Mi a különbség a nyár ezen betegségei között, és hogyan tudjuk megkülönböztetni őket egymástól? A mostani cikkünk erre a kérdésre adja meg a válaszokat.
Az izzadás lehet kínos, lehet kényelmetlen, ronthat a komfortérzetünkön, de vitán felül egy hasznos biológiai folyamat. Butaságnak hangzik így elsőre, de máris megmagyarázom, hogy mi van ennek a hátterében!
Először is, meg kell néznünk, hogy hogyan működik a szervezetünk. Az emberi szervezet egy pontosan és precízen összerakott biológiai egység. A szervezetünk leghasznosabb tevékenysége ugyanis az, hogy kompenzál. Bármilyen külső inger is éri a testünket, azt az ingert a rendszer detektálja, majd az agyunk utasítja a testünket, hogy módosítson a működésén. Ez a módszer pedig a túlélésünk kulcsa, hiszen már Darwin is megmondta: nem a legerősebb marad életben, hanem az, aki a leggyorsabban tud reagálni a környezeti változásokra.
A cikket elolvashatja szakmatszerzek.hu portálon.
Az emberi szervezet 30-36 fok közötti hőmérsékleten már kezdi érezni a meleget, és elkezdi önmagát hűteni. Ennek a módja az, hogy vékony izzadtságréteg vonja be a bőrt, ami ennek hatására gyorsabban tud hűlni. A hőleadás ugyanis jelentősen gyorsul, ha nedves a felület, amin keresztül a hőt leadjuk. Így tehát a legjobb dolog, ami nyáron történhet velünk, ha szép folyamatosan izzadunk, mert akkor a testünk hűti önmagát. Akkor van nagyon nagy baj, amikor már nem tudunk izzadni, holott melegünk van, mert ekkor már nem tudjuk magunkat hűteni.
Nézzük, hogy mik a leggyakoribb problémák, amik a meleg hatására történhetnek velünk!
Kánikula, fotó: unsplash.com
A napszúrás szót sokszor használjuk helytelenül. Napszúrásnak csak azt a helyzetet nevezhetjük, ami akkor alakul ki, amikor sokáig tartózkodunk a napon fejfedő nélkül, és a napsütés folyamatosan éri a fejtetőnket, tarkónkat. Ennek a magas hőmérsékletnek és a sugárzásnak köszönhetően az agyhártyákon kialakul egy úgynevezett steril, tehát kórokozó nélküli gyulladás. A napszúrás tehát nem játék, jobb megelőzni azzal, ha az ember kalapot, sapkát visel, és nem éri közvetlen napsütés a fejét, illetve elegendő folyadékot szükséges fogyasztani. A napszúrás tünetei a vörös fej, a száraz és forró bőr, a fejfájás. Ezeknek köszönhető a kábultság, gyengeség, esetleg a hányinger, hányás. A beteget emellett folyamatos szomjúságérzet gyötri, a testhőmérséklete emelkedik, lázas állapotba kerülhet, és akár az eszméletét is elveszítheti.
Napszúrás esetén megoldást jelent a folyadékpótlás, azaz az ivás, és muszáj csökkenteni valahogy a testhőmérsékletet, erre megfelelő módszer a test hűtése, tehát például a zuhanyzás, vagy a hideg borogatás. Az agyhártyák gyulladása lassan múlik, emiatt a napszúrást követően 1-2 napig nem szabad újra napra menni.
A hőguta jelei is hasonlóak a napszúráshoz, itt is megjelenik a fejfájás és a hányinger, a gyengeség és kábultság. A legnagyobb különbség az, hogy míg a napszúrás esetében a beteg feje volt meleg, addig a hőguta esetében az egész test nagyon forró. Ennek az az oka, hogy a hőguta akkor alakul ki, ha a testünk bármilyen okból kifolyólag nem tudja magát hűteni, és túl magasra szökik fel a testünk hőmérséklete.
Kiemelten fontos, hogy hőguta esetében már nem elegendő hűvös szobába vonulni, hanem célszerűbb mentőt hívni, ugyanis nagyon könnyen lehet halálos kimenetelű a betegség. Azért a borogatás és a hűtőfürdő ebben az esetben is sokat segít, de a legfontosabb, hogy ha a beteg eszméleténél van,akkor izotóniás italt vagy enyhén sós vizet kell vele itatni, hogy pótoljuk a kiizzadt folyadékot és az elektrolitokat egyaránt.
