A jogi képzési területre közel háromezren jelentkeztek első helyen, a 80 százalékuk (2414 fő) került be a választott szakra.
A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-ÁJK) majdnem 800 elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a kétharmadát vették fel.
Nagy képzőhelynek számít még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE-JÁK) 500 fő feletti jelentkezővel és 80 százalékos bejutási aránnyal, a Debreceni Egyetem (DE-ÁJK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-ÁJK) 400 körüli jelentkező-számmal és némileg magasabb (90 százalék körüli) bejutási arányokkal, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-ÁJK), ahol 200-an kezdhették meg jogi tanulmányaikat.
A képzési területen meghirdetett jogász szak számított a legnépszerűbbnek. Ez vonzotta a teljes területre jelentkezők nagy részét (közel 2600 elsőhelyes jelentkezőt), akik közül több mint kétezer fő (80 százalék) került be a képzésre. A második legnépszerűbb az igazságügyi igazgatási szak volt csaknem 300, a harmadik a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási 100 körüli elsőhelyes jelentkezővel. Ezekre a szakokra némileg könnyebb volt bekerülni, a jelentkezők közel 90 százaléka nyert felvételt.
A jogász szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 376-os ponthatárral. A ponthatárban azonban jelentős eltérések voltak az intézmények között. A legkönnyebben az ME-ÁJK-ra lehetett bekerülni 338, a legnehezebben pedig az ELTE-ÁJK-ra 412 ponttal. Az igazságügyi igazgatási szakot 4, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakot pedig 3 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 330 körüli ponthatárral, amelyek hasonlóan alakultak a különböző intézményekben, bár volt némi szórás. A legkönnyebben igazságügyi igazgatási szakra az ME-ÁJK-n lehetett bekerülni (315 ponttal), a legnehezebben pedig a DE-ÁJK-n (346 ponttal). A személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak esetén az SZTE-ÁJK-n volt a legalacsonyabb (320), az SZE-DFK-n a legmagasabb (344) a ponthatár.
A jogász szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 376-os ponthatárral. (Fotó: 123rf)
Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.
A legmagasabb (a többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagot a területen a KRE-ÁJK, a PTE-ÁJK, az ELTE-ÁJK és a PPKE-JÁK felvett hallgatói hozták. Ezeken a karokon kimagasló (90 százalék körüli) volt azoknak az aránya is, akik legalább egy tárgyból jeles értékelésű, emelt szintű érettségivel kerültek be, míg a többletpontok tekintetében az ELTE-ÁJK és a PPKE-JÁK felvettjei teljesítettek legjobban.
Oktatott főbb tantárgyak
A jogász szakon az előírás legalább kétszer háromhetes vagy hathetes egybefüggő igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat a jogalkalmazói és jogalkotói készség kialakítását elősegítendő.
Az igazságügyi igazgatási szakon legalább 40 óra időtartamú gyakorlatot várnak el az ügyvédi, közigazgatási, bírói, ügyészi feladatok ellátásához kapcsolódó szervezeteknél, intézményekben.
Személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakon legalább három hét szakmai gyakorlat az előírás a munkajog, a munkaügyi kapcsolatok, a társadalombiztosítás, a szociális ellátás intézményeiben, szervezeteiben.
Jogász osztatlan képzésből a végzettek 82 százaléka kezd dolgozni a végzést követően közvetlenül. (Fotó: UNI In&Out kiadvány)
Nemzetközi közeg szempontjából szintén kiemelkedik az ELTE-ÁJK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben. A külföldi diákok aránya azonban a területen képzést hirdető minden karon viszonylag alacsony (5 százalék alatti).
Kutatói tevékenység szempontjából említésre méltó még a PTE-ÁJK, amely az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebb volt, illetve a területen a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) érte el.
Korábbi felmérések szerint igazságügyi igazgatás szakon a végzettek csupán 2 százaléka tanul tovább mesterszakon, döntő többségük a végzést követően dolgozni kezd. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak végzősei is döntően munkába állnak, elsősorban bérelszámolási, hr- és adóügyekkel foglalkoznak. Jogász osztatlan képzésből a végzettek 82 százaléka kezd dolgozni a végzést követően közvetlenül. A jogász szak diplomásai alapvetően ügyvédjelöltként, míg jó néhányan bírósági fogalmazóként, jogi referensként vagy menedzserként helyezkednek el. Sokan választanak igazgatási funkciót is. A jogászdiploma az adatok alapján széles körben hasznosítható, értékes végzettséget ad.
A végzést követően – egy korábbi kutatás szerint – a diplomások leginkább Hajdú-Bihar megyében (14 százalék), Budapesten (13 százalék) vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11 százalék) helyezkedtek el és/vagy folytatták tanulmányaikat. Az alapképzést követően a friss diplomások körülbelül 60 százaléka a verseny-, míg 35 százaléka a közszférában kezd dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát nonprofit foglalkoztatónál.
Bár sok az önálló kis jogi iroda, azért nyilván magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (85 százalék). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedetlenek a jogi képzési területen diplomát szerzők (75 százalék).
Aki továbbtanulna valamilyen mesterképzésen, a jogi karokon a következőkből választhat: európai és nemzetközi üzleti jog szak, kodifikátor szak, kriminológia szak, összehasonlító állam- és jogtudományok szak, személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatás szak.
Alapképzési szakok
Osztatlan mesterképzési szak
