A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves fizetési listáin folyamatosan az első helyen vagy legalábbis az élvonalban végez a légiforgalmi irányító szakma. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy átlagosan, kis híján 2 millió forintot visznek haza a magyar légtér pásztorai. Ez így leírva nagyon csalogatónak tűnhet, de a légiforgalmi irányítók élete nem játék és mese!
A Magyarország felett átrepülő gépek közlekedésének a megszervezése. Úgy, hogy a folyamat ne csak a lehető leggyorsabb, hanem lehető legbiztonságosabb is legyen.
Fotó: Unsplash
Két szorosan összefüggő ága van a szakmának: az irányítók egy része az adott reptéri fel- és leszállásokat irányítja, míg mások az ország fölött áthaladó, repülőmagasságban tartózkódó gépekért felel. Előbbiek közvetlenül a reptér irányítótornyában ülnek, utóbbiak egy központban dolgoznak, ami nem meglepő módon, a reptér mellett van.
Ha fél szemmel rápillantasz egy élő térképre, amin nyomon követhetőek a világ repülőgépei, és megnézed Magyarország légterét, hamar meglátod, hogy milyen sok repülő útját kell megtervezzék az irányítók. Az ország felett körülbelül 3000 repülőgép halad át egy nap alatt, a Liszt Ferenc Repülőtéren pedig átlagosan 150 repülő száll le és fel.
Ahhoz, hogy biztonságosan elhaladhasson egymás mellett ez a rengeteg repülőgép, vízszintes tengelyen legalább 9260 méterre, függőlegesen pedig 305 méterre kell legyenek egymástól. Ez az adatmennyiség könnyen meghaladja egy átlagos személy koncentrálóképességét, hiszen nagyon könnyű elveszni a járatszámok és magasságok útvesztőjében.
Ez különösen igaz annak a tükrében, hogy ez a repülőgépmennyiség nem egyenletesen érkezik és távozik, hanem változó intenzitással.
A képzés és kiválasztás után átlagosan száz emberből csak kettő alkalmas légiforgalmi irányítónak. Ez annak tudható be, hogy ebben a szakmában nincs helye a hibának. Nagyon szigorúan válogatják meg, hogy ki ülhet be a toronyba, ahová amúgy dolgozni se egyszerű feljutni. Ugyanis minden ott dolgozó ugyanolyan ellenőrzésen esik át naponta, mint a repülni készülő utasok. Bár remélhetőleg egy kis ételt-italt bevihetnek, hiszen ahhoz, hogy valaki reptéri áron ebédeljen minden nap, a kétmilliós fizetése is kevés lenne…
Itt már a négyes vizsga is egyenlő a bukással, és ez a szakma nem csak ebben különbözik szinte minden más hivatással, ami egyetemen vagy iskolában tanulható. Csak egyetlen esélye van mindenkinek a jelentkezésre. Nincs pótvizsga, nincsenek újra felvett tárgyak, ha egyszer valaki megpróbálja és elbukja a vizsgát, akkor soha többé nem jelentkezhet légiforgalmi irányítónak.
A munka komolyságát mutatja továbbá, hogy egyszerre csak másfél órát dolgozhatnak az irányítók, ami után kötelező pihenőt tartaniuk. Természetesen, mivel a légiforgalom folyamatos, ezért az éjszakai műszak sem lazább a nappalinál.
Érdekesség, bár nem meglepő, hogy nemcsak az országos irányítóközpontnak van egy teljes értékű másolata. Hanem létezik egy digitális irányítótorony is, amiből szükség esetén egy távoli torony munkáját is el lehet látni.
