Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.
A bölcsészettudományok a humán tudományágak széles skáláját ölelik fel, ideértve a nyelveket, az irodalmat, a történelmet, a filozófiát és a művészeti tanulmányokat. A bölcsészettudományi képzés segít a diákoknak kifejleszteni a kritikus gondolkodást, az írási és kommunikációs készségeket, elmélyíteni a kulturális érzékenységet és az emberi történelem megértését. A bölcsészettudományi végzettségűek széles körű karrierlehetőségeket találnak, beleértve az oktatást, a médiát és a kommunikációt, a kulturális menedzsmentet és a kreatív iparágakat. Több mint 7000 első helyes jelentkező választotta 2023-ban, a lapunk rangsorainak adatforrását jelentő évben a bölcsészettudományi alap- és osztatlan képzéseket, míg a tanulmányaikat közel 5400-an kezdhették meg ezen a területen.
A kari rangsort a bölcsészettudományi képzési területen sorrendben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kara vezeti. Mind a három kar erősnek tűnik a hallgatói kiválóság terén 340-hez közeli, vagy afeletti pontátlaggal az ide jelentkezők körében. A kutatási teljesítményben elsősorban az
ELTE jár az élen, ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetemen oktatók jelentősen nagyobb részének van tudományos fokozata, mint a listavezető ELTE-PPK-n. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológia Karon mindegy negyedik diákra jut egy oktató, a Pécsi Tudományegyetemen csak nagyjából minden tizedikre, és ezt alulról közelíti meg az ELTE-BTK amely egy elég népes karnak tűnik ez alapján. Ide is jelentkeztek a legtöbben és nyertek is felvételt, több mint 1500-an.
A legnépszerűbb szak a bölcsészettudományi alapképzések közül a pszichológia, az anglisztika, valamint a keleti nyelvek és kultúrák volt.
A pszichológia szakon tanulók mélyreható betekintést nyernek az emberi viselkedés, érzések és gondolkodás tudományába, és ezt a tudást képesek lesznek alkalmazni a mentális egészség, az oktatás és a szervezetfejlesztés területén. A listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, illetve a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara vezeti. Mind a háromra 430 feletti volt a ponthatár. Az SZTE-BTK-ra jelentkező összes felvételizőnek volt legalább egy jeles emelt szintű érettségije, ugyanakkor az ELTE-PPK és a DE-BTK pszichológia szakra jelentkezők körében is szinte minden felvételizőre igaz volt ez. A verseny tehát igen éles azoknak, akik a pszichológia szakon szeretnék folytatni a tanulmányaikat.
Az anglisztikaképzést elvégzők elmélyült ismereteket szereznek az angol nyelv és irodalom terén, emellett felkészülnek a nyelvoktatás, a fordítás, a média és a kulturális elemzés területén való szakmai tevékenységre. Ezen szak képzési területi rangsorát sorrendben, az ELTE-BTK, a DE-BTK, illetve a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara vezeti. Az anglisztika szakra jelentkezőkre szinte egyáltalán nem volt jellemző, hogy tanulmányi vagy sporteredmények által igyekeztek felvételt nyerni, ugyanakkor szinte minden jelentkezőnek volt legalább egy emelt szintű érettségije. Az ELTE a kutatói teljesítményben emelkedik ki a többi képzőhely kari kínálatához képest, mindegyik karon magas a tudományos fokozatot szerzett oktatók aránya, és 330 feletti az oda jelentkezők pontátlaga.
A keleti nyelvek és kultúrák alapképzés hallgatói mély megértést szereznek a keleti régiók nyelveiről, történelméről és kultúrájáról, ami lehetővé teszi számukra a diplomájuk birtokában a nemzetközi kapcsolatok terén, illetve az üzleti és kulturális területeken való elhelyezkedést. A keleti nyelvek és kultúrák alapképzésre vágyók az ELTE-BTK, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara közül választhatnak. Az ELTE-BTK-n szinte minden felvételizőnek volt legalább egy jeles emelt szintű érettségije, és ebben elhagyta a versenytársait, mivel ez a Károli Gáspár Református Egyetemen a diákok háromnegyedére, míg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ez csak a hallgatók harmadára igaz. Az ELTE, mint ahogyan sok más képzési terület esetén, itt is kimagaslik kutatói teljesítményben.
