Uni

Ha valaki jól érzi magát, az jobban teljesít – interjú Charaf Hassannal, a BME VIK dékánjával

UNIside | 2024-06-11
„A betonbiztos alapot a BME kezdettől fogva adja, és ebből a minőségből nem engedünk” – mondta az UNIside-nak Charaf Hassan, a BME VIK dékánja.

Kezdjük egy általános reflexióval az informatikai munkaerőpiacról. Dinamikusan fejlődő terület, de az elmúlt időszakban az informatikai vállalkozások jót és rosszat is megéltek. Sokan kezdenek dolgozni az egyetem alatt, majd nem fejezik be azt. Mit gondol, lehet diploma nélkül boldogulni az informatika világában?

Én nem hiszek abban, hogy diploma nélkül bárki is képes boldogulni a tudásalapú világban akár Európában, akár Ázsiában, de kivételek mindig vannak és lesznek! 

A BME nemzeti kincs, a mértékadó felsőoktatási általános és szakterületi nemzetközi rangsorokban a 200–800. hely között szerepel, azaz a világelithez tartozik. Intézményünk a piaci igényekre azonnal tud reagálni, legyen szó az üzemmérnök-informatikus, az űrmérnökképzésről vagy a BIM-rendszerekhez értő szakemberek oktatásáról. 

Charaf Hassan

A Bprof üzemmérnök-informatikus képzéssel sikerült hamar választ adnunk egy piaci igényre, amely sokkal nagyobb gyakorlatorientáltságot igényel. Komoly kihívást jelentett a számunkra az új megközelítés: jóval több, másfélszer annyi gyakorlati rész van benne, mint a többi képzés első két évében. A másik jellegzetessége ennek a képzési formának, hogy hidat jelent az ipar, az informatikai ipar, informatika ágazat és az egyetem között. 

Tehát az első év az alapozás: matek, fizika, informatika, programozás, adatbázisok, hálózat. A második évben tanulják az alkalmazott mesterséges intelligenciát, és specializálódnak a hallgatók. Azt szoktam mondani, hogy az utolsó év első felében három és fél napot töltenek a diákok a partnercégnél, a másik felében négyet, és akkor fél lábbal már kint is vannak az iparban. Az a tapasztalatunk, hogy az adott gyakorlati helyen az esetek 87 százalékában el is helyezkednek a tanulóink. Erre a képzésre jelentkeznek azok is, akiknek már van egy BSc/BA vagy MSc/MA diplomája, azaz ők már tudják, mit jelent az egy életen tartó tanulás fogalma. 

Azok közé tartozom, akik nem értenek egyet azzal, hogy a mostani korosztály rosszabb, mint a miénk. Nem rosszabb és nem is jobb, egyszerűen más. A betonbiztos alapot a BME kezdettől fogva adja, és ebből a minőségből nem engedünk.

Mit gondol pontosan a mostani egyetemista korosztályról?

Azt, hogy vállalkozó szelleműek, igényeik és álmaik vannak. Azt szoktam mondani a családomban, hogy engem az tart életben, hogy fiatalok között vagyok és tanulok tőlük folyamatosan. Engem egy dolog érdekel: a csillogó szemek száma, ez az, ami nagyon motivál. 

Ön indult a BME-n a rektorválasztáson. Mi motiválta ebben?

Nagyon fanatikus vagyok a BME iránt, én itt váltam felnőtté. Dékánként, hazai és nemzetközi projektek vezetésében szerzett vezetési és menedzseri tapasztalataimat az egyetem javára szeretném hasznosítani. Nem hiszek sem a „langyos vízben”, sem a „takarék üzemmódban”. Abban hiszek, hogy a bevételeket növelni kell, valamint abban, hogy a tisztességes működéshez szükséges erőforrásokat meg kell és meg lehet teremteni. Meggyőződésem szerint erre képesek is vagyunk, és ilyen szellemben készítettem el a pályázatomat.

Charaf Hassant választotta rektorjelöltnek a Műegyetem szenátusa

Milyen fejlesztések valósultak meg, vagy vannak tervben a karon?

Nagyon sok innováció van. Az egész BME campust saját 5G-hálózattal fedtük le, ez azt is jelenti, hogy saját környezetünk van a különböző megoldások fejlesztéséhez és teszteléséhez.

Nemrég jelent meg a felsőoktatási törvényben a mikrotanúsítvány fogalma. Ahhoz, hogy ennek érvényt szerezzünk, meg kellett teremtenünk az infrastruktúrát. Terveink szerint az összes képzésünk minden kurzusát egy platformon kínáljuk a külvilág felé, ahogyan más nagy nemzetközi egyetemek teszik. Ha csak alapszinten van szüksége valakinek egy-egy tudáselemre, azt így el tudja érni. Természetesen itt is érvényes, hogy csak akkor jár a kredit, ha valóban teljesítette a résztvevő a kritériumunkat. Erre a célra kialakítottunk egy vizsgatermet, amelyben jelenleg 60 gép van, ez teszi lehetővé a helyszíni, jelenléti vizsgát. 

Mit gondol az intézmény jövőjével kapcsolatban?

Széchenyi Istvánnak van egy mondása, mégpedig az, hogy merjünk nagyok lenni. Álmodni szabad. A BME helye a nemzetközi porondon van, és én szeretnék odáig eljutni, hogy Európa top 10 műegyeteme közé tartozzunk. Ennek eléréséhez az én elhivatottságomon túl szükséges a fenntartó partnersége, akinek tulajdonképpen meg kell értenie, hogy nemzeti érdek az egyetemünk szárnyalása. Ebben a munkában az ipartól is a partnerséget várom. Egy partneri programot szeretnék bevezetni, amelynek a középpontjában a tudástranszfer és a tapasztalatátadás van.

A felsőoktatás mint üzleti tevékenység eddig el volt hanyagolva az egyetemeken. Ipari szereplőkkel együtt megvalósítandó stratégiában gondolkodom. Abban, hogy azt tartsuk szem előtt, hogy hová akarunk eljutni, és mindenkinek az az érdeke, hogy a BME a világban a csúcsra jusson. Azt gondolom és hiszem, hogy tíz év alatt odáig el is lehet jutni.

Szerintem ez egy valós értékajánlat az állam, a fenntartó, az ágazatirányító felé, és ennek eléréséhez invesztíció szükséges. Az egyetem érdeke a jövő, ez pedig három pontban elmondható: partneri viszony a fenntartóval, win-win szituáció az iparral és hit a környezetünkben. Ez a három, tehát a fenntartó, az ipar és a hit, ami jellemzi a BME-t. Mindennek a legfontosabb építőeleme pedig a hallgatói populáció. Mi szerencsések vagyunk, mert az ország legjobbjai jönnek hozzánk.

Az egyetemünk egyedisége abban rejlik, hogy nagyon sok, egymástól független, illetve függő kompetencia is egy helyen van ahhoz, hogy bármilyen szakmai megoldást meg tudjunk valósítani. Az innovatív, befektető egyetemben hiszek, abban, amely képes befektetni a jövő fiataljaiba, képes új értékeket alkotni és nyitni a piacra, hogy ebből bevételt termeljünk. 

Egyértelműen a BME az első számú műszaki egyetem az országban. 

Hogyan kapcsolódik a diákokhoz?

Imádok a hallgatók között lenni, és az ő oldalukon állok. A BME-nek a szakmai erények mellett a másik erőssége a stabil hallgatói jogosítványok léte. Egy dolgot szoktam nekik mondani, hogy legyenek egységesek, mivel az nagyon fontos. Arra törekszünk, hogy az egyetemünk ne csak az a hely legyen, ahol tanulni, hanem ahol lenni is jó. A BME-n szerintem növelni kell az interakcióra inspiráló közösségi terek számát, mert ha valaki jól érzi magát az egyetemen, az jobban is teljesít. 

Hogy áll a kar, illetve az egyetem kollégiumi helyekkel?

Kevés, bár jóval több a törvényi minimumnál. Mintegy 4000 férőhelyünk van arra a 20 ezer hallgatóra, aki nálunk tanul. Ez 20 százalék, de a tervek között szerepel, hogy a duplájára emeljük. 

A diplomaátadó beszédemben mindig azt mondom a végzetteknek, hogy legyenek büszkék és legyenek hálásak a családjaiknak, akik támogatták ezt a tevékenységet, mert nélkülük nem tudtak volna eljutni a diplomáig. Beiratkozáskor ezért is kötünk szövetséget a szülői fórumon az édesanyákkal és édesapákkal. A diákoknak ugyanis mind a család, mind az egyetem oldaláról szükséges a támogatás, hogy sikereket érjenek el. 

Névjegy:

  • 57 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Okleveles villamosmérnöki diplomát 1992-ben, PhD-fokozatot 1998-ban szerzett a BME-n, ugyanitt habilitált 2013-ban,
  • 2017 óta az MTA doktora, 2016-tól a BME VIK Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 2019-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja.
  • Többek közt a HUN-REN Irányító Testület, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi, a Nemzeti Laboratóriumok Szakmai Tanácsadó Bizottságának tagja.
  • A Vodafone Alapítvány elnöke.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Különleges ajánlat hírlevélre feliratkozóknak

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, akkor UNI in&out 2024 NYÁR magazinunkat 50%-kal olcsóbban vásárolhatod meg!

UNI in&out 2024 NYÁR