagos havi nettó bevétele 301, míg a mesterképzésen végzetteké 361 ezer forint volt.
Képzési terület szerinti bontásban a gazdaságtudományok és a műszaki területen végzők kerestek a legjobban a felmérés időpontjában. Egy 2016-ban végzett műszaki diplomás átlagosan nettó 456 ezer forintot kapott. De egy 2020-ban végzett is több mint 400 ezer forintot keresett 2021-ben. Egy gazdaságtudományi szakos diplomával, aki 2016-ban végzett átlagosan 448 ezer, aki pedig 2020-ban, az 331 ezer forintos nettó bevételre tehetett szert.
A MATE bölcsészkarán végzettek sem maradtak le azonban nagyon a fizetésekben. A 2016-ban végzettek 345, a 2020-ban diplomát szerzettek 326 ezer forint nettó havi jövedelemről számoltak be átlagosan. Ugyanezek az összegek a végzett informatikusoknál 316, illetve 295 ezer forintot tettek ki. Az agrárdiplomával rendelkezőknél pedig 310, illetve 264 ezer forintot.
A legkisebb havi nettó bevételről a művészet, művészetközvetítés és a pedagógus szakon végzettek számoltak be. Az utóbbiaknál a 2016-ban végzettek ez 250, míg a 2020-ban diplomázottaknál 203 ezer forintot tett ki.
