Az indoklás szerint mindez nagyban elősegíti a magyar felsőoktatás történelmi korokon átívelő nemzetközi úttörő szerepének hangsúlyozását, így a magyar tudomány eredményei, a magyar felsőoktatás nemzeti örökséggé válnak.
A Magyar Felsőoktatás Napja alkalmából rendezett Centenáriumi Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülésen dr. Miseta Attila rektor ünnepélyesen megnyitotta a 2023/24-es tanévet szeptember elsején, a dr. Halasy-Nagy József aulában.
A PTE rektora elmondta: a 656 éve alapított és 100 éve Pozsonyból Pécsre helyezett egyetemet korábban és most is kihívások sora éri, azonban az intézmény meg tudott azokkal küzdeni. Úgy vélte, az elkövetkező években az egyetemeknek komoly szerep juthat a világban terjedő betegségek, az éghajlatváltozás és a gazdasági kihívásainak leküzdésében.
Péterffy Attila, Pécs polgármestere elmondta, hogy a város közösségének legfontosabb motorja az egyetem és az intézmény. A tanévnyitón köszöntötték a PTE nemrégiben állami, illetve városi díjakkal kitüntetett polgárait és oktatóit, továbbá átadták az egyetem legjelesebb díjait.
A Magyar Felsőoktatás Napját 2017 óta ünneplik. (Fotó: 123RF)
Hankó Balázs a Magyar Felsőoktatás Napján, az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén hangsúlyozta: jó ma egyetemistának lenni és ünnepelni Magyarországon, mert akinek diplomája van, szinte azonnal, átlagosan 36 nap alatt kap munkát, méghozzá olyat, ami „minimum másfélszeres bérszorzót” jelent.
A magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon, és számos mutató tekintetében eredményesebbek, mint korábban – hangoztatta a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár pénteken, a Pécsi Tudományegyetemen.
Az államtitkár kiemelte, hogy idén 33 százalékkal nőtt az egyetemekre felvettek száma, meghaladva a 106 ezret. Hozzátette, az idei volt a legsikeresebb felvételi Magyarországon az elmúlt tíz évben. Kitért arra is, hogy a megújított felvételi rendszer lehetőséget ad a hátrányos helyzetből az egyetemre kerülésre és a bennmaradásra is, ezzel a lehetőséggel pedig idén kiemelkedően sokan éltek.
Hankó Balázs köszöntőjében kihangsúlyozta: azért is van ok az ünneplésre, mert a magyar egyetemek még az egyre erősödő nemzetközi versenyben is folyamatosan javítanak pozíciójukon. Ismertetése szerint, míg négy éve hét, két éve pedig kilenc volt, ma már tizenegy magyar intézmény van a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.
Mindezek azt mutatják, hogy versenyképességi fordulat valósult, illetve valósul meg a magyar felsőoktatásban – mondta.
Célként jelölte meg, hogy 2030-ra lesz magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és három magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. További cél, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi hallgatók száma, elérve így a 80 ezret, ezért biztosítanak folyamatosan fedezetet a nemzetközi csereprogramokra és erősítik a nemzetközi kutatási együttműködéseket.
